Nem tudsz annyira profi lenni, hogy túléld

Bikarodeó volt múlt szombaton Nagykátán, a Magyar Rodeó és Western Sportegyesület szervezésében. Az esemény két fő szervezője, Katona Szabolcs és Kassai Zsolt az Indexnek elmondta, ezt a sportot Magyarországon csak tucatnyi amatőr űzi, de egyesületbe szerveződve könnyebb egy rendezvényt összehozni, és a szponzorok is adakozóbbak.

Nagykátai rodeó

Katona az egyesület elnöke, civilben egy autószalon társtulajdonosa; Kassai informatikus, a rodeósok csak a becenevén, Jacksonnak szólítják, sok ismerőse nem is ismeri a polgári nevét.

A rodeó sport, az Egyesült Államokból származik, eredetileg a ranchek közötti verseny volt. A rodeósport része a vadlovak és bikák megülése, a lasszózás, a borjak terelése és döntése is.

Magyarországon 2004-ben volt az első pénzdíjas verseny Miszlán, akkor kétmázsás borjakon próbálkoztak a versenyzők. A mostanin átlagban 800 kiló feletti bikákat ültek meg. A legnagyobb bikájuk, Jamal több mint 11 mázsát nyom; a 90 centi széles indítóbokszban a rider (aki megüli a bikát) lába nem fér el mellette.

Kezdetben az állatvédők tiltakoztak a rodeó ellen, de mivel a versenyeken a bika súlya kb. tízszer akkora, mint a versenyzőé, inkább a riderek vannak veszélyben, nem az állatok.

A rodeó szabályai egyszerűek, 8 másodpercet kell a bika hátán eltölteni, az óra akkor indul, amikor a bika válla elhagyja az indítóbokszot. A rider egy kézzel kapaszkodhat, a másik kezével semmihez (saját magához, a bikához, a karámhoz, a földhöz) sem érhet hozzá. A pontozók figyelik, hogy a lovas mennyire uralja az állatot, mennyire szépen üli meg a bikát.

Száz pont a maximum, ebből 50 a bikáé, 50 a lovasé, a rodeón ugyanis a bikák is versenyeznek. Az állatokat nem ingerlik, a bikát a lágyéka körül lazán átkötik, de a hátsó heveder alá 3 ujjnak vagy egy élére fordított tenyérnek alá kell férnie. Az ajtó nyitása után az állat ettől a kötéltől (és persze a ridertől) akar megszabadulni, ezért rúgkapál vadul, ezt hívják a rodeósok bakolásnak.

A versenyzőkön van sarkantyú, de a végét leragasztják. Ez még segít a kapaszkodásban, de a bikát nem sérti meg. A lovason kívül hét ember kell a rodeóhoz, ketten a kaput nyitják, ketten a bikára ülést segítik. Az arénában dolgozó három bohóc dolga a legnehezebb és a legveszélyesebb: szórakoztatják a közönséget, mentik a lovast, elterelik a bikát.

Kattintson!

Az amerikai rodeókon a bohócok részt kapnak a lovasok díjaiból. Csaknem annyit keresnek, mint a riderek, pedig ott a győztesnek egy hétvégén akár 50 000 dollár (8 millió forint) is összejöhet.

A rodeósok műbikán edzenek: négy faoszlopra rugókban kezdődő köteleket kötnek, azokra erősítenek egy hordót. Ez az eszköz szimulálja a legjobban a bika minden irányú, kiszámíthatatlan mozgását. Jobb, mint a gépi műbikák, az amerikai profik is ezt használják.

A rodeó nem költségigényes sportág, a legfontosabb a kötél - amit a versenyző saját maga gyantáz, abba kapaszkodik a bika hátán -, ez csak saját lehet. Kell egy mellény, sarkantyú, kalap, csizma, bőrnadrág, farmer és egy hosszú ujjú, galléros ing (amelynek az ujját a hagyományok szerint nem szabad feltűrni); egyesek (például Katona is) bukósisakot is viselnek.

A versenyeken nem ritka az arccsonttörés, a váll- és a csuklóficam, bordatörés, fejsérülések, boka- és térdficamok, szalagsérülések is vannak. Íratlan szabály, hogy a felszerelés hibája miatt keletkező sérülések, rontott lovaglások miatt a versenyző nem reklamálhat.

Kassai a tarkóján lévő kopasz foltot mutatja, ott taposta meg a bika. Az volt a szerencséje, hogy a rodeót - kötelezően - puha talajon rendezik, így az arca bele tudott fúródni a homokba. Nem szakadt be a koponyája, de ott azóta nem nő a haja. Katona egyszer lezuhant a bikáról, az oldalára esett, az állat nem lépett rá, de a patája leszakította a mellkasáról az inget.

Kassaiék szerint egyértelmű, hogy nemcsak a versenyzőn múlik a siker, a "bikafaktort" nem lehet kiszámítani, "nem tudsz annyira profi lenni, hogy ne halj bele". Ha az egy tonna hús megindul, arra megy, amerre akar.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!