A Kreml jelöltje lett az új csecsen elnök

2004.08.29. 22:57
A részeredmények alapján Alu Alhanov, az eddigi belügyminiszter nyerte a csecsen elnökválasztást, amelyen a részételi arány meghaladta a 80 százalékot.
Alu Alhanov, a Kreml jelöltje megnyerte a vasárnapi csecsen elnökválasztást, mert máris megszerezte a leadott voksok több mint felét a szavazókörökből késő este beérkezett részeredmények szerint.

A megölt elnök utóda

Szergej Abramov ügyvezető elnök Groznijban szerint bejelentette: Alhanov, a május 9-i stadionmerényletben megölt Ahmad Kadirov elnök örököseként fellépő, stabilitást ígérő eddigi belügyminiszter nagy különbséggel vezet a másik hat jelölt (kevéssé ismert funkcionáriusok) előtt, és a tendencia egyértelmű egyfordulós győzelmét mutatja.

A leadott voksok 5,3 százalékának feldolgozásán alapuló részeredmény szerint Alhanov 72,2 százalékos voksaránnyal vezetett, míg a többi jelölt közül csak egy, Movszur Hamidov biztonsági tiszt számíthat kétszámjegyű hányadra - adta hírül az ITAR-TASZSZ.

A részvételi arány megközelítette a csaknem 600 ezer választásra jogosult 80 százalékát - erősítette meg Abramov, bár a voksolást nyomon követő újságírók lanyha forgalmat tapasztaltak több szavazókörben.

A csecsen választási bizottság elnöke, Abdul-Kerim Arszahanov szerint a (Kadirov által 80 százalékos voksaránnyal nyert) tavaly októberi elnökválasztás "csak" 76 százalékos részvétellel zárult, bár akkor csaknem 88 százalékot jelentettek.

Nyugalom volt

A szavazás nyugalomban folyt le a 17 ezer rendőr és katona őrizete alatt, egy incidenstől eltekintve: egy grozniji szavazóhelyiségnél felrobbantotta magát egy fiatalember. A rendőrök szerint meg akarta közelíteni a szavazókört, de amikor igazoltatták, futásnak eredt, s a nála lévő gránát felrobbant.

Alhanov júniusban megkapta az orosz elnök támogatását jelöléséhez. Az ő kampányposztere volt a legnagyobb, és egyedül ő volt látható Vlagyimir Putyin társaságában. Egyetlen valódi vetélytársát, Malik Szajdullajev üzletembert, a moszkvai csecsen közösség népszerű vezetőjét a választási bizottság kizárta egy formai kifogással.

A voksolást nyomon követő újságírók néhány szabálytalanságról számoltak be. Az EBESZ és az Európa Tanács nem küldött hivatalos megfigyelőket a választásra (hanem csak közvetlen minősítést nem végző jelentéstevőket). Nyugaton senki sem ámítja magát azzal, hogy Csecsenföldön demokratikus voksolást lehet rendezni.