Sajnos nem sikerült a bravúr, amiben reménykedtünk. A sérülésektől, betegségtől tizedelt és néha bírók által is sújtott magyar csapat szoros mérkőzéseken lemaradt az éremről az orosz és a koreai csapat ellen. A fák állva halnak meg, így tett a magyar női kézilabda válogatott is. A férfiaknál a toronymagas favorit francia csapat sétagaloppban lett olimpiai bajnok egy feledhető színvonalú tornán.
Az első szónak mindenképen a gratulációnak kell lenni. Ez egy nagyon értékes 4. hely, büszkének kell lennünk rá. Tóth Timi betegsége és Vérten Orsi sérülése után mesebeli csoda lett volna az éremszerzés. Az oroszok ellen a kihagyott hetesek és ziccerek tömkelege fosztott meg minket a döntőtől, pedig a kapitányt segítő fiatal Konkoly-Imre duó remek taktikájának köszönhetően az elmúlt 6-8 év legjobb védekezését nyújtotta a csapat, hatalmas akaraterőről is tanúságot téve, ám Szuszlinával nem bírtunk. A 3. helyért támadásban alkottunk nagyon Korea ellen, remek befutásokkal ziláltuk szét többször a nyitott védekezést, ám védekezésben sajnos nem tudtuk megfelelően segíteni Pálinger, majd az utolsó 7 percre elfogytunk, amit a bírók is jól megéreztek, s 1-2 jól irányzott fújással próbáltak törleszteni az ázsiaiaknak az elődöntőben kapott vitatható gólért. Nagy odaadással, általában fegyelmezetten játszottunk, de ellenfeleink nagyobb játékerőt képviselnek nálunk. Egyetlen komolyabb kritikám lenne: mint már többször is kiderült, rettentően tisztátalanul védekezünk, ziccerben visszarántjuk az ellenfeleket, sok nyújtott kezes lökésünk van, rengetek felesleges kiállítást kapunk ezek miatt.
Nézzünk egy kis egyéni értékelést! Pálinger ismét világklasszis formában védett, bár a nagyon ingatag színvonalú védekezésünk az ő teljesítményére is rányomta bélyegét. Ha visszavonul a válogatottbeli szerepléstől, felejtsük el a negyed- meg elődöntőket! Herr Orsi egy talány számomra. Nem is a mostani tornáról beszélek, hiszen a remek Pálinger mellett nem kapott lehetőséget. Amikor betört a köztudatba, bravúrt-bravúrra halmozott, úgy gondoltuk, hogy övé a jövő. Aztán megtört valami, nem látok a dolgok mögé, de az biztos, hogy komoly súlyfelesleggel küzd, teljesen érthetetlenül állok ez előtt. Lassú és elképzelés nélküli a játéka, pedig korábban a „női Pericet” láttam benne, nagyon sok ésszel védett. Vérten bekerült a torna All Star csapatába teljes joggal, a játék minden elemében kiemelkedőt nyújtott, nagyon kis hibaszázalékkal teljesített, sérülése megpecsételte éremálmainkat. Pigniczki mindent megpróbált, bár néha idegenül mozgott a csapatban. A kieséses szakaszban hasznos védekezést és mezőnymunkát láthattunk tőle. Tóth T. a felkészülés alatt sérüléssel, míg a torna alatt betegséggel küzdött, s ez nagyon látszott a játékán, pedig hatalmas szívvel próbálkozott, s főleg a románok ellen ez eredményre is vezetett. Szűcs G. kevés lehetőséget kapott, ezekkel váltakozó sikerrel élt, a negyeddöntőben Ő is sokat segített. Görbicz Anita a torna előtti sérüléssel sújtva érkezett, néha kicsit többet hibázott tán a megszokottnál, főleg heteseknél, az edzéshiány miatt, ám klasszisa ezúttal is ragyogott, miatta érdemes női kézilabdát nézni, s mindezt úgy, hogy Tóth betegsége miatt néha már nemcsak két, hanem néha 3 védő lógott rajta, ő ezt nagyon alázatosan viselte, rengeteg helyzetet alakított ki a többiek számára. A csapat egyik legjobbja volt Vérten,Pálinger és a most következő Ferling mellett, aki már a csoportmeccseken is hasznosan, kevés hibával játszott., a románok és a koreaiak ellen a mezőny legjobbja volt, élmény volt nézni a játékát, remek góljait, sőt a románok ellen kiemelkedő védekezésével is jeleskedett. Szép volt Detti! Beállóink is összességében kellemes meglepetést okoztak. Borbás Rita kevesebbet játszott, a bronzmeccsen parádézott. Szamoránszky Piroska végig kiegyensúlyozottan, gólerősen játszott, ám védekezésben sajnos sokszor lábbal megverték, nála is kisebb súlyproblémák vannak, így nem mindig tudta követni a gyorsabb lábú átlövőket. Tomori Zsuzsa játékában kellemesen csalódtam, nagyon hálátlan poszton bizonyított (jobb kézzel jobbátlövő) sokat fejlődött védekezése, lövőereje kiemelkedő, néha még a lőlapján lehetne finomítani, színesíteni. Előtte a jövő! Hornyák Ágnes ezúttal is hozta csupaszív játékát, ám szerintem nem válogatott szintű játékos, lövőereje nem alkalmas átlövésekre,védekezése igen tisztátalan. Kovacsicz Móni Ferling mellett a legkellemesebb meglepetést okozta. Öröm volt nézni villámgyors játékát, helyzetkihasználása ezúttal (és reméljük, ezentúl) nagyszerű volt, a románok ellen parádézott, Dinunak (aki a világon az egyik legjobb szélről védő kapus, és már többször is meggyűlt vele Móni baja) pörgette az oktatófilmet. Bódi Berniben benne van a fantázia, lövőtechnikája nagyszerű, még sok rutinra és gyakorlásra van szüksége. Bízom benne, hogy mindenki érzi kritikáim építő jellegét és a szeretet a lányok és a sportág!
Maga a torna döbbenetesen erős volt, elképesztően kiegyenlített volt a mezőny, jellemző erre a németek dicstelen szereplése, akik nem tudták pótolni a teljesen formán kívül játszó Jurackot. Brazíliával ezentúl mindig számolni kell, ha nem egy dilettáns lenne a kapitányuk, már most is messze juthattak volna. A következő világbajnokságon éremesélyesek. A középmezőny hozta magát, a románokat mi küldtük közéjük egy csodás meccsen. Korea szokás szerint beért, vitatható góllal kapott ki a norvégoktól. Oroszország játékán túllépett a világ, ellenünk és a franciák ellen is a körülmények szerencsés összejátszása és a nagyobb rutin segített rajtuk, de a norvégok kiütötték őket. Norvégia aranya várható volt. Mind játékosállományban, mind összeszokottságban és csapategységben kiemelkedett a mezőnyből, jó helyre került az arany.
A férfiaknál borítékolható volt a francia aranyérem. Sajnos a feszített bl szezon, a januári eb és az olimpiai selejtező után sok volt a sérült, formán kívüli játékos, alacsony volt az általános színvonal. A németek kiesése hatalmas meglepetés. Amikor megsérült Hens, elszálltak az éremálmaik, majd a körbeverések után a továbbjutás is elúszott. Korea számára a továbbjutás siker volt, ám kevés klasszisuk van, ez pedig a kieséses szakaszban kijött. Dánia eredményére rányomta bélyegét Knudsen hiánya, abszolút alapember. Mint már korábban írtam, a dánok azért tudtak aranyérmet nyerni az eb-n, mert a hosszú kispadjuk és a Bundesliga játékosaik erőfölénye érvényesül a mindennapos meccsek folyamán, míg pld a horvát és a francia csapat erős kezdősora mögött szűkebb a 2. vonal. Debütált a dánoknál a köv. 15 év egyik meghatározó egyénisége, a most már Barca játékos Mikkel Hansen, oroszok elleni szabaddobás gólját sohasem feledjük. A torna színvonalának legnagyobb bizonyítéka a lengyelek 5. illetve az oroszok 6. helye. Az oroszok talán szót se érdemelnek, a küzdőszellemükön kívül elfelejthetjük őket, a lengyelek komoly kapus nélkülés a formán kívüli Bieleckivel is odaértek az 5. helyre. A horvátoknak is a sérülés pecsételte meg a sorsát. A felkészülést a nagy küzdő Metlicic hagyta ki, majd Balic sérült meg, s ez a franciák elleni elődöntőben és a bronzmeccsen nagyon meglátszott, főleg úgy, hogy Cervar mester legendásan nem szeret cserélni. A horvát védekezés Vorival ékben továbbra is kiemelkedő, ezúttal ez 4. helyre volt elég. A spanyolok a csoportban szenvedtek, náluk többször motivációs problémák is megfigyelhetőek, kapusaik kora mellett Romero önzősége is probléma. 1 év múlva Sterbik spanyolba állásával aranyesélyesek lesznek minden tornán. A torna egyetlen kellemes meglepetése az izlandiak szervezett, lelkes játéka. Ez általában kb. 8. helyekre jó, most döntőbe vezette őket. A franciák győzelme papírforma. Övék a legjobb védekezés és a torna legjobb kapusa. Támadásban pedig rutinból dobnak több gólt, mint amennyit kapnak, ez most elég volt, sőt még Fernandez sérülését is elbírták. Mi sajnos lemaradtunk, pedig egy jó formában lévő Puljezeviccsel és Nagy Lacival éremesélyesek lettünk volna. Reméljük, hogy a januári horvátországi vb meghozza a várt sikert, sok magyar szurkoló segítségével.
Ezúton zárom elmélkedéseimet, már átolvasni sincs időm a családi béke érdekében az írtakat, remélem kevés a helyesírási hiba és a szóismétlés. És mindenkit megnyugtatok, hogy kedvesem kibírta a megpróbáltatásokat, nem kell új albérlet után néznem. Lassan kezdődik a bajnokság és a bl, remélem, még találkozunk.