Kajak - kenusok alfában...
További Sport cikkek
-
Suhajda Szilárdot egyelőre nem lehet halottá nyilvánítani - „Nem ő választotta a halált, a halál választotta őt” – Suhajda Szilárdra emlékezett a hegymászószövetség
- Pintér László Suhajda Szilárd személyes tárgyairól: Nem lehet megtalálásról beszélni
- Bereczki Dominik: Félni pontosan annyi energiába kerül, mint hinni
- „Biztos voltam benne, hogy nem fog visszatérni” – mondta a hegymászó, aki utoljára látta Suhajda Szilárdot
A magam részéről, a sportpszichológia eszközeivel ahhoz tudom hozzásegíteni a kajak-kenusainkat, hogy a fizikai teljesítményhez a maximális lelkierő párosuljon - vélekedik Vura Márta, a sportág pszichológusa. A doktornő szerint a legfontosabb az, hogy a versenyzők relaxált és stressz-helyzetben egyaránt képesek legyenek megismételni a begyakorolt, tökéletes technikákat.
- Mióta állsz kapcsolatban a sportággal?
- A nyolcvanas években a Spartacusban kezdtünk együtt dolgozni a kajak-kenu szakosztállyal, főleg ifjúsági versenyzőkkel. Akkoriban még nem volt szokványos dolog (más egyesületeknél), hogy egy szakosztály sportpszichológust is bevonjon a felkészülésbe.
- Hogyan néz ki az olimpiai felkészülés lelki szempontból? A közismert, hogy egy élsportoló mögött rengeteg kemény munka, edzés, óriási fizikai erőfeszítés áll, míg eléri a vágyott eredményeket. De vajon mennyit kell pszichésen tréningezni, hogy a sportoló könnyebben feleljen meg a saját és a szakmai elvárásoknak?
- Ez nagyon összetett dolog. A fizikum és lélek szorosan összetartoznak, a kettő nem létezik egymás nélkül. Együtt dolgozunk a válogatott orvosaival, akik a különböző terheléses és egyéb vizsgálatokat végzik, valamint a gyúrókkal is, de ugyanilyen fontos a folyamatos kommunikáció az edzőkkel és a szakvezetőkkel is. Vagyis a jó csapatmunka itt is elengedhetetlen. A lelki felkészülést az olimpiát megelőzően már egy-két évvel ajánlatos elkezdeni, de esetenként már néhány hónapos közös munka is eredményre vezethet. Leghatékonyabb munka az edzőtáborokban folyik, hiszen itt hosszabb időt töltenek el a versenyzők kizárólag a fizikai és mentális tréningre összpontosítva.
- Milyen szakaszokból áll a mentális felkészülés folyamata?
Különböző alapvizsgálatokkal, tesztekkel kezdünk, amelyek több réteget vizsgálnak. Az első lépés a sportoló személyiségjegyinek a feltérképezése, annak a megállapítása, hogy extrovertált vagy introvertált személyiség-e. Teszteljük például, hogy a különböző érzelmi hatások, a labilitás, a szorongás következményeit, illetve a teljesítményre gyakorolt befolyásukat. Ezt követik az adott állapotokat mérő tesztek. Természetesen ez csak néhány példa a sok-sok felmérés közül, amelyek néhány tréninget készítenek elő. Ilyen a mentál tréning segít abban, hogy amit a sportolók edzésen elsajátítottak, azt éles stressz-szituációban is hozni tudják.
- Ez azt jelenti, hogy egy mentál tréning alkalmával végig lehet csinálni egy versenyszámot, illetve át lehet élni, hogy mi történik a céltól a rajtig?
Nem csakhogy át lehet, hanem át is kell, illetve jó ha átélik (egyesek ezt ösztönösen teszik), hiszen az a cél, hogy relaxált állapotban is elő tudják hívni a tökéletes, megközelítő technikákat. Például stresszhelyzetben pont ott emeljék a csapásszámot, ahol kell, hogyan figyeljenek egymásra párosban és négyesben, vagy amikor fellép az oxigénhiányos állapot, ezt hogyan kezeljék akár ,,agyban" is. Aki ezt edzésen és relaxációs állapotban is gyakorolja, az nagyon nehéz versenyszituációban is könnyebben tudja alkalmazni.
- Vagyis, ha kajak-kenusaink az ébrenlét és álom határán nyerni tudnak, akkor az - olimpián is ők lehetnek a bajnokok?
- Remélem, hogy erre a költői kérdésre az idei olimpiát követően igennel válaszolhatok. Szívből kívánom, hogy így legyen, én a magam részéről, a sportpszichológia eszközeivel ahhoz tudom hozzásegíteni a kajak-kenusainkat, hogy a fizikai teljesítményhez a maximális lelkierő párosuljon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
