Sportújságírók a Sportfogadásról

A Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöksége 2003. január 24-én a következő állásfoglalást hozta, és azt a honlapján azonnal közzétette a Sportfogadás című lap életében bekövetkezett változásokról:

A hozzánk tömegesen érkező vélemények alapján állítjuk, hogy a magyar sportújságíró-társadalom felháborodottan és növekvő aggodalommal figyeli a Sportfogadás című lapnak és (egykori) szerkesztőségének sorsát. A fél évszázados, hajdan önállóan megjelenő, nagyon népszerű hetilap az elmúlt években - méltatlanul - politikai küzdőtérre került, mígnem a közelmúlt napokban újabb kiadó vette gondjaiba. A jelenlegi helyzet, vagyis az, hogy a Sportfogadás a sportnapilap részeként él tovább, elméletileg kedvezőbb, csakhogy az új tulajdonos nem tartott igényt a magas színvonalon dolgozó szerkesztőségi-szakmai műhely munkájára. Tizenhét munkatárs, köztük igen rangos sportújságírók, egykori válogatott sportoló került utcára, végkielégítés nélkül. Hiteltelennek tartjuk azt a munkajogi tényt, miszerint a tizenhetektől közös megegyezéssel váltak meg, hiszen a munkáltató és a munkavállaló érdekei itt éles ellentétben állnak. Szövetségünk a leghatározottabban tiltakozik a magyar sportújságírás értékeit figyelmen kívül hagyó eljárás ellen, nyomatékosan kéri a médiatulajdonosokat ezen értékek tiszteletben tartására, a sportsajtó képviselőinek, illetve - rajtuk keresztül - magának a sportnak a nagyobb megbecsülésére.

Az elnökség az állásfoglalás kialakításába nem kívánta bevonni két tagját, Lukáts Györgyöt, a Sportfogadás volt főszerkesztőjét, illetve Pajor-Gyulai Lászlót, aki a lap új kiadójának alkalmazottja.