A magyar sportolók rengeteget kerestek

A magyar sportolók állami jutalmazása nemzetközi összehasonlításban az élvonalba sorolható - derül ki az MTI összeállításából.

Az augusztusi ötkarikás játékokon a magyar bajnokok közül Kovács Katalin érdemelte ki a legtöbb pénzt, ezüstérmével és negyedik helyezésével együtt összesen 39,2 millió forintot kapott. A legtöbb pénzt ugyanakkor a háromszoros ezüstérmes Cseh László kapta 54 millióval. Az egyéni aranyéremért 20 millió forint járt.

Az MTI felmérése során kiderült, hogy a malájok hihetetlen prémiuma mellett a legnagyobb adakozó a Dominikai Köztársaság kormánya: Felix Diaz ökölvívó, aki hazájának egyetlen olimpiai bajnoki címét szerezte, busás - 31,3 millió forintnak megfelelő - összeget vágott zsebre.

Spanyolország is bőkezűen bánt a pekingi hősökkel, Rafael Nadal és négy társa átszámítva 23 millió forintot kasszírozott. A Belgium egyetlen bajnoki aranyát elérő magasugrónak, Tia Hellebaut-nak 12,2 millió járt, míg az 51 arannyal taroló kínai házigazdák fejenként 11,9 millióval dotálták a sikereket.

Oroszországban fejenként 18,5 millió forintnak megfelelő összeget kapott a 23 olimpiai győztes. Ez a duplája a négy évvel korábbi, athéni olimpiát követő prémiumnak. Dmitrij Medvegyev elnök ígéretének megfelelően a győztesek egy-egy BMW-t is kapnak. Az athéni olimpia után Mercedes terepjáró volt az ajándék. Emellett a jómódúbb szövetségek - például amelyek élén dúsgazdag oligarcha áll - maguk is díjazzák sportolóik olimpiai teljesítményét: így a győztes ökölvívók fejenként félmillió dollárt is kaptak.

Az Amerikai Olimpiai Bizottság (USOC) 1984 óta fizet pénzdíjakat az olimpiai érmeseknek, az aranyért 25 ezer dollár (4,6 millió forint) jár, az ezüstért 15 ezer (2,6 millió), a bronzért 10 ezer (1,8 millió). Ezenkívül az egyes szakszövetségek, főleg a gazdagabbak, további jutalmat adnak az érmet szerző sportolóknak.

Tizenötezer eurós (3,8 millió forint) jutalmat kaptak a német aranyérmesek a pekingi olimpia után - tájékoztatta az MTI-t a Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB) sajtószóvivője. Markus Böcker hangsúlyozta, hogy a jutalmat nem az államtól független szövetség és nem is az állam folyósította, hanem a Német Sportsegély Alapítvány. Sem az állam, sem a szövetség nem finanszírozza és pénzügyileg nem jutalmazza a sportolókat.

Az ezüstérmesek 10 ezer (2.5 millió), a bronzérmesek 7500 eurót (1.8 millió) kaptak fejenként az alapítványtól - függetlenül attól, hogy egyéniben vagy csapatban álltak dobogóra. Az alapítvány pénzjutalomban részesítette azokat a német sportolókat is, akik a legjobb nyolc között végeztek. Így a negyedik helyért 4 ezer, az ötödikért 3 ezer, a hatodikért 2500, a hetedikért 2 ezer, míg a nyolcadikért 1500 eurós jutalom járt.

Az osztrákok - egy második és két harmadik - helyezést elért sportolói nem részesültek készpénzjutalomban, hanem a Bécsi Filharmonikusokról (Wiener Philharmoniker) elnevezett, színaranyból készült pénzérmékkel ismerték el teljesítményüket. A második helyezett versenyző összesen 11 ezer euró (2,7 millió forint), a két bronzérmes pedig kilenc-kilenc ezer euró értékben kapott az érmékből.

Az olimpia előtt a nemzetközi rangsor hátsó felében szerénykedő országok kormányaitól hihetetlen ígéretek láttak napvilágot, amelyek azért hiúsultak meg, mert az érintett sportolók arany nélkül tértek haza. Így hiába kínáltak Peruban 7,6, Guatemalában 10, Kolumbiában 12,8, a Fülöp-szigeteken 50, Malajziában 55, Szingapúrban 120 (!) millió forintnak megfelelő összeget a diadalért, a pénz a kasszában maradt.

Utólag érthető volt a tádzsik kormány visszafogottsága: a közép-ázsiai ország - a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva - előzetesen mindössze 1,7 milliót szánt a győztesek jutalmazására, de végül azt is máshová csoportosíthatta át.

A Magyarországon honos életjáradék - amely egy arany után jelenleg havi nettó 185 ezer forint a 35. évüket betöltött olimpiai bajnokoknak - külföldön nem számít bevett szokásnak. A Koreai Köztársaságot és Szerbiát leszámítva egyetlen vizsgált országban sem dívik - igaz, a kínaiak már fontolgatják a bevezetését.