Mormon, de pénzügyi zseni

Mitt Romney lehetne a legnagyobb esélyes a republikánusok közül, írja egy csomó újság Amerikában. Rátermettségét senki sem firtatja, csak az a baj vele, hogy mormon. Egy olyan szekta befolyásos tagja, akik nemrég még többnejűséget hirdettek és giccses üvegtemplomokat építenek a sivatagban. Romney egész életében csak egyetlen nővel feküdt le. Dollárból viszont milliókat tett magáévá.

Mielőtt mindent megtudunk a jelöltről, tisztázni kell egy fontos kérdést!

Mi az a mormon?
Egy viszonylag új keresztény egyház követője. Joseph Smith (magyarul Kovács József) alapította, akinek egy V. században tevékenykedő, ám feltámadott próféta 1827-ben átadott bizonyos aranylemezeket, amiket Mormon Könyvei címen Smith meg is jelentetett. Smith új egyházat alapított, amit hivatalosan Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza néven kell hívni. Az volt a programja, hogy visszatérjenek az kora középkori ősegyház hangulatához. A Szentháromságot három külön Isten létezéseként értelmezték, és a szentek istenné válását is hiszik, sőt, Szentírásból is több változatot fogadnak el. 1890-ig a többnejűséget is támogatták, a vallásalapítónak például 47 felesége volt.  Sok államban üldözték őket, Smitht is megölték a felhergelt csőcselék.

Mitt Romney családi alapon nagyon mormon. A dédszülei annyira mormonok voltak, hogy Mexikóba emigráltak, amikor a 19. század végén az USA-ban betiltották a többnejűséget. Csak azért jöttek vissza, mert 1912-ben kitört a mexikói forradalom, és a balos ideológiát még a monogámiánál is nagyobb áfiumnak élték meg. Mitt már nem úgy gondolkodik, mint a dédije. Szerinte a többnejűség ostobaság, és nagyon helyes, hogy mára az egyház kiközösíti a poligámokat.

Mitt Romney annyira mormon, hogy állítja, szűzen vette el szűz feleségét, akivel 39 éve él házasságban, és soha másik nővel nem feküdt le. Továbbá soha nem ivott alkoholt és soha nem gyújtott rá. Mormon középiskolába és mormon egyetemre is járt. Utóbbiban tilos volt a rockzene, lányoknak a térd kivillantása, és egyáltalán minden, ami miatt a többség szívesen emlékezik a felsőoktatás éveire. Miközben Romney továbbra is hű tagja az egyháznak, korábban elnézően beszélt az abortuszról és a melegek regisztrált élettársi kapcsolatáról. Mára ismét bekeményített, de korábbi megingása miatt a fundamentalista keresztények nem bíznak benne. A liberálisok pedig azért nem bíznak benne, mert mormon, tehát biztos fundamentalista. Romney mormonságával kapcsolatos problémájáról már született itt egy remek írás.

Hogy Romney igazán megélje mormonságát, 19 évesen elment hittérítőnek, Franciaországba. 1968-ban is épp ott volt, amikor balos forradalom söpört végig az egyébként is Amerika-ellenes országban. Romney két és fél éven keresztül napi 12 órában kopogtatott Dél-Franciaország ajtajain, próbálta áttéríteni a lakókat, akik szinte mindig azonnal kidobták. A térítés alatt negyedmagával lakott egy fürdőszoba nélküli apró lakásban, havonta csak 100 dollárt költhetett, nem olvashatott újságot, nem hallgathatott rádiót, és még abban sem lehetett biztos, hogy apukája hogy áll az elnökválasztási kampányban.

Romney ugyanis nem az első a családban, akit megérintett a Fehér Ház deleje. Apukája Michigan állam kormányzója volt. 1968-ban pedig harcba indult a republikánus jelöltségért, amit ugyan Nixon kapott, de egy miniszteri poszt azért jutott George Romneynak is az új kormányban. (Az öregnek azután kellett visszalépnie a kampánytól, hogy korábbi háborúpárti politikájával szakítva a vietnámi kivonulás szószólója lett. Színeváltozását azzal indokolta, hogy a hadsereg „átmosta az agyát”, de ezzel a megjegyzésével hülyét csinált magából, kicsúfolták a lapok.) Romney mamája is flörtölt a politikával, 1970-ben szenátusi választáson indult, de nem nyert.

Miután Mitt hazament Franciaországból, sorra járta ki jobbnál jobb eredményekkel az egyetemeket. Járt mormon intézményekbe, jogi karra és a végén a Harvard egy különleges jogász-közgazdász összevont szuperszakára, ahol a legjobban tanuló 5 százalékba került. Addigra már megszületett első gyereke az ötből.

Romney nagyon menő üzletember lett. 1984-ig egy tanácsadó cégnél adott remek tanácsokat. Annyira szerették, hogy amikor távozása után kezdett rosszul menni a bolt, visszahívták rendet csinálni. Fő műve az üzleti életben az 1984-ben alapított Bain Capital volt, amit 1999-ig vezetett. Itt kereste összesen 200 millió dollárra tippelt vagyonát. A Bain Capital vállalatokat adott-vett. Felvásároltak gyenge cégeket, kipofozták, aztán jó pénzért továbbadták. Volt olyan vállalat, amin 114 százalékos haszonnal adtak túl, alig néhány év alatt. Romneyt a válságmenedzselés pápájának is nevezhetnénk, ha a nem lenne ez sértő egy mormonnak.

1999-ben azért szállt ki cégéből, hogy megmentse a mormon olimpiát. Salt Lake City a mormon Róma, és ez a város nyerte el a 2002-es téli játékok rendezési jogát. Az előkészületek azonban három évvel a lánggyújtás előtt pocsékul álltak: korrupciós botrányok, üres kassza és szörnyű adósságok terhelték az előkészületet. Hívták Romneyt, aki csodát tett: kihozta nullszaldóra az egészet, a szervezéssel mindenki nagyon meg volt elégedve és minden időre elkészült. Romney teljes tiszteletdíját jótékony célokra költötte, és írt egy könyvet Fordulópont címmel arról, hogyan mentette meg a sóstói ötkarikásokat.

A politikába először 1994-ben akart beszállni. Szenátornak indult Massachusetts államban. Az év egyik legtöbb figyelmet kapott szenátusi választása volt ez: egyik oldalon a milliomos mormon Romney, a másikon pedig egy élő Kennedy, a família Ted nevű tagja. Abban az évben csak Kaliforniában költöttek többet kampányra a szenátor-jelöltek. Maga Clinton elnök is odafáradt kampányolni a Kennedy-fiúnak. Romney sokszor elmondta, hogy mennyi munkahelyet teremtett. Az államban éppen rohadt a hagyományos autógyártás. Ted Kennedy szakszervezeti vezetőkkel mondatta el, hogy Romney egy-egy reorganizáció közben ki is rúgott embereket. A nagy csata Kennedy győzelmével zárult.

Aztán 2002-ben megint kemény fába vágta fejszéjét Romney a politikai karrier érdekében. Massachusetts állam kormányzói székéért indult. Nagy előnye volt, hogy éppen abban az évben volt az olimpia, ami országos hírességgé tette. Mellette szólt, hogy az állam csődben volt, 3 milliárd dollárra rúgott a hiány. Ellene, hogy Massachusetts hagyományosan balra, a demokratákra szavaz. Romney azt mondta, hogy „Itt konzervatívként indulni olyan, mint kiskecskét vágni a vegetáriánusoknak”. Talán a hiány, talán az olimpia miatt, mindenesetre nyert.

2002-06 között rendbe rakta az eladósodott állam pénzügyeit. A válságmenedzser ugyan közben százszor is összeveszett a demokrata többségű közgyűléssel, és a megszorítások miatt a népszerűsége is esni kezdett (nem is akart újraindulni tavaly), de mégiscsak kihúzta a szarból Massachusetts szekerét. A 3 milliárdos deficitből 700 milliós szufficit lett.

A Romney-féle konvergencia-csomag kulcsa az állami kiadások csökkentése és az illetékek emelése volt. Előbbi miatt a demokrata közgyűlés rendre leszavazta a kormányzót, de azért sokadik körben a legfontosabbak csak átmentek. Radikálisan csökkentette a települési önkormányzatok állami támogatását, ami a helyi bürokrácia leépítésével és a szociális juttatások megnyirbálásával járt. Aztán jó sok pénzt elvett az állami iskoláktól, főleg a felsőoktatástól. Annyit, hogy egy év alatt az állami egyetemek 63 százalékkal emelték meg a tandíjat. A pénz egy részét viszont az oktatásban hagyta: a massachusettsi gimnazisták legjobb eredménnyel végzett 25 százaléka ingyen járhatott az állam bármely egyetemére.

Felemelte a házasság, a fegyverviselési engedély és a jogosítvány megszerzésének illetékét. Az összes illetékemelés évi 500 millió dollár pluszt hozott az államnak. Gallononként 2 centtel megemelte a benzin adóját, ez volt az egyetlen adóemelése. A pénzből utakat újított fel, mégis sokan támadták, hogy konzervatív üzletember létére hogyan lehetett ennyire piacellenes. Végül, de nem utolsósorban rengeteg adókedvezményt szüntetett meg.

Romney alatt az átlagos állami adóteher a jövedelmek 10 százalékáról 10,6 százalékára emelkedett csupán. A kiadások lefaragásával együtt ez elég volt az államháztartás rendbe rakására. Romneyt szociálisan érzéketlen kormányzónak tartották, pedig az ő idejében lett mindenkinek TB-je. Aki nem szerződött le valamelyik magánbiztosítóval, annak büntetőadót kellett fizetnie, amiből az állam szervezte meg a biztosítását. Ezzel az egyik legjobban lefedett biztosítású állam lett az övé.

Romney általában a kisebb állam híve, de a hadseregre még sokkal többet költene. Azt szeretné, ha az amerikai GDP 4 százaléka menne védelmi kiadásokra, és 100 ezer fővel akarja növelni a sereg létszámát.