Tovább rohasztják a félkész lágymányosi sportcsarnokot

Ha belátható időn - egy-három éven - belül nem születik kormányzati döntés a létesítmények befejezéséről, akkor le kellene azokat bontani - vélekedett 2004-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) akkori gazdasági és műszaki főigazgatója a Lágymányoson akkor már tíz éve befejezetlenül éktelenkedő sportcsarnokról. A jellegzetes formája miatt tüskecsarnoknak nevezett torzóról azonban azt is mondta Török Imre, hogy hiba lenne lenne végleg eltüntetni. Eltelt három év, és a létesítménnyel azóta sem történt semmi.

Se Expo, se vébé, se Eb

A félkész sportcsarnok és a mellé kiásott gödör története a 90-es évek elején kezdődött, a meg nem valósult Expóra készített tervekkel. A tüskés csarnokot és a mellé szánt uszodát 1994-ben kezdték el építeni, a medence munkálatai már a következő évben leálltak, a szerkezetkész főépületéi 1998 végén.

Azóta a körülbelül 55 százalékos készültségi állapotban lévő csarnokban csak állagmegóvás folyik. A befejezés felmerült a 2002-es, Debrecenbe vitt tornász-vb kapcsán, a 2006-os úszó-Eb-t pedig a Lágymányosra tervezett uszodával nyerte el Budapest. Utóbbit mégis a Margitszigeten rendezték meg. Amikor 2004-ben ott jártunk, meglepően nagy és jó állapotú, de kísértetháznak tűnő épületet találtunk, amiről nem volt nehéz elképzelni, hogy sporteseményeknek adhatna otthont.

Az elmúlt években egyértelművé vált, az állam nem akar költeni a befejezésre, az egyetemek meg képtelenek lennének fenntartani az elkészült épületeket. Magánbefektetőket pedig komolyan soha nem érdekelt a lehetőség, bár többen is megnézték a torzót.

Tönkremehet

"Talán kicsit túlzott volt az a vélemény, hogy három év után le kellene bontani az épületeket" - mondta a BME gazdasági és műszaki főigazgató-helyettese, Péhl Gábor. Azt azonban megjegyezte, hogy az épület állapota folyamatosan romlik, és a kábelek, épületgépészeti berendezések már ennyi idő alatt is tönkremehetnek. 2004 óta sem folyt semmilyen munka az épületben, csak egy nagyobb beázás után kellett dolgozni.

Tavalyig a BME és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös kezelésében volt az épület, majd az azóta megszűnt Nemzeti Sporthivatalhoz (NSH) került a vagyonkezelői jog. A megállapodás szerint, ha befejezik az épületet, a két egyetem részt vállal majd a hasznosításban. Péhl Gábor szerint az NSH részéről akkor elhangzott, ígéretes opciói vannak az épülettel kapcsolatban.

Az NSH megszűnt és feladatai az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) sport szakállamtitkárságához kerültek át. Ott még idénre ígérik a konkrét terveket.

Két lehetőség

"Most folyik a hasznosítási lehetőségek felmérése, két változat körvonalazódik ezzel kapcsolatban" - mondta Lányi András, az ÖTM sportfőosztályának vezetője. Véleménye szerint a tervezett csarnok talán túl nagy beruházás volt sportszempontból. Az egyik lehetőség most az, hogy magánbefektető bevonásával értékesítik a területet, ebben az esetben azonban a vevő számára kétséges a befektetés megtérülése, ezért erre talán kisebb az esély. A másik változat szerint a tulajdonos az állam maradna, magánbefektető fejezné be az építkezést és például húsz évre megkapná az üzemeltetés jogát, ahogyan az
Kattintás!

Lányi megerősítette, hogy eddig négymilliárdot költöttek a lágymányosi csarnokra és még ennyit kellene ráfordítani ahhoz, hogy kész legyen. Jelenleg évi hatvanötmilliót visz el az állagmegóvás és az őrzés. Erre a pénzre viszont nagy szüksége lenne a sportköltségvetésnek más létesítmények felújításához.

Tegnapra

"A határidő? Tegnap" - felelte arra a kérdésre, meddig kellene megoldást találni az épület sorsára. Ezért még idén elkészül a javaslat arra, hogy mi történjen a tüskecsarnokkal. Egyelőre azonban még a terület státuszát is rendezni kellene.

Emellett módosítani kellene a központi sportingatlanok övezeti besorolását, hogy ésszerű keretek között kereskedelmi tevékenységet is folytathassanak ezekben a létesítményekben az üzemeltetők.

Az Olimpiai csarnok és a sportszövetségek székháza helyén épült fel a Syma Sport- és Rendezvénycsarnok, néhány lépésre a Sportarénától és a Puskás-stadiontól. A létesítmény - ami valójában három - a főépületében 4500-10000 néző is elfér. A legnagyobb csarnokban rendeztek már jégrevüt, a válogatott kézilabdameccset, a közepes épületben októbertől márciusig az atléták kapnak helyet, a legkisebben pedig öttusalőtér van. A kivitelező a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arcadom Rt. volt és az állam kezébe húsz év alatt kerül majd a hárommilliárdos költséggel elkészült létesítmény.

Több mint egy évvel az alkalmat adó esemény előtt megnyílt a debreceni sportuszoda. Az újabb hajdúsági presztízsberuházás a 2007 decemberi rövidpályás úszó-Eb-re épült fel és októberben avatták a férfi vízilabda Magyar Kupa négyesdöntőjével. Ehhez a beruházáshoz sem kellett egy teljes év, és 3,3 milliárd forintot költöttek rá.