Ellentmondásos személy a brit hírszerzés élén

2004.05.06. 15:59
Az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló, vitatott tartalmú hírszerzési dosszié összeállításának egykori irányítóját, John Scarlettet nevezte ki a brit kormány a külföldi hírszerzés, a James Bond-filmekben is megörökített MI6 új vezetőjévé. A csütörtökön bejelentett kinevezést máris elfogadhatatlannak minősítették az ellenzék fő pártjai.
John Scarlett, az MI6 egykori moszkvai rezidense, aki a távozó Richard Dearlove-ot követi a cég élén, eddig a kormány mellett működő Egyesített Hírszerzési Bizottság (JIC) elnöke volt. E minőségében ő felügyelte annak a hírszerzési információcsomagnak az összeállítását, amelyet a kormány - sokak szerint az iraki háború hazai támogatottságának erősítése végett - 2002 őszén nyilvánosságra hozott.

Az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló dosszié tartalmának hitelessége feletti vita indította el azt az eseményláncolatot, amely David Kellynek, a védelmi minisztérium fegyverzeti tanácsadójának tavaly nyári öngyilkosságába, egyszersmind a munkáspárti brit kormány és a BBC eddigi legsúlyosabb válságába torkollott.

Elhibázott döntés?

A konzervatív ellenzék külügyi szóvivője szerint Scarlett kinevezése az MI6 - hivatalos nevén Titkos Hírszerző Szolgálat (SIS) - élére "elhibázott döntés", mivel a tisztviselő központi szereplője az iraki háború előtti hírszerzési adatok pontossága, illetve az adatok kormányzati felhasználásának módja ügyében indított, most is folyó vizsgálatnak.

A harmadik legnagyobb parlamenti erőt adó liberális demokraták külügyi illetékese is "erősen ellentmondásosnak" minősített Scarlett kinevezését.

A 45 perces készültség

A Scarlett felügyelete alatt összeállított, elhíresült dosszié legvitatottabb kitétele az volt, hogy a háború előtt az iraki tömegpusztító fegyverek - amelyeket azóta sem találtak meg - 45 percen belül bevethetők lettek volna. Scarlett, akit később beidézett a Kelly-ügyet vizsgáló bizottság, a meghallgatáson cáfolta, hogy a 45 perces készültségről szóló kitétel a kormány nyomására került volna a dossziéba.

Ezt a BBC rádió katonapolitikai tudósítója állította meg nem nevezett forrásra hivatkozva tavaly májusban, mondván: a kormány "izgalmasabbá" akarta tenni a dossziét.

A tudósításból példátlan botrány kerekedett a dühödten cáfoló kabinet és a BBC között, és a szópárbajban nyilvánosságra került Kellynek mint az értesülés valószínű forrásának neve. A férfi nem sokkal később öngyilkos lett.

A Kelly-ügyben elvégzett vizsgálat szinte minden felelősséget a BBC-re hárított, amelynek felső vezetése ezután lemondott, de a munkáspárti kormány sem heverte ki az ügyben elszenvedett súlyos megítélésbeli károkat.