A YouTube-on kérdezik a népet az amerikai elnökjelöltek

2007.04.13. 11:38
Minden szerdán az egyik amerikai elnökjelölt tesz fel kérdést a YouTube-on, amelyekre egy héten keresztül küldhetnek válaszvideókat az internetezők. Később a jelölt is felel majd saját kérdésére.

Minden héten az egyik amerikai elnökjelölt várja a felhasználók reakcióit videón beküldött kérdésére a YouTube kapcsolódó csatornáján, írja a New York Times. Egyperces videójával Mitt Romney nyitja a sort, a korábbi Massachusetts-i kormányzó arra kíváncsi, hogy mit tartanak az internetezők az Egyesült Államok legnagyobb problémájának és milyen megoldási javaslatokat ajánlanak.

Az elkövetkező hetekben tizenegy elnökjelölt vesz részt az online lehetőségben. A videók mindig szerdánként kerülnek fel, ezután a vállalkozók egy héten keresztül küldhetik el videón javaslataikat. A tervek szerint a következő hét elején a jelölt is választ ad saját kérdésére.

A szokásos írásos reakciók mellett eddig 21 értékelhető videófelelet tekinthető meg a 2008-as elnökválasztás YouTube-os csatornáján. Ennél persze többen is kipróbálták az új lehetőséget, azonban a valamiért elfogadhatatlannak ítélt videók a moderátorok áldozatául esnek.

A válaszok között találunk fél perces videót az illegális bevándorlásról, de van itt közel 10 perces értekezés az amerikai iskolarendszer csődjéről, vagy egy Skóciában dolgozó amerikai tanár iskolareform ötletei is.

Érdekesség, hogy a jobboldalon látható kapcsolódó videók között szerepelnek a kimoderált válaszok is, melyek persze a legtöbbször sokkal népszerűbbek, mint a hivatalosan is átengedett üzenetek. A kitartóak olyan ritka videókat is fellelhetnek a listában, melyeken Romney éppen az abortusz mellett érvel, ezt a véleményét azóta nemegyszer letagadta.

Romney online kommunikációs vezetője az egykori kormányzóra jellemző merészségként értékelte a vállalkozást, hiszen véleménye szerint mindig kockázatos új, innovatív lehetőségekben részt venni.

A kampánystábok számára valóban kihívást jelenthet a YouTube szellemiségének megragadása. A korábbi elnökválasztások során a választók ugyanis elsősorban a tévé képernyőjén keresztül találkoztak a jelölt videóival. Az online felvételek azonban sokkal több nem tervezett információt árulnak el egy jelöltről mint a 30 másodperces reklámfilmek.