Jó játékkal könnyű nyerni avagy főnixmadár született!

Az új módszer bejött: szívgyógyszer helyett a Madách téri sörsátor csodatévő erejében bíztam, s nem hiába. A csodálatosan küzdő magyar lányok jelzőkkel nem visszaadható győzelmet arattak a kőkemény német csapat ellen, így jó eséllyel minimum 3. helyen megyünk tovább az egyenes kieséses szakaszra, vélhetően elkerülve a kiemelkedő norvégokat!

Nehéz bármi okosat írni egy ilyen mérkőzés után (máskor se mindig sikerül). Zisi, veszprémi barátunkhoz hasonlóan, kifogytam már a szívgyógyszerből, az Olimpia eddigi ideje alatt túlzott fogyasztás tényállása forgott fenn, s a kötöttfogású birkózás megszokott bírói ténykedése az utolsó tartalékokat is felemésztette. Így kénytelen voltam a már többször jól bevált sörsátor módszerhez folyamodni, ami most is bejött, bár a női párbajtőr verseny miatt fellépő akkut tüneteket csak dózisnöveléssel tudtam orvosolni. A siker így nem maradhatott el!

A szakmai részére a meccsnek csak röviden érdemes kitérni. Két lelkileg és játékkoncepcióban összezavarodott csapat kegyetlenül gyűrte egymást, tudván, hogy a győztes vélhetően elkerüli a másik ágról a nem igazán verhetőnek tűnő norvégokat. Mi egy nehezen értékelhető döntetlennel mentünk bele az ütközetbe, a németek egy óriási KO utáni kábaságban játszottak. Valljuk be, hogy a színvonal nem verdeste az egeket! Tehetetlenül vergődtünk a németek nyitott védekezésében, fogalmunk se volt, hogyan lőjünk gólt, nem próbálkoztunk meg befutásokkal, azt vártuk, hogy a Pálinger-Görbicz-Tóth trió majd csinál vmit. Szerencsére ők is eldobálták, kiejtették azt, aminek nem volt nyele. Aztán amikor másodszor is elmentek 5 góllal, egyszer csak elkezdtünk ésszel is játszani, bár továbbra is sok hibával. De ami a legfontosabb, és ilyet már évek óta nem láttunk, hittel, akarattal, istrángszaggatással nyertünk, ami, különösen egy német csapat ellen, csodaszámba megy. Felszedtük a parkettát (taraflexet?), futottunk, ütköztünk, egy igazi csapat volt a pályán. És aki ezekben felülmúl egy bármilyen német csapatot, az akármire képes. A végén a befutások is sikerültek, érdekes módon kiderült, hogy cserélni is lehet, és a feljavuló védekezés mellett a Katikapusparádé sem maradt el. Olyan egység és lelkesedés hozott eredményt, ami még az Egri Viktor által ezúttal NÉHA joggal kritizált dán bírókat is meglágyította a végén, és korrekt ítéleteket hozott a végjátékban. Fogalmam sincs, hogyan nyertünk, de ez nem is érdekel senkit, nyugodtan készülhetünk a koreaiak és az oroszok elleni meccsekre.

A ma este és a holnap délelőtt az ünneplésé legyen, aztán egy nagy videózással próbáljuk meg kihasználni az orosz csapat esetleges elkényelmesedését (remélem, erről ők is értesültek, mármint hogy lazázniuk is kell), a gyorsaságunkat, a koreaiak ellen pedig talán a nagyobb meccsrutinban és a kapusteljesítményben bízhatunk. És addigra esetleg összeáll a nyitott védekezés elleni játék is. Vesztenivalónk ezeken a meccseken szerintem nincs, bármilyen meccs egy bármilyen női sportban mindig háromesélyes, ezt mi tudhatjuk a legjobban!

Szép volt csajok, szép volt sörsátor!

A fiúk még csak a bemelegítés strechingjénél járnak. Az egyenes kiesére koncentrálnak a csapatok, bár ott is élesedik a küzdelem. Az egyik csoportban a horvát-francia-spanyol trió menetel, bár nekem a spanyolok nem tűnnek továbbra se meggyőzőnek, kapus- és beállóproblémáik vannak, a támadójátékuk minden értelemben kiszámíthatatlan. Nekem a motivációjuk sem tűnik tökéletesnek, de a férfiaknál a verseny a 8 között kezdődik. Balic gyógyulása az érmekről is dönthet, bár a fiatal Duvnjak akár képes lehet pótolni világ 1-2. (Karabatic) legjobbját. A franciákat, sajnos, döntőbe várom.

A másik csoportban kérdőjelek tornyosulnak, az oroszok és az egyiptomiak szerintem nem rúgnak labdába. A dánok szereplése döbbenet, a németeké csalódás, ennek ellenére nem írnám le őket, ha egyáltalán 8 közé jutnak (mármint a dánok). A koreai és az izlandi csoda élettartama szintén kérdéses. Egy jó magyar csapat abszolút éremesélyes lenne, sajnos csak lenne.

Javallanám, hogy szurkoljunk lengyel barátainknak az évszázados barátság jegyében!