Maradhatnak Oroszországban a brit „kémek”
További Külföld cikkek
- Megszólalt a német hírszerzés vezetője: Putyin támadásra készül a Nyugat ellen, a NATO kudarcát akarja
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: Bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
Nem utasítják ki Oroszországból a kémkedéssel vádolt négy brit diplomatát, jelentette a BBC. "Hagy maradjanak, jobb lesz nekünk, ha rajtuk tarthatjuk a szemünket" - jelentette ki évértékelő sajtótájékoztatóján a Kremlben.
Szoros megfigyelés
Putyin kijelentése alátámasztani látszik azt a feltételezést, hogy a kémbotrányt valójában csak a civil szervezetek jogait alaposan megnyirbáló új törvény igazolására robbantották ki az orosz hatóságok. Merőben szokatlan, hogy a kémkedéssel nyíltan megvádolt diplomatákat nem utasítják ki. Ráadásul, ha a diplomaták valóban brit kémek, a brit titkosszolgálat feltehetően magától kivonná őket az országból, hiszen hasznukat már úgysem veheti.
A diplomaták az orosz állami tévében bemutatott felvételeken egy moszkvai parkban ólálkodtak egy díszkő körül, amiben egy kommunikátor volt elrejtve. A készülék húsz méteres körzetben tud kommunikálni alkalmas vevőkészülékekkel. Feltételezések szerint a díszkő elektromos postaláda volt, itt hagyták meg egymásnak a titkos dokumentumokat a kémek.
A brit kormány hagyományosan nem kommentálja a kémkedésre vonatkozó kérdéseket, így hivatalosan most sem cáfolták, hogy megvádolt diplomatáik valóban kémek lennének.
Háború a civilek ellen
Az orosz hatóságok eredendően azzal vádolták a kémnek nevezett diplomatákat, hogy orosz civil szervezeteket pénzelnek. Putyin és kormánya a grúziai és ukrajnai, nyugati források - főként Soros György - támogatásából működő civil szervezetek irányításával lezajlott békés forradalmak példájától megrettenve tavaly kezdtek kampányba a civilek ellen.
A brit Merlin orvosi segélyszervezetet kémkedéssel vádolták, ahogy a Csecsenföldön tevékenykedő civilek többségét is. Decemberben aztán a parlament elé terjesztették a civil szervezetek finanszírozását gyakorlatilag ellehetetlenítő, a külföldi civil szervezeteket pedig az országból kitiltó törvénytervezetet. Az állami duma rekordgyorsasággal, január elejére már el is fogadta a törvényt, pedig a jóváhagyás Oroszországban három szavazási fordulót igényel.
"Csak azt akarjuk, hogy a civil szervezetek anyagi forrásai átláthatóak legyenek. Nem szeretnék, ha külföldi hatalmak bábjaivá vállnának" - idézte Putyin évértékelőjét a BBC.
A G8 büszke elnöke
A törvényt hevesen kritizálták a nyugati országok, akik azt is Putyin szemére vetették, hogy Ukrajnát a gázcsapok elzárásával zsarolta. Külön kritika érte Putyint, hogy ezt már a G8, a hét leggazdagabb ipari ország és Oroszország közös csoportjának soros elnökeként tette.
A G8 összes tagországa támogatta elnökségemet, vágott vissza a kritikusoknak Putyin. Apróbb szépséghiba, hogy a G8 elnöke nem szorul a többiek támogatására, mivel félévenkénti váltásban elnökölnek a tagországok.