Kitört a Kremlben a klánok háborúja

Őstörténet

Valamikor réges régen, a kilencvenes évek végén a "bankárok háborúja" dúlta Oroszországot, jelezve a Jelcin-éra és az eredeti tőkefelhalmozás időszakának a végét. A csatazaj elültével nem maradtak győztesek, a romokból pedig kiemelkedett az új Oroszország megálmodója, Vlagyimir Putyin. Most, hogy elnöki hatalma végére ért, újra csatazaj hallatszik. Ahogy Jelcin alatt az oligarchák, úgy most a szilovikok - a Kreml erős emberei - estek egymásnak a koncokért.

A bonyolult történet megértéséhez mindenképpen vissza kell mennünk a kezdetekig. Jelcin uralmának végén Oroszországban az oligarchák - a "bankárok" - voltak az urak. Putyin, hatalmának konszolidálására ezért megfosztotta a bankárokat javaiktól. A hatalmát a vagyon újbóli államosítása alapozta meg. Ebben voltak szövetségesei a szilovikok. A szilovikok Putyin mellényzsebéből bújtak elő, pétervári és KGB-s haverok alkotják a rivális klánokat.

Fecseg a felszín

A klánok háborújáról elsőként Mark Ames Moszkvában élő amerikai újságíró számolt be még októberben, azóta már a Washington Post és a Guardian is felkapta a témát. A nyugati elemzők szerint tulajdonképpen három klán háborújáról van szó.

Mark Ames kiváló, angol nyelvű ellemzése>>

Az első klán a KGB-utód FSZB körül szerveződött. Ennek feje az elemzők szerint Igor Szecsin, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője. A klán erős embere Nyikolaj Patrusev, az FSZB vezére, tagja még Vlagyimir Usztinov igazságügyi miniszter, valamikori legfőbb ügyész. Vezető politikai arca Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettes, akit sokáig Putyin esélyesebb utódjelöltjének tartottak.

A másik klán Putyin bizantikus hatalomgyakorlásának eredményeként, a klasszikus oszd meg és uralkodj elve alapján jött létre. Putyin, az FSZB gyengítésére létrehozott egy párhuzamos titkosszolgálatot. Az adórendőrség és a drogellenes ügynökség összevonásával létrehozta a Szövetségi Drogügyi Irodát, vezetésével pedig megbízta Viktor Cserkeszovot. Cserkeszov maga mellé állította Szergej Sztyepasint, a kormányzati ellenőrzési hivatal nagyhatalmú vezetőjét, Viktor Zolotovot, az elnök biztonsági szolgálatának parancsnokát és Jurij Csajkát, a legfőbb ügyészség jelenlegi vezetőjét. A "liberális" klán politikai arca Dmitrij Medvegyev, Putyin kijelölt utódja.

Az újraállamosítási játszmában Cserkeszov számított Putyin igazi szövetségesének. Az adórendőrség volt ugyanis az eszköz többek között a Jukosz szétveréséhez és újraállamosításához, valamint a túl erőssé váló Mihail Hodorkovszkij letartóztatásához is.

A két klán harcát letartóztatások sora kíséri, és az évek során egyértelművé vált, hogy azé a hatalom, akié a legfőbb ügyész. Eredetileg a Szecsin-klán volt az erős, mígnem Usztyinovot főügyészből igazságügyi miniszterré buktatták fel, azután Cserkeszovék lettek az urak. Erre jöhetett rá Putyin is, amikor 2007 közepén az ügyészség több jogkörét megvonva létrehozott egy csak és kizárólag neki felelős Kormányzati Nyomozó Bizottságot, ami gyakorlatilag átvette az ügyészség szerepét.

Magának építi

Hogy a klánok között háború törhet ki Putyin távozása körül, azt sok elemző előre vetítette. Végülis, a vagyon újraállamosításával azé a hatalom, aki az államot irányítja. Ez a képlet azonban nem feltétlenül igaz. December elején Sztaniszlav Belkovszkij politikai szakértő azt nyilatkozta a Die Weltnek, hogy Putyin negyvenmilliárd dolláros magánvagyont szedett össze elnöksége nyolc évében - azaz ő Európa leggazdagabb embere. Emellett pedig szép lassan kiépítette saját klánját, amiben a létfontosságú ügyész mellett ott van például a Transznyefty vezére is, azaz pénz is bőven van. Ha emellé odavesszük még a negyven milliárd dollárt, amiről Belkovszkij beszélt, nem kérdéses, hogy ki lesz az úr a Putyin utáni Oroszországban.

Belkovszkij szavaira ráadásul eddig csak egy gyenge kis cáfolat érkezett. Putyin környezete nem is kívánta kommentálni az állításokat, csak a Gunvor nevű svájci-orosz olajszállító cég tagadta, hogy Putyin 75 százalékos tulajdonában állna. Igaz, azt még a cég is elismerte, hogy az alapító Genagyij Timcsenko régi jó barátja Putyinnak, aki immár miniszterelnökként tervezi jövőjét.

Hogy miért? Putyin megtehetné, hogy egy-két évre visszavonuljon, ne koptassa vitathatatlan népszerűségét napi ügyekkel. Az elemzők szerint így azonban Medvegyev a szilovikok szabad prédája lehetne, azaz Putyin nem csak saját klánjának kiépítésével, hanem politikai szerepe megörzésével is biztosítani próbálja a putyini béke fenntartását.

Vadászidény

Ha ez egyáltalán lehetséges. Mark Ames elemzése szerint a látszólag békés felszín alatt a klánháború az elmúlt nyolc évben is zavartalanul folyt - ez az újságíró szerint az orosz politikai hagyomány része. Hogy a háború hírei eljutnak a felszínig, az már Putyin gyengülését jelzi. Ahogy az sem az erő jele, hogy az elnök saját klánt toborzott, és hogy politikai döntésekkel gyengíti ellenfeleit. Egy biztos, a játszmának pillanatnyilag egy vesztese van, Szergej Ivanov, aki első számú utódjelöltből lassan sokadrangú senkivé süllyedt vissza. De hogy a végén ki nevet, azt majd csak a hatalomváltás után tudjuk megmondani. Addig meg felkutatjuk a csata legérdekesebb epizódjait.