Árpád
-2 °C
4 °C

Szolnokon a világ láb-toll-labdázóinak java

2007.10.08. 14:13
Biztos mindenki tudja, de azért jobb ha mégis külön szólunk: újabb egzotikus, távolkeleti gyökerű sportág nemzetközi viadala zajlik ezekben a napokban Magyarországon. A hasban erős szumózók után most a lábikrában utazók mérik össze tudásukat.

Vasárnap kezdődött Szolnokon a férfi és női csapat versenyszámok nyitó és helyosztó mérkőzéseivel az 5. Lábtoll-labda Világbajnokság. A Magyar Láb-toll-labda Szövetség immár másodjára rendezi a hazánkban nem túl ismert sport világversenyét, a mérkőzéseknek október 7. és 10. között a Főiskolai (volt Olajbányász) Sportcsarnok nyújt otthont.

Tizennégy európai és ázsiai ország csapatai mérkőznek meg hét számban (férfi és női hármas, férfi és női páros, férfi és női egyéni, vegyes páros) a világbajnoki címekért, a címvédő kínai és vietnami játékosokon kívül többek között bolgár, finn, francia, görög, lengyel, pakisztáni, szlovák, szerb láb-toll-labdázók lépnek majd a parkettra. Magyarország házigazdaként két csapatot indíthat, a magyar válogatottban nagykanizsai, újszászi, borjádi és cserszegtomaji versenyzők szerepelnek.

A több ezer éves múltra visszatekintő, kínai gyökerekkel bíró sportág világbajnokságán várhatóan a láb-toll-labda mesterei, a vietnamiak és a kínaiak tarolnak majd, a vietnamiak várhatóan négy-öt világbajnoki címet nyernek, Kína két-három elsőségre esélyes. Magyarország, mint Európa legjobbja, öt-hét bronzéremre esélyes, de a laoszi és a német versenyzőknek is lehet keresnivalójuk.

Kínai import

A labdajátékok csoportjába tartozó mozgalmas, látványos csapatjáték célja, hogy a speciális alakú, részben tollból készült labda a háló felett úgy kerüljön át az ellenfél térfelére, hogy az ellenfél azt ne tudja visszaadni. A labda a kezek kivételével minden testrésszel érinthető, de elsősorban lábbal passzolják, emelik levegőbe, ütik az ellenfél térfelére. A pálya 11,88 méter hosszú és 6,10 méter széles, középen a nőknél 1,50 méter, a férfiaknál 1,60 méter magas hálóval van két térfélre osztva. A láb-toll-labdázás versenyeit a könnyű labda miatt általában teremben rendezik.

A lábtoll-labdázás Kínában, Vietnamban és még több ázsiai országban nagyon elterjedt sportjáték. A tollaslabdát, a legegyszerűbb labdát i.e. 1000 körül készítették Kínában: néhány tyúktollat szúrtak fadarabba, cink- vagy ólom lemezkébe, és már kész is volt a játékeszköz. A kínaiak eleinte szinte kizárólag lábbal tollaslabdáztak. A történelmi bizonyítékok alapján a lábtoll-labda a Tang dinasztia korában (618-907) igen elterjedt játék volt.

Másodjára Magyarországon

Ázsiában a láb-toll-labdázás ősi változatában, a művészi vagy zsonglőr játékban a résztvevők különleges rúgások és labdamegállítások bemutatásában is versenyeznek, az egyénileg illetve csapatban bemutatott gyakorlatokat a műkorcsolyához vagy tornához hasonlóan pontozzák. A láb-toll-labdázás Európában, így Magyarországon is az 1990-es években terjedt el, bár az imént említett szabad stílusú játék nem honosodott meg.

A láb-toll-labdázás nemzetközi szövetsége, az International Shuttlecock Federation (ISF) 1999-ben alakult. A sportág első hivatalos világbajnokságára 2000-ben Újszászon, Magyarországon került sor. 2001-ben a Kínábgan, 2002-ben a Németországban, 2005-ben újra Kínában, rendeztek lábtoll-labda világbajnokságot.

Hétfőn a férfi és női csapatok csapnak össze az arany-, ezüst- és bronzérmekért, kedden az egyéni számokban hirdetnek világbajnokokat, szerdán pedig a női, férfi és vegyes párosok küzdelmeivel zárul a vébé.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?