Hősök születhetnek a Hősök-terénél

A gyorskorcsolya, a legelső sportágak között jelent meg a nemzetközi porondon. A profik már 1884-től vetélkedtek a világbajnoki címért. A legelső bajnok a norvég Axel Paulsen, aki később a műkorcsolyázásban is maradandóvá tette a nevét. Az első magyar induló Szabó István volt 1898-ban, nem sok sikerrel. Az egyetlen magyar gyorskorcsolya világbajnoki címet Pajor Kornél szerezte, de már ennek is több mint 50 éve.

A gyorskorcsolyázó sport történetében először ad otthont hazánk ilyen rangos eseménynek

A világbajnokságon maximum 24 nő és férfi versenyző indulhat. A kvalifikációt a 2001. évi Európa-bajnokságon, az ázsiai és észak-amerikai kvalifikációs versenyeken lehetett megszerezni. A rendező ország amennyiben nem rendelkezik kvalifikációt szerzett versenyzővel, nemenként egy korcsolyázót indíthat, ha az megfutja a világbajnokságra kiírt szintidőt. Ez -ha csak az utolsó pillanatban is- de Egyed Krisztinának sikerült.

A 12.000 négyzetméter felületű Városligeti Műjégpályát október közepétől február végéig évente 280 000 vendég látogatja. Most, erre a pár napra viszont csak nézők lehetnek az állandó látogatók. Így csak nézhetik, hogy milyen fantasztikus átlagsebességgel haladnak a legjobbak. A legrövidebb távon, az 500m-en a férfiak akár az 50km/órát meghaladó sebességre képesek. A sportág Hollandiában a legnépszerűbb, ahol a nagy sztároknak -Ritsmanak, Postmanak, Rommenak- saját web oldala található.

Az elnök nagylelkűsége: A nemzetközi Korcsolyázó Szövetség elnöke, Ottavio Cinquanta a NOB végrehajtó bizottságának tagja volt kijelölve Sydneyben, hogy a vízilabda eredményhirdetéskor átadja az aranyérmeket. Az eredmény ismeretében (magyar győzelem) azonban lemondott erről, Dr. Schmitt Pál javára és megelégedett azzal, hogy a MOB elnöke mögött ő csak a további érmesek medálját nyújtsa át.