Szlovákiában kapott emléktáblát a magyar olimpiai bajnok

Kisebb sportdiplomácia botrány kerekedett 2003 nyarára abból, hogy a Szlovák Olimpiai Bizottság négy magyar olimpiai érmest - köztük két bajnokot, az 1904-ben úszásban aranyérmes Halmay Zoltánt és 1912-ben győztes sportlövő Prokopp Sándort - kiadványában szlovákként tüntetett fel. A Magyar Olimpiai Bizottság azonnal tiltakozott, hiszen a versenyzőket a hazai szervezet nevezte, bár az igaz, hogy a Monarchia állampolgáraként született valamennyi sportoló.

Magyarok nélkül adták át Halmay tábláját

A szlovákok hamarosan helyesbítettek, tavaly az első magyar olimpikonnak, a futásban 1896-ban bronzérmes, Garamvezekényen született Szokoly Alajosnak emeltek emléktáblát Ipolyságon (Sahy), idén pedig Halmay kapott egyet Magasfaluban, jelenlegi nevén: Vysoka pri Moravén. Pillanatnyilag nincs magyar lakosa a cseh határhoz közel eső falunak.

Igaz, ennek átadásán nem lehetett ott egyetlen magyar sportvezető sem, mert mindössze pár nappal az esemény előtt értesítették őket, holott eleve az ő ötletük volt az emléktábla létrehozása. Ráadásként a századik évforduló is csúszott egyet.

Nem szobor, emléktábla

A szombathelyi Halmay Zoltán Olimpiai és Hagyományőrző Egyesület elnöke, dr. Horváth Vilmos arról tájékoztatta az Indexet, hogy szobor avatásáról volt egy éve szó. "A művész úgy akarta megformálni a kétszeres olimpiai bajnok úszó Halmayt, amikor épp ugrik a vízbe, de ez végül pénzügyi okok miatt nem valósult meg, pedig mi vállaltuk, hogy szerény lehetőségeink ellenére még pénzzel is segítjük ezt a kezdeményezést" - mondta Horváth, aki szerint mindenképpen örülni kell az emléktáblának, és pozitívan kell hozzá viszonyulni.

Horváth csak azt furcsállta, hogy pár nappal a szeptember tizedikei esemény előtt kapott csupán emailben meghívót. Az is elgondolkodtató, hogy az egyébként magyar nyelvű szövegben nem tesznek utalást Halmay Zoltán nemzetiségére.

A tervek szerint jövőre Halmay születésének százhuszonötödik és halálának ötvenedik évfordulóján az egyesület is méltóképpen ünnepelni akar.

A bajnok a Morvában tanult meg úszni

A kiváló gyorsúszó a Morvában tanult meg úszni, de csupán nyolc évig élt Magasfaluban, azon belül a Dubrava tanyán, később édesapja - uradalmi intézőként - elkerült a településről, ahová fia is követte. A bajnok hetvenöt éves korában, Budapesten halt meg, két aranyérme mellett négy ezüstöt és egy bronzot is nyert.