Japánra gerjed a kínai nacionalizmus

Japánt teszi felelőssé a hétvégi, japánellenes tüntetések miatt a kínai kormány, jelentette a CNN. A pekingi külügyminisztérium szerint amennyiben a tokiói kormány komolyan foglalkozna a két ország közti feszültséget szító kérdésekkel, mint amilyen az a történelemkönyv, melyben nem kaptak kellő hangsúlyt a japán hadsereg II. világháborús, Kínában elkövetett bűnei, a japánellenes agresszió nem következett volna be.

Szigorúan engedélyezett

A történelemkönyv és a Japán ENSZ Biztonsági Tanácsába történő felvétele elleni tiltakozások során Pekingben kövekkel és tojásokkal dobálták meg a japán nagykövetséget, a déli Sencsenben pedig egy japán szupermarketre támadtak rá. A kínai kormány általában szigorúan tiltja a tüntetéseket, a japánellenes demonstrációkon viszont csak az erőszak elkerülésére kérték fel - eredménytelenül - a tiltakozókat.

Koizumi Junicsiro japán kormányfő hétfőn "rendkívül sajnálatosnak" minősítette a hétvégén történteket, egyben figyelmeztette Pekinget, hogy a kínai hatóságok felelnek a Kínában tartózkodó japán állampolgárok biztonságáért, jelentette a CNN.

Japán és Kína között az elmúlt években ugyan virágoztak a gazdasági kapcsolatok, a két ország azonban egyértelműen konfliktuspályára állt az ázsiai vezetőszerep kapcsán.

Tengeri fogócska, területi viták

A két ország között ebben az évben fokozatosan vált egyre feszültebbé a viszony, ami helyenként már-már fegyveres konfliktussal is fenyegetett. A kínai flotta egyik tengeralatjárója tavaly év végén japán felségvizeken fogócskázott a japán haditengerészet cirkálóival. A vita pár dél-kínai-tengeri, Japán fennhatósága alá tartozott, de jelenleg vitatott hovatartozású sziget kapcsán robbant ki. A tokiói kormány indulatait gerjesztette az is, hogy Kína hozzákezdett a tenger alatti, szintén vitatott hovatartozású gázmezők kitermelésébe is.

Japán aggályait a kínai hadsereg gyorsütemű fejlesztése is mélyítette. A kínai hadsereg ütőképességét jelzi, hogy már amerikai katonai elemzők szerint sem lenne esélye az Egyesült Államoknak Tajvan megvédésére. A kínai fegyverkezés végcélja ugyanezen elemzők szerint nem Tajvan visszafoglalása, hanem az Ázsia feletti dominancia megszerzése.

A kínai fejlesztésekkel egyidőben Japán is hadseregreformba kezdett. Az ország a II. világháborút követően elfogadott, pacifista szellemű alkotmánya ellenére támadófegyverek fejlesztéséről és beszerzéséről döntött.