Kerítésbontás az iraki-kuvaiti határon

2003.03.07. 09:42
"Valakik" két nap alatt hét szakaszon bontották el azt a kerítést, amelyik az Irak és Kuvait közt 1991 áprilisában kiépített demilitarizált övezet kuvaiti oldalán húzódik. Kuvaitban jelenleg több tízezer amerikai és brit katona készül egy Irak elleni szárazföldi és légi hadjáratra. A lépés elemzők szerint újabb előkészülete az Irak ellen készülő hadjáratnak.
Az ENSZ Iraki-Kuvaiti Megfigyelő Missziójának (UNIKOM) szóvivője pénteken arról számolt be, hogy "valakik" a megelőző két napban hét szakaszon bontották el azt a kerítést, amely a két ország közt 1991 áprilisában kiépített demilitarizált övezet kuvaiti oldalán húzódik.

Parancsra várva

Kattintson a nagyításhoz!

Nyugati tisztségviselők korábban már említést tettek arról, hogy az övezet műszaki akadályait néhány helyen el fogják bontani, megkönnyítendő a harckocsik és páncélozott szállító harcjárművek északra nyomulását, ha George Bush amerikai elnök parancsot ad az Irak elleni háború megindítására. A kerítés elbontására péntekig sem az amerikai erők kuvaiti szóvivője, sem kuvaiti tisztségviselők nem adtak magyarázatot, a kuvaiti sajtó azonban a közelgő támadás biztos előjelének tekinti a lépést.

Korábban amerikai és brit tisztségviselők visszautasították azt a feltételezést, hogy a demilitarizált övezet akadályainak elbontása sértené a térségnek az első öbölháború nyomán kialakított státusát, s azzal érveltek, hogy az Irak leszerelését célzó ENSZ-rendelkezések Bagdad által való megsértése igazol bármilyen katonai akciót az arab ország ellen. A demilitarizált övezet - amely az első öbölháború után, 1991 áprilisában épült ki a két öböl menti ország összesen 200 kilométeres szárazföldi határán - öt és tíz kilométer mélyen nyúlik be Kuvait, illetve Irak területére.

Kuvaitban jelenleg több tízezer amerikai és brit katona készül egy Irak elleni szárazföldi és légi hadjáratra, hogy elsöpörjék Szaddám Huszein iraki elnök diktatúráját, amelyet tömegpusztító fegyverek birtoklásával és gyártásával vádolnak.