Egymilliót érő vitorlásgyőzelem
További Sport cikkek
-
Pétervári-Molnár Bendegúz egy lépésre került a párizsi olimpiától - Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy a férjem testét lehozzák az Everestről
- Érdekes karrierváltás: kamionsofőrnek állna a Newcastle United labdarúgója
- Csapatot vált a magyar tehetség, a spanyol bajnokságban folytatja a versenyzést
- Pétervári-Molnár Bendegúz elődöntős az olimpiai kvalifikációs versenyen
Hátrányban a kisebb testsúly miatt
Szombaton újabb öt futam várt a mezőnyre a péntekinél erősebb, 5-7 m/s délnyugati szélben. A megváltozott szélviszonyok nem minden egységnek kedveztek, például a pénteki második helyezett Sallai Gábor kormányozta hajó a legénység kisebb testsúlya miatt hátrányba került.
Litkey Bence azonban behozta hátrányát és a nap végén rendezett "szétlövésben" - ebben a futamban csak ők ketten indultak - is, megelőzte riválisát és így eldőlt, hogy ő lesz az ellenfele a veretlen Scholtz Imrének az I. Vodafone Kenese Match Race nagydöntőjében. A bronzcsata résztvevői Sallai Gábor és athéni olimpikon Goszleth Marcell lettek.
Litkey kiismerte hajóját
A nagydöntő egyértelmű esélyesének, a tíz futamból tíz győzelmet szerző Scholtz Imre számított. Scholtzék az első páros csatát meg is nyerték Litkeyék ellen, de Litkey Bence egyenlített majd a minden eldöntő harmadik futamban rutinos versenyzéssel megszerezte az abszolút győzelmet. A bronzmeccs is nagy csatát hozott, hiszen két futam itt sem döntött Sallai és Goszleth között. A harmadik helyen végül a Goszleth Marcell végzett.
Litkey Bence a verseny után nyilatkozott: "a szombati és vasárnapi erősebb szél kedvezett nekünk, de a gyengébb szélben is az élmezőnyben voltunk. Sokat jelent az a rutin, amit a harmadik futamra szereztünk, volt időnk kiismerni a hajót."
Végül csak a hetedik helyen futott be a hajó, de a kapitány megosztotta tudásának java részét, és már nagyjából sejtjük milyen lehet, amikor a veséjében érzi a szelet. Aki vitorlázni akar, áramlástanból és meteorológiából vizsgáznia kell, vagy legalábbis emlékezni néhány apróságra a tananyagból.
Már azt is tudjuk, hogy a víz színéből lehet következtetni a szél erősségére, és hogy a sportágban az egyenes út nem mindig a legrövidebb. Igaz, azt nem értettük, honnan lehet észrevenni, melyik a gyors és melyik a lassú hajó, így a választásnál egy lassúra sikerült rábökni. "Nem vagyok hozzászokva ehhez a ladikhoz, mert én általában nagyhajókon szoktam kormányozni" - avatott be életébe a kapitány. Esetünkben a hat méter harminc centi számított ladiknak.
Azt ugyanakkor nem csak megértettük, de még kifejezetten át is éreztük, milyen, ha tíz órát ül az ember a tűző napon a szélcsendben, és csak reménykedik, meg imádkozik.
A tekintetekből kiderült, Farkasházy Tivadar is élvezte a hajókázást - alighanem "Miminek" is tetszett -, és Delhusa Djon sem panaszkodott. Koós János viszont továbbjutása után nem vállalta a következő megmérettetést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
