Mi lesz, ha a terroristák nyernek?

2006.01.25. 14:51
Ha nem is nyer, megkerülhetetlen politikai erővé válhat a Hamasz Palesztinában. A Fatah megosztottsága miatt többségbe kerülhetnek a gyakorlatilag egy második államot fenntartó terrorcsoport politikusai, amiből akár egy észak-ír típusú békefolyamat is kisülhet. A pesszimistább forgatókönyv palesztin polgárháborút és lángba boruló Izraelt vízionál.

A Mahmud Abasz vezette, mára már mérsékeltnek számító, de korruptsága miatt palesztin körökben közutálatnak örvendő Fatah és a leginkább terrorcsoportként hírhedt, de Palesztina-szerte kiterjedt szociális hálózatot működtető Hamasz között dőlhet el a szerdai palesztinai törvényhozási választás. A pesszimistább közvélemény-kutatások szerint a Hamasz kerülhet többségbe; a Jerusalem Post 32 százalékot jósol a Fatahnak, 30-at a Hamasznak, de az elemzők többsége szerint az általános elégedetlenség ellenére is a régi gárda, az Arafat mellett felnőtt nemzedék vezette Fatah maradhat a legerősebb palesztin párt.

A Hamasz története
#alt#

A Hamasz radikális iszlám szervezet fegyveres tevékenységének célja Palesztina "felszabadítása" és egy iszlám állam létrehozása. A Hamasz szervezeti és ideológiai gyökerei a húszas években, Egyiptomban alapított Muzulmán Testvériség mozgalomhoz vezetnek vissza. A hatvanas-hetvenes években a mozgalom megújult, és fokozta aktivitását az arab világban, elsősorban Jordániában és Egyiptomban.

A Muzulmán Testvériség (MT) a Gázai övezetben és a Jordán nyugati partján folytatott aktív tevékenységet. A MT mozgatórugója az alapvető szociális tevékenységekre épülő, Da'vahnak nevezett rendszer. Az intifáda előtti 20 évben figyelemre méltó szociális, vallási, oktatási és kulturális infrastruktúrát építettek ki, amivel jelentős politikai erővé vált a Gázai övezetben és a Jordán folyó nyugati partján is. A mozgalom annak ellenére sikeres volt, hogy nem támogatta a fegyveres nacionalista politikát.

Az Ahmed Jaszin sejk vezette Hamaszt hivatalosan iszlám egyesületként jegyezték be Izraelben, 1978-ban. Az egyesületi formára azért volt szükség, hogy bővíteni tudják támogatói bázisukat vallási propagandával, szociális munkával. 1988-ban a Hamasz megjelentette ideológiai elvrendszerét, ebben megfogalmazta Izrael és a Palesztin Felszabadítási Szervezet elleni politikáját is. Üzeneteit a mecsetekben terjesztette. Jaszin sejk a Muzulmán Testvériséghez hasonlóan földalatti mozgalmat szervezett, aktivistái kódolt üzenetekkel tartják a kapcsolatot.

Népszerűségét az első intifáda idején szerezte meg. Aktív részt vállalt az utcai harcokban és likvidálásokban, és hamar a szent háború központi szereplőjévé vált. A Hamaszt terrorista és egyéb pusztító tevékenységei miatt 1989-ben törvényen kívül helyezték. Az öbölháború után a Hamasz vált a terrorcselekmények egyes számú elkövetőjévé a palesztin területeken és Izraelben. Jelenleg is a Hamasz számit a közel-keleti békefolyamat legnagyobb ellenzőjének, 1996 márciusában izraeli civilek ellen követett el öngyilkos merényletekkel majdnem teljesen leállította a békefolyamatot.

A szervezet pénzügyi támogatása stabil, riválisai szerint ennek köszönheti erejét. Pénzügyi forrásai többek közt Szaud-Arábiában, az öböl menti államokban és Iránban vannak. A források a szervezet különböző csoportjai között oszlanak meg, a pénz egy része jótékonysági és társadalmi célokra megy, a többit a terrortevékenységekkel foglalkozó szervezetek kapják.

Mi lesz, ha nyernek a terroristák?

Kérdéses, hogy a választás eredménye hogyan befolyásolja majd a közel-keleti békefolyamatot, Izrael ugyanis kitartani látszik álláspontja mellett: nem tárgyal terroristákkal. "Egyértelmű, hogy a Hamasz részvétele a választásokon történelmi jelentőségű, az azonban korántsem egyértelmű, hogy mik lesznek a részvétel hosszú távú hatásai" - nyilatkozta az Indexnek Molnár Bálint, Londonban élő külpolitikai elemző. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is bajban lehet, ha a Hamasz sikeresen szerepel. Mindkettő terrorcsoportként tartja számon a Hamaszt, így elvileg nem tárgyalhatnak vezetőikkel.

De nem feltétlenül ilyen katasztrofális a helyzet. A Hamasz politikai szárnyának vezetői, úgy tűnik, belátják, mennyire fontos, hogy ne zárják ki a tárgyalásokon való részvétel lehetőségét. "Erre utalnak a Hamasz-vezető, Mahmud Zahar szavai is, aki újságíróknak kijelentette, hogy a szervezetnek nem tabu Izraellel tárgyalni" - mondta Molnár.

Ugyanakkor Izraeli politikusok is egyértelműen nyitva hagyják a politikai együttműködés lehetőségét, még akkor is, ha a Hamasz komoly erő lenne a következő Palesztin kormányban. Molnár Bálint Meir Shitritet idézte, aki szerint csak arra lenne szükség, hogy a Hamasz formálisan is kivegye az Izrael elpusztítására vonatkozó részeket alapító okiratából. Egyébkent ezek a részek érdekes módon már nem szerepelnek a Hamasz-jelölteket tömörítő választási párt, a Változás és Reform programjában.

Háború és béke

Elképzelhető, hogy a Hamasz képes lesz az IRA által bejárt utat követni, vázol egy pozitív jövőképet Molnár, és az következő években lépcsőzetesen elhagyja militáns szárnyát, és legitim politikai erővé alakul. De "ezt meg korai lenne megjósolni". Nagyon sok múlik azon, hogy a választások után a Fatah és a Hamasz (minden jel szerint a két legnagyobb politikai erő) milyen modus vivendire jut majd - ha egyáltalán - a kormányzati hatalom megosztásában. "Sajnos nagy az esély egy komoly - akár fegyveres - konfrontációra is a két erő között."

A Hamasz esetleges győzelme a márciusi izraeli választásokat is befolyásolhatja. Ha a Hamasz túlnyerné magát, az Molnár szerint az izraeli jobboldalnak kedvezne. Ugyan pillanatnyilag a saját útját járó Saront követő Kadima a választás fő esélyese, de nehéz megjósolni, hogy a kómában fekvő miniszterelnök nélkül miként reagálhat a párt a Hamasz sikerére. Az biztos, hogy a palesztinokkal szembeni kemény kéz politikáját megtestesítő Netanyahu félelemkeltő kampányra használhatná a Hamasz diadalát. Ugyanakkor egy diadalmas Hamasz valószínűleg nem terrorkampánnyal kezdi ünnepelni magát, vélekedett Molnár, ami meg inkább a békekereső centristáknak kedvezhet.

A Fatah csak magát okolhatja

A ramallahi Birzeit Egyetem január közepén közzé tett közvélemény-kutatási eredményei szerint a Változás és Reform Pártja (a Hamasz ezen a néven indul) a szavazatok 30 százalékát szerezheti meg, a Fatah 35 százalékra számíthat. A különbség elenyésző, hosszú idő óta a legkisebb. "Az elmúlt év helyhatósági választásain már bebizonyosodott, hogy a Hamasz teljes értékű ellenfele a meggyengült Fatahnak, tehát elképzelhető, hogy a most jósolt 30-35 százaléknál is többet szerez a választásokon" - vélekedett Molnár.


Hagyomány és modernitás

Úgy tűnik, a szavazóknak nem tetszet, hogy a Fatah komoly harcokat vívott a jelölésekért, ami már decemberben megosztotta pártot, és egy mocskos kompromisszumban végződött a hadakozó felek között. Így a választási lista összeállításának vezérelve a hadakozó egók lenyugtatása, és nem a választók megnyerése volt. A Fatah megosztottsága Molnár szerint feltétlenül a Hamasznak kedvez.

Számos vád érheti Mahmud Abbaszt, a Palesztin Hatóság elnökét, a Fatah első emberét. Bár törekvései helyesnek tűnnek, a Fatahban folyó belső harcokon nem képes úrrá lenni. A Palesztin Hatóság képtelen volt megadni a választóknak azokat az értékeket, amelyek a közvélemény-kutatások szerint a legfontosabbak: a jogtisztaságot és a rendet. Ezzel szemben rendkívül népszerű a Hamasz jótékonysági hálózata és korrupcióellenes harca, amelyben a Fatah a fővádlott. Izrael nyári kivonulása óta a Gázai övezet klánháborúk és emberrablások helyszínévé vált. A zavargások mögött Fatah-vezetők is állhatnak, akiknek a lakosság biztonságérzetét akarják rontani, hogy gyengítsék Abasz vagy akár egymás pozícióit. Eddig mindenért Izraelt lehetett okolni, a jelenlegi helyzetért viszont a Palesztin Hatóság felelős.

Akiket már elfogadtak tárgyalópartnernek.
A Fatah jelvénye

A Fatah a palesztin ellenállás történetének legsikeresebb mozgalma. Az eredetileg 1958-59-ben Kairóban tanuló palesztinok alapította szervezet - Jasszer Arafat, a palesztin nemzet atyja már a csoport születésekor jelen volt - 1969-re lett a palesztinok vezető ereje, miután a Palesztin Felszabadítási Szervezet nevű ernyőcsoportban legyőzte a szélsőségesebb Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért nevű csoportokat. A Fatah megfigyelőként tagja a Szocialista Internacionálénak, ez is jelzi, hogy szellemiségében a XX. század egyik nagy történelmi zsákutcájának, a pánarab szocializmusnak hódol.

A Fatah most mérsékelt palesztin erőnek számít, de történelme véres. A PFSZ-en belüli sikerét is javarészt annak köszönhette, hogy Arafat harcosai követték el a legtöbb gerillatámadást izraeli célpontok ellen. A csoport történetének legvéresebb időszaka a hetvenes évek eleje volt - részben a jordán uralkodóval való összetűzés miatt is, amikor 1970 szeptemberében a jordán hatóságok hatalmas mészárlásokat rendeztek az akkor már a király hatalmának megdöntésére készülő palesztinok között. Ekkor menekült a Fatah vezetése Libanonba.

A jordán hadjárat Izraelnek ártott a legtöbbet. A feldühödött palesztinok zsidó célpontok elleni támadásokkal álltak bosszút az addigra már Izraellel békülékeny Jordánián. Ekkor alakult meg a Fatah legradikálisabb szárnya, a később kizárt Fekete Szeptember csoport - ami az izraeli célpontok elleni küzdelmen túl valódi terroristaképzőt üzemeltetett szovjet szakemberek és szovjet fegyverek felhasználásával.

A Fatah életében a legnagyobb változást a Libanon elleni izraeli invázió hozta. Az addig főként terrorcsoportként ismert szervezet ekkor vált a palesztinok fő képviselőjévé. A Fatah vezetésének Tunéziába történő áttelepítését már az amúgy Izrael szövetségesének számító Egyesült Államok is támogatta.

A szervezet izraeli elismerésére 1993-ban, az oslói békemegállapodás nyomán került sor. Ekkor vállalta a Fatah, hogy törlik chartájukból az Izrael teljes megsemmisítésére vonatkozó utalásokat. A passzusokat 1996-ban törölték, és 1998-ban ismét megerősítették, hogy már nem céljuk Izrael elpusztítása.

A Fatah ettől nem változott meg gyökeresen. A szervezet címere még mindig a harcias múltat idézi - egy kalasnyikovot és egy kézigránátot markoló kéz mögött az Izrael egészét magában foglaló Palesztina térképe látható. A fegyveres harcot sem adta fel. Terrorcsoportja, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja a 2000 óta tartó második, al-Aksza intifáda során a legtöbb terrortámadást hajtotta végre.

A szervezet legnagyobb baja a végzetes megosztottság, a csaknem negyven éve tartó egyeduralom alatt kialakult uram-bátyám rendszer és a mindent átitató korrupció. Az Arafat mellett felnőtt régi gárda körmeszakadtáig harcol posztjaiért - nem véletlenül vált ki a Hamaszból a pillanatnyilag legnépszerűbbnek számító palesztin politikus, a második itnifáda szellemi vezére, Marvan Barguti, illetve az egyik legbrilliánsabb palesztin biztonsági szakember, Mohamed Dahlan is.

Egyéniben tarolhatnak

Azt a lehetőséget is számításba kell venni, hogy a közvélemény-kutatások alábecsülték a Hamasz erejét. A képviselők felét az arányos képviselet elve szerint, országos pártlistáról választják, a parlament másik fele a választókerületekből kerül ki, amelyekben a Hamasz sokkal tudatosabban választotta ki jelöltjeit, mint a Fatah: néhány elégedetlen, Fatahból száműzött politikus függetlenként kampányol, amivel megosztja a párt szimpatizánsaitól érkező szavazatokat. Még ha a Hamasz nem is szerez több mandátumot, a Fatah tagjai várhatóan két csoportra oszlanak majd a parlamentben, ami jelentős előnyhöz juttathatja az amúgy kisebbségben lévő Hamaszt. Egyesek már azt találgatják, hajlandó lenne-e a Fatah koalícióra lépni nagy ellenfelével.

A Hamasz népszerűségét bizonyítja, és sikerét vetíti előre, hogy a december közepén tartott ciszjordániai helyhatósági választásokon elsöprő sikert aratott. A szervezet varázsa azonban nemcsak múltbéli tevékenységének köszönhető, hanem okos, előremutató kampányának is, amit rögtön új nevének bemutatásával kezdett. A Hamasz 180 ezer dollárt költött új imidzsének kialakítására. Az átalakítás levezénylésével kampányszakértőt bíztak meg, hogy meg tudják győzni Amerikát és Európát: a Hamasz tagjai nem vallási fanatikusok, akik öngyilkos merényleteket hajtanak végre, és gyűlölik a zsidókat.

Jófiúk a képernyőn

Nasat Akvutas médiaszakember azt tanácsolta a Hamasz vezetőségének, hogy változtassanak kommunikációjuk fő csapásirányain. A Hamaszon nem segít, ha megünnepli az öngyilkos merényleteket, ezeket be kéne fejezni. Javasolta továbbá, hogy beszédeikben, nyilatkozataikban ne hozzák szóba Izrael megsemmisítését, inkább azt hangsúlyozzák, hogy nem antiszemiták, nem azért állnak szemben Izraellel, mert zsidókról van szó. Hangsúlyt kéne fektetni a kommunikációban a palesztinok szenvedésének enyhítésére és az izraeli megszállás megszüntetésére. A szakember véleménye szerint ezeket az üzeneteket a külföldiek is elfogadják.

A kampány során legtöbbet hangoztatott és kiemelt témák az oktatás, a jólét, a jogtisztaság és a rend voltak. A bonyolultabb és még megválaszolandó kérdések közé tartozik, hogy folytassák- a tavaly február óta tartó tűzszünetet, majd egy éve ugyanis a Hamasz nem követett el merényletet izraeliek ellen. A másik nagy kérdés pedig, hogy milyen pozíciót foglaljanak el, ha a békefolyamat kapcsán tárgyalóasztalhoz ülnének. A párt nyilatkozata nem tűzi ki célul Izrael eltörlését a térképről, míg a Hamasz chartája kifejezetten felszólít erre.

Mégis inkább békét várnak

Egyre több izraeli elemző véli úgy, hogy Izrael teljes elzárkózása a Hamasztól (vezetőinek tömeges letartóztatása, harcosainak módszeres meggyilkolása, választási részvételének korlátozása Kelet-Jeruzsálemben) növeli a szervezet hitelességét a palesztinok szemében. Hasonló hatása van az amerikai és európai fellépésnek, miszerint a Palesztin Hatóság elesik a külföldi támogatásoktól, ha parlamentjében helyet kap egy hivatalosan jegyzett terrorista szervezet, a Hamasz.

A választási eredmények nyilvánosságra hozatala is aggályos, a Fatah harcosai kétségbe vonhatják, vagy szabotálhatják érvényre jutattását, különösen, ha a Hamasz túl jó eredményt ér el. Ha bármi probléma felmerülne, az Abbasz azonnali bukását jelentené. Az események ilyen irányú kimenetele tovább nehezítheti Izrael miniszterelnökének dolgát, akinek - függetlenül a március végén esedékes választások eredményétől - el kell majd döntenie, mit kezdjen azzal a Palesztin Hatósággal, amelynek kormányában esetleg hamaszos miniszterek is ülnek.

Az Európai Unió és Izrael azt várja, hogy a Hamasz lefegyverezze harcosait, felhagyjon Izrael megsemmisítésére irányuló terveivel, és elfogadja a térség rendezésére vonatkozó, nemzetközi támogatást élvező úti tervet. A Hamasz ezzel szemben csak harmadik fél bevonásával tudja elképzelni az eszmecserét.

[A cikkben szereplő adatok a Guardian, az Economist, a Wikipedia és az International Policy Institute for Counter-Terrorism írásaiból származnak.]