Szántó Dávid: Megfogott, Vágó úr

Ugyan most kapott díjat sportújságírói tevékenységéért, levizsgáztatnánk. Bemelegítésként szűkszavúan csak ennyit mondanék: 2:06.62.

Ez könnyű, amúgy is tudtam, hogy ez az idő valahogyan előkerül. Egerszegi Krisztina kétszáz háton 1991-ben felállított, máig élő világcsúcsáról van szó. Amiatt is emlékszem rá, mert Boulsevicz Bea pontosan ennyit úszott kétszáz pillangón a rövid pályás Európa-bajnokságon, Trisztben, 2005-ben, amivel nyert.

Akkor jöjjön a következő: 2:00.76

Jesszusom! Ez az idő egyáltalán nem rémlik. Két perc, nulla, hetvenhat század. Ízlelgetem még, de most nem ugrik be. Kérhetek segítséget?

Győztes idő.

Akkor kétszáz vegyes lesz, ugye?

Igen.

Mégpedig Darnyié.

Igen.

1991 netán?

Nem.

Nem? Ajjaj, bajban vagyok. Akkor a szöuli olimpia? Ó nem, ezt visszaszívom, az nem lehet. Bizonytalan vagyok, talán a barcelonai siker?

Talált.

Nem ment könnyen elismerem, nem gondoltam volna, hogy akkor ennyi elég volt. Na mindegy, most is tanultam valamit.

És mit szól ehhez? 1:45.35.

Kétszáz férfi gyors, az biztos. Sydney lesz a színhely, majdnem száz százalék. Világcsúcsbeállítás rémlik, már csak az a kérdéses, ki volt ő? Hoogenband vagy Thorpe? Hoogenband vagy Thorpe? Hoogenband csapott be elsőként.

Kipipálva a feladvány, elismerésem.

Nincs ebben semmi ördögi, 2000-ben, miután befejeztem a versenyszerű úszást, elkezdtem odafigyelni az eredményekre, ez pedig egy nagyon nagy verseny volt.

Most változtatnánk, magyar gólszerzőket mondanék, egyszerű a feladat, melyik meccsen voltak így együtt eredményesek.

Húha, kicsit félek.

Fodor, Kásás, Biros egyet-egyet lőtt, Vári kettőt, Kiss Gergely hármat.

Vagyis nyolcat lőttünk. Nyolcat lőttünk az athéni döntőben is, de akkor Kiss négyet, vagyis a megoszlás nem stimmel. Nagy meccs volt?

Igen, sorsdöntő.

Akkor szinte az is biztos, hogy egy góllal nyertünk, és az utóbbi éveket tekintve a jugoszlávok ellen. Akkor viszont nem lehet más, mint a sydney-i elődöntő.

Bingo. Most egy lényegesen egyszerűbb feladat következik, híres sportolókat kellene mondania, jellegzetes füllel. Hirtelen kettő is eszünkbe jut.

Nem is sejtettem, hogy ez is előjön, de nem bánom, nem szégyellem, nem akartam soha megműttetni a füleimet. Sok birkózót mondhatnék.

Ettől megkíméljük, más sportágakban lettek ászok, akikre gondoltunk, nemcsak egyszerűen összegyűrődött a fülük, a körülmény fontosabb.

Így sem jutottam sokkal közelebb, kaphatnék még segítséget?

Mindketten vagyonos, tehetős emberek.

Vagyonosak. Tehetősek. Nem birkózók. Nem hiszem el. Semmi sem jut az eszembe.

Egyikük közel él az országhatárhoz, de nem magyar.

Húúú. Most aztán meg vagyok lőve. Próbálom rendezni a gondolataimat, de még mindig tanácstalan vagyok. Ki lehet az? Ki lehet? Vágó úr, megfogott!

Javasolnám, rendszerezze a tudást.

Azt próbálom én is. Jellegzetes fül, jellegzetes fül. Megvan! Evander Holyfield, neki haraptak ki egy darabot a füléből.

Helyes a válasz, de ki a másik?

Jellegzetes fül, közel Magyarországhoz. Tehetős. Nem megy. Úristen! Nem megy.

Háromszoros világbajnok.

Ezt így fejből? Nekem ennek ellenére fogalmam sincs. Háromszoros világbajnok, nem tudom.

Ha a sportágat elárulnám, nagyon könnyű lenne.

Jellegzetes fül. Vagyonos, világbajnok. Áh, megvan. Jaj, de buta vagyok. Lauda. Niki Lauda. Hát ez nehéz szülés volt, elismerem.

A tudását leteszteltük, de milyen a jóslásban? Közvetít-e magyar aranyat vasárnaptól?

Szeretnék, de nem lesz egyszerű, igen komoly a konkurencia a világbajnokságon. Elgondolkodtató, hogy négy éve még Risztov Éva négyszáz gyorson elért ezüstérmet jelentő ideje már a legjobb tizenhathoz sem biztos, hogy elég lenne. Atlétikában alig javulnak a csúcsok, az úszásban ellenben hihetetlen a fejlődés tempója, és egyelőre nem tudni, megáll-e egyáltalán? Vagy mikor áll meg? Ezért is különösen nagy dolog, hogy Egerszegi tizenhat éve megdönthetetlen világrekordot tart. Cseh Lacikának, Gyurta Daninak nagyon mennie kell, és még az sem biztos, hogy ennyi elég lesz. Lacinak két érmet azért ennek ellenére habozás nélkül adnék, ugyan a riválisai fejlődtek, nem hinném, hogy ő ötödik lenne. Úgy hiszem, Dani túljutott a hullámzáson. Remélem, nézik élőben majd reggelente, mire lesznek képesek, és elhiszik nekem, hogy - nem megjátszva önmagamat - szívből örülni fogok egy-egy döntős helyezésnek is, mert lemaradtunk valamelyest a világhoz képest az elmúlt tíz évben, és mindegyik helyezésnek nagy értéke van.