Szolnokon a világ láb-toll-labdázóinak java

Vasárnap kezdődött Szolnokon a férfi és női csapat versenyszámok nyitó és helyosztó mérkőzéseivel az 5. Lábtoll-labda Világbajnokság. A Magyar Láb-toll-labda Szövetség immár másodjára rendezi a hazánkban nem túl ismert sport világversenyét, a mérkőzéseknek október 7. és 10. között a Főiskolai (volt Olajbányász) Sportcsarnok nyújt otthont.

Tizennégy európai és ázsiai ország csapatai mérkőznek meg hét számban (férfi és női hármas, férfi és női páros, férfi és női egyéni, vegyes páros) a világbajnoki címekért, a címvédő kínai és vietnami játékosokon kívül többek között bolgár, finn, francia, görög, lengyel, pakisztáni, szlovák, szerb láb-toll-labdázók lépnek majd a parkettra. Magyarország házigazdaként két csapatot indíthat, a magyar válogatottban nagykanizsai, újszászi, borjádi és cserszegtomaji versenyzők szerepelnek.

A több ezer éves múltra visszatekintő, kínai gyökerekkel bíró sportág világbajnokságán várhatóan a láb-toll-labda mesterei, a vietnamiak és a kínaiak tarolnak majd, a vietnamiak várhatóan négy-öt világbajnoki címet nyernek, Kína két-három elsőségre esélyes. Magyarország, mint Európa legjobbja, öt-hét bronzéremre esélyes, de a laoszi és a német versenyzőknek is lehet keresnivalójuk.

Kínai import

A labdajátékok csoportjába tartozó mozgalmas, látványos csapatjáték célja, hogy a speciális alakú, részben tollból készült labda a háló felett úgy kerüljön át az ellenfél térfelére, hogy az ellenfél azt ne tudja visszaadni. A labda a kezek kivételével minden testrésszel érinthető, de elsősorban lábbal passzolják, emelik levegőbe, ütik az ellenfél térfelére. A pálya 11,88 méter hosszú és 6,10 méter széles, középen a nőknél 1,50 méter, a férfiaknál 1,60 méter magas hálóval van két térfélre osztva. A láb-toll-labdázás versenyeit a könnyű labda miatt általában teremben rendezik.

A lábtoll-labdázás Kínában, Vietnamban és még több ázsiai országban nagyon elterjedt sportjáték. A tollaslabdát, a legegyszerűbb labdát i.e. 1000 körül készítették Kínában: néhány tyúktollat szúrtak fadarabba, cink- vagy ólom lemezkébe, és már kész is volt a játékeszköz. A kínaiak eleinte szinte kizárólag lábbal tollaslabdáztak. A történelmi bizonyítékok alapján a lábtoll-labda a Tang dinasztia korában (618-907) igen elterjedt játék volt.

Másodjára Magyarországon

Ázsiában a láb-toll-labdázás ősi változatában, a művészi vagy zsonglőr játékban a résztvevők különleges rúgások és labdamegállítások bemutatásában is versenyeznek, az egyénileg illetve csapatban bemutatott gyakorlatokat a műkorcsolyához vagy tornához hasonlóan pontozzák. A láb-toll-labdázás Európában, így Magyarországon is az 1990-es években terjedt el, bár az imént említett szabad stílusú játék nem honosodott meg.

A láb-toll-labdázás nemzetközi szövetsége, az International Shuttlecock Federation (ISF) 1999-ben alakult. A sportág első hivatalos világbajnokságára 2000-ben Újszászon, Magyarországon került sor. 2001-ben a Kínábgan, 2002-ben a Németországban, 2005-ben újra Kínában, rendeztek lábtoll-labda világbajnokságot.

Hétfőn a férfi és női csapatok csapnak össze az arany-, ezüst- és bronzérmekért, kedden az egyéni számokban hirdetnek világbajnokokat, szerdán pedig a női, férfi és vegyes párosok küzdelmeivel zárul a vébé.