Nem szállhatnak fel a gépek
Ez azt jelenti, hogy szóba sem kerül az eredeti washingtoni követelés, amelynek értelmében 62 ezer fős amerikai harci egységet állomásoztatnának török földön. Az erről szóló javaslatot még március elején terjesztette a parlament elé Abdullah Gül kormánya, de az indítványt leszavazták. A támaszpontok használati tilalma pedig azt vonja maga után, hogy a dél-törökországi Incirlik légi bázison állomásozó amerikai és brit katonai repülőgépek háború esetén nem vehetnek részt Irak bombázásában. Jelenleg ez a mintegy 50 harci gép végez felderítő és ellenőrzési feladatokat az észak-iraki "tilalmi övezetben".
A török parlament által engedélyezett "Északi Őrjárat" hadműveletet az 1991-es öbölháború végén indították, hogy megvédjék az Irak északi részén élő kurd kisebbséget Szaddám Huszein iraki elnök fegyveres erőinek támadásaitól. Bagdad soha nem ismerte el a Washington és London által, Irak északi és déli részén kijelölt "tilalmi övezetek" legitimitását.
Nem gazdasági kérdés
A döntéssel Törökország vélhetően elesik attól a közel 30 milliárdos gazdasági segélytől, amit az Egyesült Államok irányzott elő Ankarának a katonák telepítéséért cserébe. Erdogan, akinek szavait az Anatolia hírügynökség idézte, ennek kapcsán közölte: a török-amerikai tárgyalások jelenleg csak katonai és politikai kérdésekről folynak, gazdaságiakról nem.