Megcsömörlött a 109-szeres bajnok

Tizenkilenc évesen, 1981 szeptemberében nyerte meg Pais Péter élete első pályakerékpáros magyar bajnoki címét, és akkor érezni lehetett: nagy jövő előtt áll, mert edzője, Takács Gyula sokoldalú kerekesnek készítette fel. Arra azonban igen kevesen számítottak, hogy ezt a diadalt még száznyolc követi, és hogy 42 évesen még mindig ott lesz a Millenárison.

Vén hülyének nevezik

"Amikor egy jó, vb-kilencedik csapattal nem tudtunk kiutazni a bojkott miatt a Los Angeles-i olimpiára, akkor viccesen megfogadtam magamban, és a barátaimnak, addig nem nyugszom, amíg nem lehetek egyszer ott az olimpián. Most már belátom, lassan abba kell hagynom, és egyre kisebb az esélyem, hogy megmérethessem magam a játékokon. Így nyerhetek bármennyi magyar bajnokságot, hiányérzet mindig lesz bennem" - mondta érdeklődésünkre Pais.

Hozzátette, nem tartja magát még most sem idősnek, annak ellenére, hogy rendre meg kell küzdenie az élcelődő, korát firtató megjegyzésekkel. "Mindig a fejemhez a vágják, hogy álljak már félre, mert vén hülye vagyok, és hagyjak mást is érvényesülni. Én pedig ehhez nem vagyok partner. Győzzenek le, és ha tényleg nincs már keresnivalóm, akkor többet nem ülök fel a biciklimre" - értékelt bosszúsan.

Takarodjon el a sportágból

Keserűen említette, a vasárnapi bajnoki címe után még az is elhangzott néhány sportvezető szájából, hogy takarodjon el a sportágból. "Kérdem én, akkor jobb lesz?! Akkor értékesebb lesz egy bajnoki cím, ha engem még negyvenkét évesen sem képesek legyőzni a fiatalok?" - vetette fel a kérdést a magát kirekesztettnek érző bajnok, és szavaiból az is érződött, irigyei is vannak sikeressége miatt.

Nem vitatta, "magának való ember, bonyolult is", de erre nem szolgált rá. A családja is inkább visszatartja mostanában, mondván, semmi szüksége nincs arra, hogy céltábla legyen.

Nem jár pénz a bajnoki címért

Pais a repülőversenyben huszonegy éven keresztül védte meg elsőségét, mígnem tavaly Barkóczi Péter felülmúlta. "Nem vagyok kiállhatatlan ember, még ha sokan így is akarnak beállítani, Péterrel például soha sem volt semmi bajom, annak ellenére, hogy megvert" - jelentette ki nyomatékosan.

Nem titkolta, már csak önmaga szórakoztatása kedvéért edz és versenyez, mert arra legalább tíz éve nem volt példa, hogy egy magyar bajnoki elsőséget honorált volna a szövetség. (Tíz éve is jó esetben maximum öt- vagy tízezer forint volt a jutalom.)

Feledésbe merült vb-negyedik hely

"Nem feltétlenül hibáztatom emiatt őket, amiatt viszont annál inkább, hogy nem törekedtek a sportág népszerűsítésére, így állhatott elő az a furcsa helyzet, hogy külföldön igen komoly pénzdíjak vannak - borzasztó népszerűségnek örvend a sportág -, itthon ellenben alig akad jó képességű bringás. Hamarosan eljuthatunk arra a szintre, hogy se edző, se versenyző nem lesz" - panaszkodott.

Bajnoki címei között nem tud rangsort felállítani, mindegyikre egyaránt büszke. "Ha jól emlékszem, egy évben nyolc volt a legtöbb, amit megszereztem" - magyarázta. Nagy fájdalma azonban, hogy itthon már nem emlékeznek arra, amikor világbajnokságon negyedik lett, és az is kezd feledésbe merülni, amikor - Somogyi Miklóssal párban - itthon és külföldön is jegyzett nemzetközi versenyeket nyert meg, világ- és olimpiai bajnokokat előzött meg.

Gyilkossági kísérlet után is folytatta

Az Indexnek felelevenítette nyolc évvel ezelőtti megpróbáltatását is, amikor a kolumbiai világbajnokságon a versenyre menet banditák támadták meg, és kis híján lelőtték. "A pénzemet elrabolták, a biciklimet is elvették tőlem, egyet rám lőttek, szerencsére nem találtak el" - állította.

Ezek után alighanem kötelességének is érezte, hogy tovább versenyezzen. "Ha nem változnak meg a körülmények, és erre kevés esélyt látok, akkor utoljára voltam ott a nyeregben" - összegzett.