Szomrú vasárnap

El vagyunk keseredve. Az elmúlt két mérkőzésen kézilabdás lányaink is idomultak többi olimpikonunk siralmas szerepléséhez. A vasárnap egyetlen pozitívuma az, hogy elmúlt egy legénybúcsú és a Sziget utáni fejfájásom.

Mit lehet ilyenkor írni? Szégyen, gyalázat, felháborító és hasonlókat. A vívókhoz hasonló összeomlásokat láthattunk szeretett lányainktól. A világbajnok oroszok elleni hatalmas pofont még rá lehetett fogni arra, hogy Korea ellen készültünk lélekben, de ez a mai „játék” minden képzeletet alulmúlt. Nem is írok semmit a meccsről, megbántani nem akarok senkit. Bízzunk abban, hogy a románok elleni negyeddöntőre megfordul a széljárás, csoda történik vagy nem is tudom, hogy miféle parajelenségre lenne szükség.

Nagy meglepetésre elszálltak a németek, a brazilok nem tudták átlépni az árnyékukat. Nagyon sima negyeddöntőknek nézünk sajnos elébe, a norvég-román-orosz-koreai kvartett nagyságrenddel erősebbnek tűnik riválisainál, bár egy meglepetést nagyon szeretnénk a románok kárára.

A férfiaknál totális a káosz. A kiemelkedő franciák dominanciáján kívül csak Egyiptom kiesése a biztos. Kulcskérdés lehet a sérültek, elsősorban Balic és Hens gógyulása, állítólag a horvát zseni már játszani fog, nélküle nagyon közepesek horvát barátaink, vele aranyesélyesek. Már az utolsó csoportmeccsek majd a kieséses szakasz is horrorisztikus izgalmakat tartogat számunkra, amennyiben a királyi tv is megosztja ezeket velünk.

Garantálni lehet, hogy sikeresebb hét vár ránk az Olimpián. Sajnos a világ sok sportágban elrohant melletünk. Nagyon sok mindent át kell gondolnunk. Ezúton is több pénzt követelek a sportra, 14 milliárd forintért ne várjunk csodákat! Csak a labdajátékok tudják jó esetben eltartani magukat, még a kajak-kenut is segíteni kell. Addig kell ezeket a lépéseket megtenni, amíg még van magyar sport. A sportdiplomáciánk egy nagy kalap nemíromlemicsoda. Sportpszichológiánk vagy nincs vagy rossz.

A relatív sikertelenség ellenére nagyon reményteli fiatal birkozó- és cselgáncscsapatunk. Ungvárit elképesztő csalással fosztottak meg az aranytól. A birkozóknál a golyóhúzgálások tönkretették a sportágat. A vívók szereplése mély megdöbbenéssel tölt el, a problémák jó része fejben keresendő, a jövő is nagyon kérdéses, talán a kardozóknál bizakodhatunk.

Nagyon kell majd szurkolnunk öttusázóinknak, vízilabdásainknak és a kajak-kenusoknak és természetesen bízzunk a kézilabdás lányok hatalmas szívében, amit már a németek ellen megcsodálhattunk!