További Külföld cikkek
- Hatalmas kavarás után kiderül, hivatlba léphet-e Ursula von der Leyen bizottsága
- Meghalt a világ legidősebb férfija
- Az ügyészek 20 év börtönbüntetést követelnek a feleségét elkábító és megerőszakoltató férfira
- Újabb kínai–magyar együttműködés: összekapcsolják a keleti és a nyugati digitális fizetési rendszereket
- Oroszország és Kína drámai mértékben növeli nukleáris erejét, Trumpnak azonnal lépnie kell
Lukasenko Fidel Castro kubai elnökkel |
Lukasenko harmadszori elnökjelöltségéhez módosítani kell a szovjet utódállam alkotmányát, amely egy személynek eddig legfeljebb két elnöki megbízatást engedélyezett. Az alaptörvény megváltoztatásához a tízmilliós országban az összes bejegyzett választópolgár több mint a felének a jóváhagyása szükséges.
A választási bizottság által közölt számok alapján Lukasenko megkapta a módosításhoz szükséges számú szavazatot.
Ezt azonban a Gallup független közvélemény-kutató cég megkérdőjelezi, az általa készített felmérés ugyanis azt mutatja, nem érte el az ötven százalékot az alkotmánymódosításra leadott igen szavazatok száma, írja a BBC.
Az előzetes eredményeket várhatóan hétfő délután követik a hivatalos adatok.
A BBC előre kitöltött szavazólapokat mutatott be
A fehérorosz ellenzéki pártok képviselői egyöntetűen színjátéknak minősítették a népszavazást, amellyel egyidejűleg parlamenti választásokat is tartottak a szovjet utódállamban.
Vasárnap a BBC televízió olyan felvételeket mutatott, amik súlyos választási csalást feltételeznek. A brit közszolgálati tévé felvételén ugyanis olyan szavazólapok látszottak, amiken már akkor le volt adva Lukasenkóra a szavazt, amikor a szavazás még el sem kezdődött.
A vádakat a fehérorosz választási iroda elutasította, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ugyanakkor bejelentette, vizsgálja az esetet.
A választásokon mintegy háromszáz megfigyelő jelezte részvételét, de sokuk késve kapta meg a vízumot, a szavazatokat pedig a sajátos fehérorosz választási szisztémának köszönhetően már keddtől le lehetett adni.
2006-ban választhatják újra Lunkasenkót
Lukasenko 1994. óta irányítja országát, vaskézzel. 1996-ban első terminusát két évvel meghosszabbította, 2001-ben pedig újra elnökké választották. A következő, minden valószínűség szerint nemsokára már az alkotmányban is szentesített terminusáról 2006-ban "dönthetnek" a választók.
A politikust a nyugati országok az emberi jogok megsértésével vádolják. A fehérorosz ellenzékhez hasonlóan az Európai Unió és az Egyesült Államok is erős kételyeit hangoztatta a vasárnapi választások tisztaságát illetően, arra figyelmeztetve, hogy a már így is elszigetelt kelet-európai ország még inkább elidegenedhet európai szomszédaitól.