New York, Párizs és London a legesélyesebb a 2012-es olimpiára

2003.11.18. 17:21
A spanyolok lelkesednek, a németek húzódoznak a 2012-es olimpia rendezés ötlete hallatán. Madrid és Lipcse mellett többek között Párizs, London és New York is pályázik a kilenc év múlva esedékes játékokra, amelyet még alig másfél éve is sokan Magyarországra, Budapestre álmodtak meg. Immár biztos, 2005-ben nélkülünk döntenek a helyszínről.
Lelkesednek a spanyolok az olimpiarendezés ügyéért, annak ellenére, hogy alig egy évtizeddel ezelőtt a katalóniai Barcelona adott otthont a játékoknak. Egy felmérés szerint az összes megkérdezett 82, a madridiaknak pedig 88 százaléka támogatja az ország fővárosának kandidálását a 2012-es nyári olimpiára. A közvélemény-kutatást a szervező bizottság végeztette el. A megkérdezett kétezer ember túlnyomó többsége azért támogatja a rendezést, mert úgy véli: a házigazdasággal jelentős fejlődésnek indulna a város és az olimpiarendezés a turizmusra is jótékony hatással lenne.

Kevésbé bizakodóak a németek: nagy részük nem hisz abban, hogy Lipcse láthatja vendégül a világ sportolóit kilenc év múlva. Egy másik friss közvélemény-kutatás szerint jelenleg mindössze a megkérdezettek mintegy harmada véli úgy, hogy kilenc év múlva a keletnémet város adhat otthont a nyári játékoknak. Különösen az egykori NSZK területén élők látják negatívan az esélyeket, csupán 25 százalékuk bízik a sikerben.

A 2012-es olimpiáért - amelyre a budapest pályázat ötlete is felmerült - Lipcse mellett London, Párizs, New York, Isztambul, Moszkva, Madrid, Havanna és Rio de Janeiro van versenyben. A pályázók végleges listájáról 2004 májusában dönt, győztest pedig 2005 júliusában, Szingapúrban hirdet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Jövő nyáron Athén, öt év múlva pedig Peking ad otthont a nyári játékoknak.

Európai esélyesek

A brit Independent című lap szerint a legesélyesebb jelölt Párizs, a második London, a harmadik Madrid. Az újság úgy véli, a brit főváros esélyeit növeli a Nemzetközösségi Játékok tavalyi sikeres manchesteri megrendezése, továbbá, hogy immár több mint 50 éve nem volt olimpia Angliában. Londonban kétszer, 1908-ban és a második világháború után, 1948-ban tartották a játékokat. Azt azonban a britek is tudják, hogy esélyeiket rontja az új Wembley stadion körüli huzavona, a 2005-ös atlétikai világbajnokság rendezésének lemondása, és a 2006-os futball-világbajnokság kudarccal végződött pályázata.

Szintén kétszer rendezett már olimpiát az Independent által a legesélyesebbnek taksált Párizs. A franciák a közelmúltban is bizonyították, hogy alkalmasak nagy világversenyek lebonyolítására, elég a '98-as focivébét, vagy az idei atlétikai világbajnokságot említeni, 2007-ben pedig - a világ számos pontján kiemelten kezelt - rögbi legjobbjait látja vendégül az ország. A 2008-as rendezésről éppen lemaradt Párizsban a leendő létesítmények jelentős része áll már, és hatalmas összeget költenek már magára a pályázatra is. A francia fővárosban az okozhat nehézséget, hogy megfelelő helyet találjanak az olimpiai falunak.

New York és a szimpátiavoksok

Az eddig említettekkel ellentétben soha nem rendezett még olimpiát Madrid, igaz, Barcelona alig tíz éve - 2012-ben éppen húsz - került a játékok miatt a világ érdeklődésének középpontjába; tehát mindenki könnyen emlékezhet arra is, milyen jó hangulatot tudott teremteni a katalán város. A rendezés ötlete nem csak a helyiek, hanem az országos politika támogatását is élvezi.

Különös helyzetben van a világ egyik legmeghatározóbb városának tartott New York, amelynek kandidálását már eddig is kiemelt figyelem övezte. Többen is felvetették ugyanis a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után, hogy méltányosságból az amerikai metropolisznak kellene megkapnia a rendezés jogát. Emellett sok helyszín már készen is állna a versenyekre. New York ellen szól, hogy 2010-ben a kanadai Vancouverben lesz a téli olimpia, míg nyári játékokat legutoljára 1996-ban tartottak az USA-ban, ráadásul az atlantai versenyeket sok kritika is érte.

Futottak még: Rio, Moszkva, Lipcse, Isztambul és Havanna

A 2004-es pályázók között is feltűnt már Rio de Janeiro, de a végső kandidálók közé nem kerülhetett be, a közbiztonságot és a pénzügyi ért komoly kifogások miatt. A világ egyik legnagyobb országában, Brazíliában még soha nem rendeztek olimpiaát. Szintén kevés esélyt adnak Moszkvának, amely az 1980-as, a nyugati államok bojkottja miatt is emlékezetes olimpia óta nem adott otthont jelentős sporteseménynek. Sokan úgy érvelnek, hogy a rendezés növelhetné a stabilitást az egykori Szovjetunió legnagyobb utódállamában és a térségben is. A lakossággal szemben a politika támogatását élvezi a németországi rendezés, és 2006-ban a futball-világbajnoksággal bizonyíthat az ország. A szász városban azonban kevés létesítmény áll rendelkezésre, a német gazdaság is maga alatt teljesít az utóbbi időben és a szervezőbizottság tekintélyét is több botrány tépázta. Lassan állandó pályázónak tekinthető a hosszú idő óta próbálkozó Isztambul, amely a sok kandidálás mellett folyamatosan fejleszt, a (kis)ázsiai világváros azonban komoly esélyesnek most sem tekinthető. A végére egy kakukktojás, a még mindig létező szocializmus hazája és fővárosa, Kuba marad. Fidel Castro országa több sportágban világklasszisok sorát adja, népszerű turistacélpont, de hogy olimpiát rendezzen, még mindig inkább a vicc kategóriájába tartozik.