Erzsébet
1 °C
4 °C

A legnagyobb magyar bukások az olimpián

2008.09.01. 11:08 Módosítva: 2008-09-01 11:25:43
54 hozzászólás
A gerelyhajító nyaralni ment, az öttusázók leestek a lóról, Bodrogi László már napokkal a rajt előtt mentegetőzött. Vannak mások is, akik messze az elvárások alatt teljesítettek az olimpián.

A csalódást okozó magyar olimpiai küldöttségből nem volt nehéz kigyűjtenii azokat, akik a legnagyobbat bukták.

A kerékpáros Bodrogi László nagyon fogadkozott két héttel az olimpia előtt, de utána már finomodtak a nyilatkozatai. Már nem éremről, hanem csak az első tízről beszélt, így lett végül huszonhetedik. A győzelmet Fabian Cancellara szerezte meg, aki a világbajnokságon ötvenkét másodperccel verte az ezüstérmes magyart. Most ennek a duplájával. Úgy látszik, Bodrogi nemcsak a mezőnyversenyt, az időfutamot is feladta.

Az evezősök is fogadkoztak, mert bár a dánokat nagyon erősnek tartották, önmagukat az éremre is esélyesnek vélték. Varga Tamás és Hirling Zsolt azonban végül a C döntőt sem tudta megnyerni. Pedig a 2005-ös év világbajnokai ők, akik azóta nem találják formájukat. Rájuk igencsak illett, hogy nem reális az értékítéletük.

Ki bukta a legnagyobbat?

  • 743
    Balogh Gábor
  • 541
    Bodrogi László
  • 507
    Varga, Hirling
  • 380
    Olteán Csongor
  • 252
    Horváth Viktor
  • 215
    Kovács Emese
  • 150
    Kővágó Zoltán

Az öttusában más a helyzet, itt mindenki várta a jó eredményt. Pontosan nem tudni, miért, de még Schmitt Pál, a MOB elnöke is aranyat jövendölt. Leginkább a szokásjog alapján mondta ezt, és az volt az érzésünk, a sportág résztvevői el is hiszik, jár nekünk egy arany, mert Magyarország amennyit tesz a sportágért. Azért a sportágért, amely folyamatosan olimpiai létéért küzd, és látva a lovaspályán végzett rombolást, alighanem tovább gyengítette pozícióit. Horváth Viktor és Balogh Gábor is leesett, előbbi az első magyar szereplője volt a China Daily fotórovatának. Utóbbi nem igazán sportos életvitelével hívta fel magára a figyelmet, talán felelőtlenség is volt tőle jó szereplést várni, bár budapesti vb-szereplése után még egy kicsit javított is.

A gerelyhajító Olteán Csongor az illusztris potyautas társasághoz csatlakozott, mert az athénit leszámítva mindig jó néhány atléta akadt, aki a kezdőmagasságán rekedt, vagy folyamatosan belépett, így érvényes kísérlet nélkül fejezte be olimpiáját. A vicc szerint 1996-ban Kóczián Jenő háromszor is lábára ejtette a súlygolyót, ezért nem volt mérhető kísérlete. Olteánnak sem, nem tudott kitámasztani, ezzel okolta sikertelenségét, pedig jó formában volt. De legalább közelről láthatta a Nagy Falat.

A legutóbb ezüstérmes Kővágó Zoltán 2000-ben érvényes kísérlet nélkül esett ki, most legalább ezt a szégyent elkerülte, de a huszonegyedik helye magyarázatra szorul, és az aligha kielégítő, hogy edzője nem tarthatott vele Kínába. Sokat volt sérült, de ennél többre képes.

Kovács Emese a világcsúcsra pályázott 200 pillangón, végül a legjobb tizenhat közé kerülésre sem volt esélye. Kiss László kapitány ezt a versenyző túlsúlyával indokolta, illetve azzal, hogy megromlott kapcsolata edzőjével. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kontárok kezébe került a felkészülés alatt, akik fülgyulladásánál lebeszélték a gyógyszerekről, és más módszerekre akarták rábeszélni.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?