A volt NOB-elnök imádta Puskásékat

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) fennállásának száztizedik évfordulóján a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi és korábbi elnöke is Budapestre látogatott. A nemesi származású, spanyol Juan Antonio Samaranch 1980-tól huszonegy éven keresztül volt a szervezet első embere, és az ő égisze alatt erősödött meg igazán az olimpiai mozgalom. A montreali és a moszkvai olimpia még veszteséges volt, azóta viszont a világ egyik legnagyobb üzlete az olimpiarendezés.

Személyesen győzködte Kádár Jánost

Az Indexnek kifejtette, munkássága alatt erre a legbüszkébb, ezt tartja legnagyobb érdemének. "Azt gondolom, a nyolcvanas évek közepétől töretlenül fejlődött az olimpiai mozgalom, folyamatosan kapcsolódtak be a sportágak, és egy igen magas, méltánylandó szintre jutott el. Pillanatnyilag a legnézettebb sportesemény, és ebben alighanem nekem is szerepem van" - nyilatkozott szerényen.

Ugyanakkor nem kerülte meg a problémákat sem, és a nehéz időszakokról is nyíltan beszélt. "Tudtam, hogy teljesen esélytelenül igyekszem győzködni Kádár Jánost - pedig személyesen is tárgyaltunk -, hogy engedje ki a magyar sportolókat a '84-es olimpiára, de megpróbáltam. Hiába érveltem azonban, hogy a politika nem a sportba való, és hogy ne büntessék meg a versenyzőket" - jelentette ki.

A korrupciós botrány volt a mélypont

Érzése szerint a '84-es bojkottért az amerikai elnök, Jimmy Carter a leginkább felelős, hiszen ő döntött úgy elsőként, hogy távolmaradnak Moszkvából hazája versenyzői. "Nagy hibát követett el, de aztán a politikusok belátták, hogy a sport érdekeinek nem szabadul csorbulnia." Samaranch megbízatása előtt moszkvai nagykövet volt, így tökéletesen ismerte a viszonyokat.

"A Salt Lake City olimpiát megelőző korrupciós botrány szintén egy nehéz pillanata volt a mozgalomnak, talán még a bojkottnál is nehezebb, mert a saját tagságunk volt érintett benne. Azt hiszem viszont, hogy sikerült úrrá lenni a bajokon, nekem személy szerint az egyik legkedvesebb olimpiám volt" - ismerte el. Nem titkolta, nagyon határozott intézkedéseket kellett hozni, változtatni az olimpiai chartán, és a szavazatokért pénzt elfogadó vétkeseket el kellett távolítani.

Schmitt is alkalmas lett volna

A 2001-ben leköszönő Samaranchot a belga Jacques Rogge váltotta, aki többek között Schmitt Pált előzte meg. A spanyol sportvezető úgy vélte, hogy Schmitt is alkalmas lett volna a posztra, de közgyűlés az egykori vitorlázó mellett határozott.

A NOB júliusi közgyűlésén a tagság szavazata értelmében London rendezheti meg a 2012-es olimpiát, pedig Madrid is erős pályázatot nyújtott be. Samaranch úgy gondolja, hogy a siker kulcsa két személy volt, Tony Blair miniszterelnök, és a pályázat fővédnöke, a kiváló atléta, Sebastian Coe. A bizonytalanokat ők győzték meg, arról azonban nem tett említést, hogy Madrid mennyire közel kerülhetett volna a győzelemhez, ha a szavazáskor elbóbiskoló egyik görög küldött a spanyol fővárosra szavazott volna. Az ő szavazata nagyon hiányzott ahhoz, hogy Madrid a két résztvevős döntőbe kerüljön, a görög tag igen szívére vette a mulasztást, mert pár nap múlva szívpanaszokkal került kórházba.

Tudósított a 6:3-as londoni magyar győzelemről

A nyolcvanhat éves sportdiplomata manapság is rendszeresen sportol, naponta egy órát fut, negyvenöt percet gimnasztikázik.

Samaranch az Indexnek elárulta, hogy a magyar csapatok közül az Aranycsapat volt a kedvence, az '52-es olimpián - újságíróként - a későbbi győztes Puskáséknak szurkolt, és egy év múlva a londoni 6:3-as diadalt is a helyszínről nézhette végig. "Annál jobb csapat kevés volt a világon" - állította.

"A magyarok igen büszkék lehetnek sportolóikra, személyes kedvenceim voltak a kiváló vívók, a birkózók, az úszók, és akkor még nem is említettem az utóbbi időben kivételesen sikeres kajakosokat" - összegzett.