Nem indulhat az olimpián a lábatlan futó

2008.01.16. 12:11
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) úgy döntött, nem indulhat a pekingi olimpián a műlábakkal versenyző Oscar Pistorius. A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták ki, Gepárd nevű protézise jogosulatlan előnyt biztosítana a négyszázas futónak.

A szükséges vizsgálatokat már tavaly novemberben elvégezték, de az IAAF csak hétfőn mondta ki a végső szót: a karbonszálas protézist használó atléta, Oscar Pistorius nem mérheti össze képességeit a pekingi olimpián az épekkel.

Már szabályt is módosítottak miatta

Az IAAF eredetileg múlt csütörtökre, majd szombatra ígérte, hogy határoz, majd végül megállapította, a dél-afrikai parasportoló Gepárd nevű művégtagjai miatt jogosulatlan előnyöket élvezne vetélytársaival szemben.

Még több kép Pistoriusról

A dél-afrikai négyszázas futó, aki a parasportolók között 100 (10,91 mp), 200 (21,58) és 400 m-en (46,34) világcsúcstartó, már a múlt héten jelezte, hogy egy számára negatív döntés után is folytatni fogja harcát az igazáért, ameddig csak lehet, akár jogi úton is. Pistorius valószínűleg a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordul.

Az IAAF tavaly megkezdte Pistorius kiszorítását a játékokról, amikor versenyszabályzatát úgy módosította, hogy kimondja: semmilyen előnyt nyújtó technikai eszközt nem vethetnek be az atléták. A dél-afrikai tavaly a Golden League római gáláján is elindult, ott a B-döntőben második lett.

Épeket is vizsgáltak

Azt azonban laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyították be, hogy Pistorius Izlandon kifejlesztett protézise könnyebbé teszi a futást.

Tavaly novemberben a kölni testnevelési egyetem biomechanikai és ortopédiai intézetében Peter Brüggemann professzor vezetésével tesztelték Pistoriust, és a kontroll miatt ép sportolókat is vizsgáltak.

Az eredmények azt mutatták, hogy a művégtag jelentős előnyöket biztosít a dél-afrikainak.

Sokkal kisebb veszteség

Kiderült, egy adott sebesség 25 százalékkal kisebb erőkifejtéssel tartható fenn, mint az ép versenyzők esetében. Vagyis ha Pistorius elért egy adott iramot, a következőkben lényegesen könnyebben tartja meg a művégtagokkal.

A felmérések alapján szintén tény, hogy a Gepárddal a talajtól lényegesen nagyobb erőt kap vissza a futó, mint az egészséges lábú sportoló. Ez a visszanyert energia közel háromszor nagyobb, mint az épek esetében. A protézissel mindössze 9,3 százalék az átlagos energiaveszteség a bokaízületekben, míg az épeknél ez az arány 41,4 százalék, tehát a mechanikai előny több mint 30 százalék a művégtag esetében.

Továbbmennek

"Nagyon szomorúak vagyunk. Most egyeztetnünk kell az ügyvédekkel, illetve az IAAF-fel, hogy mit tehetünk, mi legyen a következő lépés - nyilatkozta Peet van Zyl, Pistorius menedzsere. - Bürgemann úrék vizsgálati eredményét természetesen már korábban megkaptuk, többek között az Egyesült Államokban is megmutattuk szakértőknek, akik egybehangzóan állították, hogy lényegesen több elemzésre lett volna szükség ezekhez a megállapításokhoz. Éppen ezért úgy véljük, további teszteléseket kell kieszközölnünk."

A 21 éves Pistorius sípcsontok nélkül született, ezért 11 hónapos korábban mindkét lábát amputálták térd alatt. Ezzel együtt kezdettől fogva sportolt, rögbivel kezdte, vízilabdázott, majd birkózott is. Az atlétikára 2004-ben, a rögbiben szerzett súlyos sérülése és az azt követő rehabilitáció után tért át. A Wikipedia szócikke szerint jelenleg üzleti és sporttanulmányokat folytat a pretóriai egytemen, és készül a pekingi paralimpiára. Ott elindulhat.