Kik szavaztak pontosan Obamára?
További Fehér ház cikkek
- Joe Biden szerint Donald Trump olyan, mint egy hatéves gyerek
- Donald Trump szerint Washingtonból irányítják az ellene folytatott büntető hadjáratot
- Donald Trumpnak saját elvbarátai vittek be egy gyomrost, ami a győzelmébe is kerülhet
- Donald Trump olyan „alkut” ígért az abortuszról, amely mindenkinek tetszeni fog
- Hatalmas bajban az elnök, de a kihívója sem örülhet annyira
Az elnökké választott Barack Obama november 4-i fölényes győzelmével kiszélesítette a demokrata szavazótábort, és a legtöbb szavazói csoportban sokkal jobban szerepelt a 2004-ben induló John Kerrynél. A kulcsfontosságú államokban lakó fehérek, a latinók, a fiatalok és a kisvárosi amerikaiak között elért eredménye fontos lehetőséget jelent a demokratáknak, akiknek az egyik legfontosabb célja a következő években az adott esetben csak a gazdasági helyzet miatt elért szavazók megtartása lehet. (AP, The New York Times, Politico)
Bár a fehérek többsége országszerte John McCaint választotta, de Obama csak 12 ponttal kapott ki, ami jobb John Kerry négy évvel ezelőtt elért 17 pontos különbségénél, és megegyezik Al Gore 2000-es eredményével. Ráadásul a megválasztott elnök csak 57-41 arányban maradt alul a fehér férfiak között, miközben George W. Bush még 25 pontot vert a legutóbbi elnökválasztásokon mindkét demokrata jelöltre. A Pew Research adatai alapján szintén hozzájárult a fölényes demokrata győzelemhez, hogy Obama országosan kilenc ponttal teljesített jobban Kerrynél a városi fehérek körében, ami a nagyvárosok mellett a kisebb városok megszerzésével is számoló stratégiának köszönhető.
A demokrata előretörést a fehérek körében jól jelzi a megyénkénti bontás is. Az AP elemzése szerint 1360 olyan megye van az Egyesült Államokban, ahol tízből legalább kilenc lakos fehér. Az említett megyéknek ugyan csak kicsit kevesebb, mint egyötödét nyerte meg Obama, azonban szinte mindegyikben felülmúlta Kerry négy évvel korábbi eredményét. A demokrata jelölt hozta például a legfehérebb megyék egy részét Iowában, Észak-Dakotában, Coloradóban, Michiganben, Wisconsinban és Illinois-ban. Észak-Karolina és Virginia elhódításához pedig az is hozzájárult, hogy a két állam főként fehérek lakta megyéinek kétharmadában ért el jobb eredményt, mint Kerry.
Az előretörésnek az említett államokban azért ára is volt, ugyanis az Appalache-hegység vonalán fekvő Nyugat-Virginia, Kentucky, Tennessee, Arkansas és Mississippi egyes főleg fehérek lakta részein drasztikusan visszaesett a demokraták támogatottsága. Jól látszik, hogy Obama stábja ezekkel az államokkal nem számolt a végső győzelemhez. Érzékeltetésül, a Kentuckyban található Knott megyét négy éve 28 pontos előnnyel nyerte Kerry, míg ezúttal nyolc százalékkal vesztette el Obama, az Arkansas-i Bradley megyében pedig 19 százalékkal ért el rosszabb eredményt az illinois-i szenátor.
Ha már Bradleynél tartunk, a szeptember közepe óta jósolt biztos Obama-győzelem ellenére többen az utolsó pillanatig tartottak attól az előrejelzéseket felborító Bradley-hatástól, amikor egy fehér és fekete jelölt versenye esetén a fehér szavazók egy része nem vallja be a felmérések készítőinek, hogy zavarja a fekete jelölt bőrszíne, vagy attól tart, hogy a fehér jelölt támogatójaként előítéletesnek tűnhet, és ezért a fekete jelölt szavazójának vagy bizonytalannak mondja magát. Az előrejelzések és a végeredmények ismeretében azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a fehérek nem hazudtak későbbi döntésükről a felmérésekben, így aztán még a végig kételkedő elemzők is eltemették a Bradley-hatást, ami kutatások szerint valójában már a kilencvenes évek második felében eltűnt. (A témáról bővebben itt olvashat.)
Nemcsak a fehérek körében volt látványos Obama előretörése. Amellett, hogy a feketék 95 százaléka őt támogatta, az illinois-i szenátor 14 pontot javított John Kerry 2004-es eredményén a latinóknál, akik négy éve még 53-44 arányban oszlottak meg a demokraták és a republikánusok között (igaz, George Bush akkor a legjobb republikánus eredményt érte el a csoportnál). A 2008-as 67-31 arányú győzelem nagyban közrejátszott Colorado, Új-Mexikó és Nevada magabiztos megszerzéséhez, de az exit pollok alapján még Florida is részben a latinók támogatásának köszönhetően lett Obamáé. Bár az elmozdulás egyik legfontosabb oka a gazdasági helyzet előtérbe kerülése volt, de elemzők szerint a demokraták építhetnek majd a jövőben az egyre növekvő csoportra.
Az életkori bontás alapján Obama szintén nagyot nyert a korábbi évekhez képest nagyobb arányban szavazó fiatalok között, ami azért fontos, mert a most megszólított szavazókat könnyen mozgósíthatják majd a következő választásokon is. A 18-29 évesek kétharmada Obamát választotta, míg négy éve csak 52 százalékuk szavazott Kerryre. A fiatal fehérek között három évtizede nem tudott elérni demokrata jelölt 45 százaléknál többet, Obama most 54 százalékot szerzett. A fiatal latinók háromnegyede is őt favorizálta, négy éve még csak hatvan százalékuk állt be a demokraták mögé. A harminc éven aluli munkások fele is Obamát választotta, ami szintén a legjobb demokrata eredmény Reagan elnöksége óta. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a már említett, a győztes stratégiában nem szereplő államokban, például Nyugat-Virginiában, Arkansas-ban és Oklahomában McCainnek sikerült megnyernie a fiatalokat.
A különböző csoportbontások alapján még számos esetben javított Obama a négy évvel korábbi demokrata eredményhez képest. Nagyon fontos újdonság, hogy a hagyományosan demokrata bázisnak számító nagyvárosok mellett a külvárosi, elővárosi és kisvárosi részeken is tarolt, valamint még az igazi republikánus bázisnak számító vidéki körzetekben is jól tartotta magát. Amellett, hogy jól szerepelt az alacsony jövedelemmel rendelkezők között, megnyerte a leggazdagabbakat is: az évi kétszázezer dollárnál (kb. 40 millió forint) többet kereső választók 52 százaléka - 17 százalékkal többen, mint négy éve - mellette döntött. Obama elnyerte továbbá a katolikusok szavazatainak többségét is, ami a katolikus vallású Kerrynek nem sikerült.
Rovataink a Facebookon