|
Legfrissebb2006.03.01Döntnökké nőtt a kis Pötzsch 2006.02.23Szluckaja beintett a zsűrinek, a magyarok zokogtak 2006.02.23Egyszercsak szembejött Katarina Witt 2006.02.21Sebestyén rontott, Pavuk a bírókra panaszkodik 2006.02.16'Mindenem fájt, de nem akartam feladni' 2006.02.23Irina Szluckaja csak harmadik 2006.02.23Sebestyén Júlia többször is elesett 2006.02.23Esett az egyik magyar korcsolyázónő 2006.02.21Sebestyén a 16., Pavuk a 19. a rövidprogram után 2006.02.20Jégtánc: győzött: a Navka, Kosztomarov páros 2006.02.19Már az oroszok vezetnek a jégtáncbanA nemzetközi szövetséget 1892-ben alapított műkorcsolyázók 1908-ban szerepeltek először az olimpián - a nyári játékokon. Így amikor az első téli olimpiát rendezték, 1924-ben, Chamonix-ban, már a programban volt. Négy számban avatnak bajnokot: női és férfi egyéni, páros és jégtánc. A női és férfi egyéniben, valamint a párosban két-két részből áll a verseny. Előbb a rövidprogramot kell bemutatni, ebben nyolc elemnek kötelezően kell szerepelnie. Aztán következik a szabadprogram, ebben önállóan választott zenére, egyénileg kialakított ugrássorral lépnek fel a versenyzők. Azt is pontlevonással büntetik, ha túl kevés, de azt is, ha túl sok ugrás szerepel egy gyakorlatban. A versenytánchoz némileg hasonlatos jégtáncban csak párosok szerepelnek, itt a lépéseken és a zenével való összhangon van a hangsúly. Előbb a kötelező táncot, majd az egyénileg alkotott táncot, végül a szabadon választott táncot mutatják be a párosok. A kötelezőben minden páros ugyanarra a zenére mutatja be gyakorlatát, az egyénileg alkotottban különböző ritmusokat kell összeválogatni, míg a szabadban egy önállóan kiválasztott számra kell futni. A pontozás menete: a kilenc pontozóbírót tizenkettő közül választják ki, sorsolással. A különböző gyakorlatokat külön pontozzák, a bemutatott ugrások erősségét, valamint a kivitelezést veszik számba. A legalacsonyabb és a legmagasabb pontszámot kiveszik a számításból.
|