Tovább rohasztják a félkész lágymányosi sportcsarnokot

2007.03.21. 13:19
Hiába költöttek már rá négymilliárd forintot, a lágymányosi egyetemi városrész szélén álló sportcsarnokkal nyolc éve nem történik semmi. Még ugyanennyit rá kellene költeni, de az államnak nyűg, a befektetők meg nem tolonganak. Mindeközben több csarnok, uszoda és stadion épült fel Magyarországon, sokkal rövidebb idő alatt és jóval olcsóbban.

Ha belátható időn - egy-három éven - belül nem születik kormányzati döntés a létesítmények befejezéséről, akkor le kellene azokat bontani - vélekedett 2004-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) akkori gazdasági és műszaki főigazgatója a Lágymányoson akkor már tíz éve befejezetlenül éktelenkedő sportcsarnokról. A jellegzetes formája miatt tüskecsarnoknak nevezett torzóról azonban azt is mondta Török Imre, hogy hiba lenne lenne végleg eltüntetni. Eltelt három év, és a létesítménnyel azóta sem történt semmi.

Se Expo, se vébé, se Eb

A félkész sportcsarnok és a mellé kiásott gödör története a 90-es évek elején kezdődött, a meg nem valósult Expóra készített tervekkel. A tüskés csarnokot és a mellé szánt uszodát 1994-ben kezdték el építeni, a medence munkálatai már a következő évben leálltak, a szerkezetkész főépületéi 1998 végén.


Kattintson!

Azóta a körülbelül 55 százalékos készültségi állapotban lévő csarnokban csak állagmegóvás folyik. A befejezés felmerült a 2002-es, Debrecenbe vitt tornász-vb kapcsán, a 2006-os úszó-Eb-t pedig a Lágymányosra tervezett uszodával nyerte el Budapest. Utóbbit mégis a Margitszigeten rendezték meg. Amikor 2004-ben ott jártunk, meglepően nagy és jó állapotú, de kísértetháznak tűnő épületet találtunk, amiről nem volt nehéz elképzelni, hogy sporteseményeknek adhatna otthont.

Az elmúlt években egyértelművé vált, az állam nem akar költeni a befejezésre, az egyetemek meg képtelenek lennének fenntartani az elkészült épületeket. Magánbefektetőket pedig komolyan soha nem érdekelt a lehetőség, bár többen is megnézték a torzót.

Tönkremehet

"Talán kicsit túlzott volt az a vélemény, hogy három év után le kellene bontani az épületeket" - mondta a BME gazdasági és műszaki főigazgató-helyettese, Péhl Gábor. Azt azonban megjegyezte, hogy az épület állapota folyamatosan romlik, és a kábelek, épületgépészeti berendezések már ennyi idő alatt is tönkremehetnek. 2004 óta sem folyt semmilyen munka az épületben, csak egy nagyobb beázás után kellett dolgozni.

Tavalyig a BME és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös kezelésében volt az épület, majd az azóta megszűnt Nemzeti Sporthivatalhoz (NSH) került a vagyonkezelői jog. A megállapodás szerint, ha befejezik az épületet, a két egyetem részt vállal majd a hasznosításban. Péhl Gábor szerint az NSH részéről akkor elhangzott, ígéretes opciói vannak az épülettel kapcsolatban.

Az NSH megszűnt és feladatai az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) sport szakállamtitkárságához kerültek át. Ott még idénre ígérik a konkrét terveket.

Két lehetőség

"Most folyik a hasznosítási lehetőségek felmérése, két változat körvonalazódik ezzel kapcsolatban" - mondta Lányi András, az ÖTM sportfőosztályának vezetője. Véleménye szerint a tervezett csarnok talán túl nagy beruházás volt sportszempontból. Az egyik lehetőség most az, hogy magánbefektető bevonásával értékesítik a területet, ebben az esetben azonban a vevő számára kétséges a befektetés megtérülése, ezért erre talán kisebb az esély. A másik változat szerint a tulajdonos az állam maradna, magánbefektető fejezné be az építkezést és például húsz évre megkapná az üzemeltetés jogát, ahogyan az
Kattintás!

Lányi megerősítette, hogy eddig négymilliárdot költöttek a lágymányosi csarnokra és még ennyit kellene ráfordítani ahhoz, hogy kész legyen. Jelenleg évi hatvanötmilliót visz el az állagmegóvás és az őrzés. Erre a pénzre viszont nagy szüksége lenne a sportköltségvetésnek más létesítmények felújításához.

Tegnapra

"A határidő? Tegnap" - felelte arra a kérdésre, meddig kellene megoldást találni az épület sorsára. Ezért még idén elkészül a javaslat arra, hogy mi történjen a tüskecsarnokkal. Egyelőre azonban még a terület státuszát is rendezni kellene.

Emellett módosítani kellene a központi sportingatlanok övezeti besorolását, hogy ésszerű keretek között kereskedelmi tevékenységet is folytathassanak ezekben a létesítményekben az üzemeltetők.

Ami elkészült az elmúlt tizenhárom évben

Amióta 1994-ben elkezdték a lágymányosi építkezést, az országban több sportcsarnok, uszoda és futballstadion is felépült. Teljességre nem törekvő összeállításunkból kiderül, a legtöbb rövid idő alatt és a tüskecsarnoknál kevesebből épült fel. Azonban az is egyértelmű, az üzemeltetés több esetben is gondot okozott a megnyitás után.

1995: A puszta közepén emelt huszonkétezres stadiont a juhászból lett futballmilliomos, Stadler József. A nevét viselő, egykor NB I-es csapat azóta már megszűnt, ő már megjárta a börtönt is, az Alföld San Sirója parlagon áll.


1996: Felépült egy motoros versenypálya is, a Vas megyei Ostffyasszonyfán. A Pannóniaring 4,7 kilométer hosszú és mindkét irányban használható.

2001: A stadionrekonstrukciós program sokáig egyetlen kézzelfogható eredményeként befejeződött a Megyeri úti pálya felújítása. A lila-fehérek stadionjának újjáépítése 1,4 milliárd forintba került. A programot 2000 decemberében hirdette meg az Orbán kormány sportminisztere, Deutsch Tamás. 38 stadion felújítását tervezték, ennek a töredéke készült el, az is nagyon lassan. Azóta azért megújult többek között a fehérvári, a zalaegerszegi, a diósgyőri, a nyíregyházi, a kaposvári stadion, felépült a dunaújvárosi is, a programhoz beszerzett beléptetőkapukat azonban nem szerelték be.

2002: A leégett Budapest Sportcsarnok helyére húzott Budapest Sportaréna még készült, ezért Debrecenben rendezték a szerenként tornavilágbajnokságot. Erre az eseményre épült fel a nyolcezres Főnix-csarnok, egy tallinni sportcsarnok mintájára. A debreceni sportlétesítmény négymilliárd forintba került és alig több mint fél év alatt készült el az év októberére.


2003: Jókora késéssel, de elkészült a Budapest Sportaréna, amely a keresztségben a Papp László nevet kapta. A csúszás mellett a folyamatosan növekvő költségek - végül negyvenmilliárd forintig szöktek - is borzolták a kedélyeket, az üzemeltetés teljesen, a tulajdonjog pedig részben az építő Bouygues kezébe került. Az állam a tervezett tizenkét éves átmenet helyett már 2003-ban kizárólagos tulajdonos lett, majd a francia cég 2005-ben lemondott az üzemeltetésről, aminek a jogát azota a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGránit Rt. nyerte el.


2005: Megnyílt a kaposvári jégcsarnok, emellett Debrecenben, Zalaegerszegen, Pesterzsébeten is épült hasonló létesítmény, magántőkéből és üzemeltetéssel, de több helyen is veszteségesnek bizonyult az üzlet, ezért az önkormányzatok vették át a fenntartást.

2006: Tíz hónap késéssel, de átadták az új szombathelyi sportcsarnokot is, amely 3,5 milliárd fordintból épült fel és eseménytől függően 3000-4500 nézőt tud befogadni.

Magyaros körítéssel, görögös hajrával készült el a július végi úszó-Eb-re a Margitszigeten a Széchy Tamás-uszoda. Az építkezés körüli hercehurca miatt garantált volt az égés, de napokkal a kezdés előtt végül valahogy kész lett a kétmilliárd forintba kerülő létesítmény. A nagyközönség azonban még mindig nem használhatja, talán majd áprilistól.


Az Olimpiai csarnok és a sportszövetségek székháza helyén épült fel a Syma Sport- és Rendezvénycsarnok, néhány lépésre a Sportarénától és a Puskás-stadiontól. A létesítmény - ami valójában három - a főépületében 4500-10000 néző is elfér. A legnagyobb csarnokban rendeztek már jégrevüt, a válogatott kézilabdameccset, a közepes épületben októbertől márciusig az atléták kapnak helyet, a legkisebben pedig öttusalőtér van. A kivitelező a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arcadom Rt. volt és az állam kezébe húsz év alatt kerül majd a hárommilliárdos költséggel elkészült létesítmény.

Több mint egy évvel az alkalmat adó esemény előtt megnyílt a debreceni sportuszoda. Az újabb hajdúsági presztízsberuházás a 2007 decemberi rövidpályás úszó-Eb-re épült fel és októberben avatták a férfi vízilabda Magyar Kupa négyesdöntőjével. Ehhez a beruházáshoz sem kellett egy teljes év, és 3,3 milliárd forintot költöttek rá.