Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Hajnali meccsnek is van előnye

2008.08.10. 13:32
6 hozzászólás
Galériák (1)

Végre elkezdődött!

4 éve várok erre a 3 hétre. Sport minden mennyiségben és főleg vízilabda.

Ha nagyon ügyesek leszünk, akkor zsinórban a harmadik aranyéremmel távozhatunk Pekingből. Igaz nem értettem teljesen egyet szövetségi kapitányunk döntésével a keretet illetően, de ez az én személyes problémám.

Bár meg kell hagyni, hogy volt egy válogatott mérkőzésük, ami alapján kicsit bizakodóbbá váltam, de still félek, hogy ezzel a csapattal nem nyerünk aranyat. Az a bizonyos meccs amúgy az Unicum kupa utolsó meccse volt, történetesen az oroszokkal. Nem az volt benne a legszebb, hogy 19 góllal verték a ruszkikat, hanem, hogy végre úgy játszottak, mint régen. Igazi csapatként, együtt, jó megoldásokkal.

Csoportbeosztás az egyik ágon:

  1. Magyarország
  2. Ausztrália
  3. Montenegró
  4. Spanyolország,
  5. Görögország,
  6. Kanada

Illetve a másik ágon szerepel:

  1. Horvátország
  2. Szerbia,
  3. Amerika,
  4. Németország,
  5. Kína,
  6. Olaszország.

Akkor lássuk, hogyan kezdődött férfi vízilabdásaink számára a 29. nyári olimpiai játékok.

Nekem nagyon korán. ¼ 5 - kor másztam ki dideregve a hidegtől ágyamból.

Ilyenkor rendszeresen elgondolkozom azon, hogy normális vagyok-e, amiért még mindig képes vagyok a vízilabdát minden más elé helyezni.

De pont az európabajnok Montenegró elleni meccset kihagyni?! Arról nem is beszélve, hogy még pont jó időben lehet támadásokat indítani és farmolni a Travianban.

Ez a 10:10-es döntetlen elfogadható, de zavar. Persze alapból örülök annak, hogy legalább nem kaptunk ki, de 3 gólos vezetés után nem lett volna szabad hagyni, hogy feljöjjenek.

Támadó játékunk egészen rendben volt. Igaz, voltak kihagyott helyzeteink, de végre látszódott, hogy egységesebb a csapat, nem adjuk el a labdát. Legalább jó embereket játszottunk meg. A hiba a befejezésnél volt. Például a Varga Tamásnak beadott labda nagyon szép volt. Kár, hogy Scsepanovicsnak olyan hosszú a keze.

Benedek Tibi jó formában van. Ennek örülök. Benedek etalon. Ma már nem is a játéka miatt. Számomra inkább a sporthoz valló hozzáállása példaértékű. Köszönhető ez maximalizmusának, illetve hogy még mindig meg van benne az alázat a sporttal szemben.

Kásást nem értem. Pozitívum volt tőle, hogy belőtte a büntetőt, illetve, hogy még sikerült emellett lőnie. De az a kapu előtti parádézás! Valószínűleg ötösre hajtott vagy egy kiállításra, de valamit nagyon benézett. Fáj kimondani (vannak, akik tudják, hogy mennyire), de nem olyan, mint régen. Valami nem stimmel. Jó játékos, kell is a csapatba, de mostanában úgy érzem, hogy hiányzik belőle az a plusz, ami olyan naggyá tette őt. Már meg sem lepődtem azon a pletykán, hogy Kemény elgondolkozott azon, hogy helye van-e a csapatban.

Lehet, hogy az a plusz, az alázat? Elveszett volna belőle?

Varga Dumi is parádés. Hihetetlen, hogy milyen csuklója van ennek a gyereknek! Élmény nézni minden egyes lövését.

A védekezéssel viszont akadt egy kis gondunk. Főleg kapus téren. Már rögtön az első meccsen bebizonyosodni látszik, hogy szövetségi kapitányunk kapus cserével kapcsolatos döntése (Nagy maradt otthon, Gergely ment helyette) nem biztos, hogy szerencsés volt. Azon gondolkoztam, hogy vajon, ha Viktor ül kint, akkor cserél? Mert Gergelyt én sem tettem volna be Szecska helyett, annak ellenére, hogy nagyon nem ment most neki. Szerencsénk volt. Meg egészen jól védekeztünk, bár ezen a területen is akadtak olyan alap hibák, amikről úgy gondolom, hogy a felnőtt férfi válogatott csapat egyetlen tagja sem engedheti meg magának. Amúgy erről az a bizonyos Szívós - féle kihagyott gól jut az eszembe.

Összességében nem játszottunk rosszul. Csak jobban oda kellene figyelni arra, hogy, ha már egyszer 3 góllal vezetünk, akkor azt meg is tudjuk tartani.