Csapatot nem, de kapitányt lehet cserélni

2008.08.18. 12:55 Módosítva: 2015.05.21. 05:04
Hajdu János beszólt már a csapatának többször is, mivel szerinte a lányok nem tudnak küzdeni, és a kazah öregasszonyoknál is lassabbak. Aztán kétszer már majdnem lemondott. A női válogatott kapitánya úgy tesz, mintha nem lenne része a csapatnak.

Minden azzal kezdődött, hogy Németh András a kínos vb-szereplés után viharos körülmények között lemondott. Ekkor a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója, Hajdu János életre hívott egy szakmai bizottságot, amely dönthetett az új szövetségi kapitány személyéről. Ki más felelhetett volna meg, mint az MKSZ szakmai igazgatója, az 55 éves edző, aki volt a férfi válogatott vezetője, de dolgozott Vácon és Kuvaitban is? Hajdu lett a kapitány, mivel senki sem vállalta a munkát. Maga mellé vette a győri sikeredzőt, Konkoly Csabát és a dunaferres Imre Vilmost.

Jelenleg a statisztikák alapján az összesített lövőátlagunk gyengének mondható, 52 százalékos, miközben legfontosabb ellenfeleinknek 58-61. Hat méterről a mi 57 százalékunkkal szemben 68-75 százalék között áll a torna jelentős része, 9 méterről a továbbjutók közül csak Kína és Svédország átlaga gyengébb. Csapatunk szervezettségét mutatja, hogy eddig összesen 61 gólpasszt adtunk, Korea, Románia, Norvégia jóval 70 felett áll. Védekezésünkre jellemző, hogy messze mi töltjük a legtöbb időt emberhátrányban.

Itt kellett volna elküldeni

Nézzük, hogy volt: kijutottunk az olimpiára, ahol a két előkészületi mérkőzés után (vereség a nem túl erős Kazahsztántól és Kínától) azt nyilatkozta Hajdu a Telesportnak, hogy amíg a közvélemény érmet remél a csapattól, addig egy kazah öregasszony előbb hajol le a labdáért, mint a magyar játékosok. Ekkor majdnem meghozta legjobb döntését: miszerint lemond. Hajdu János szövetségi kapitány a sportcsarnokban tartózkodó magyar újságíróknak azt mondta, eddig nem értette, miért ment elődje, Németh András, viszont már tökéletesen tudja. És mivel csapatot nem lehet cserélni, azonnal közölte Sinka László főtitkárral, hogy lemond, csomagol, hazautazik. Ugyanezt eljátszotta a norvégoktól elszenvedett előkészületi mérkőzés után, legutóbb mégis közölte, végigcsinálja.

A hisztérikus állapotban nyilatkozó kapitány minden megjegyzését igyekezett árnyalni utólag a szövetség főtitkára, Sinka László, de az elvesztett meccsek ellenére látszott, a kapitány nem irányítja a csapatot. Egy vezető nem nyilatkozhat ilyet, a szövetség vezetésének kellett volna megvennie a repülőjegyét, átadni a helyet gyorsan Konkolynak, aki képes lehetett volna megmenteni a helyzetet. Nem tették.

A csapat győzelme

Az olimpia első meccsén a svédek elleni könnyed győzelmünk a csapategység és Görbicz Anita visszatérése miatt volt lehetséges, viszont a könnyebbnek ígérkező brazilokkal magabiztos első félidő után játszottunk döntetlent úgy, hogy a kapitány nem tudott belenyúlni a mérkőzésbe, csak nézte tompán. A magyarokat nyitott védekezéssel verték meg,semmit nem tudtunk tenni, azóta is ez a legjobb taktikai fegyver ellenünk. A mérkőzés után a kapitány azt nyilatkozta az MTV-nek, hogy ezzel a problémával még fogunk szembesülni. Ráadásul csak jobb csapatokkal játszunk, mondta, és ebben az egyben igaza volt.

Hajdu a legjobb helyről nézi

A brazilok ellen Hajdu nem kért időt, hogy megállítsa kilátástalan játékunkat. Csak az utolsó dobásunkra kértünk időt, amiből Tomori dobott hatalmas gólt. A baj az, hogy a kapitány bevallotta, nem azt a játékot játszották a lányok, amit megbeszéltek, hanem improvizáltak, konkrétan Tomori Zsuzsa megkérdezte Ferling Bernadettet és Görbicz Anitát, el akarják-e lőni, vagy sem. Ők hagyták, így ikszeltünk.

Az Olimpia.hu meg is kérdezte, miért nem kért időt: "Talán érdemes lett volna időt kérni, meg is fordult a fejemben, ott volt a kezemben a tábla. Ugyanakkor az időkérést a második félidőben az ember arra tartogatja, hogy meccset nyerjen vele. Ha az elején kihasználom a lehetőséget, a végére nem marad esély." Nincsen ha, de egy edzőnek meg kell akadályoznia, hogy a csapata tönkreverje magát, mert Pálinger Katalin védési hatékonyságán kívül semmilyen statisztikai adatban nem voltunk jók, ráadásul a magyar csapatot egy játékos, a 10 gólt szerző Amorim verte meg úgy, hogy a legjobb védőnk, Pigniczky Krisztina nem lépett a pályára. A miértekről a kapitány: "Megvannak az okai annak, hogy ő nem lépett pályára, ezekről azonban nem szeretnék beszélni, nem lenne korrekt." De az sem korrekt, hogy megemlíti, hogy van valami, amit még az olimpiai meccsek miatt sem tud félretenni.

A németeket lenyomtuk

A németek persze rengeteget védekeztek nyitottan, az első időkérésnél, 5-10-nél a kapitány szerint semmi gond nem volt. A németek elleni sorsdöntő meccsen az eddig nem védetett Herr Orsolyát három percre becserélte, pedig az előkészületiken azért nem küldte pályára, mert úgyis Pálinger véd, mondta Hajdu. Átlövésben csak Tomorira lehetett számítani, a második félidőben végre Tóth Tímea is magára talált, lőtte a gólokat. A csapat Görbicz és Pálinger vezetésével megnyerte a meccset.

Orosz-magyar: közte kilenc

Az oroszok elleni mérkőzésen megmutatkozott, hogy ennek a csapatnak nincs helye az olimpa legjobbjai között, bármennyire is szeretnénk, mivel a csoportelsőségért vívott meccsen simán kikaptunk. Egyszerűen nem lehet mindent Görbicz nyakába tenni, legyen akármennyire zseniális.

Megint a második félidőben estünk össze, nekünk nem szabadna elvonulni a szünetre. De legalább már a 8. percben időt kért a kapitány, bár semmit nem változtatott ez a helyzeten. Rossz helyzetkihasználás, gyenge és lassú védekezés jellemző ránk.

Csak a győriek

A magyar csapat abból él, amit Konkoly elvégzett a Győrrel az előző idényben, mert Vérten, Pálinger, Tomori és Görbicz eddig jól játszott. Érdekes, hogy a Hypo játékosa, Tóth Tímea a Bajnokok Ligájában gólkirálynő lett, ám az eddigi mérkőzéseken rövid periódusoktól eltekintve szenved, ennek ellenére rengeteget játszik.

A rossz ritmust elkapó játékosokat azért kell ültetni, hogy ne okozzanak több kárt a csapatnak, mert hiába dob néhány gólt, ha védekezésben és támadásban is sokkal többet veszítünk miatta. Szűcs Gabriella alig játszik az ő cseréjeként. A kapitány azt is bevallotta a brazilok elleni meccsről, hogy nem akart kockáztatni, ezért nem cserélt sokszor, pedig nem véletlenül ülnek ennyien a padon. Nem megijedni kell, bízni a játékosokban.

Az újabb pofon

Dél-Korea ellen 0-6-tal kezdtünk, az ellenfelünk a kilencesen védekezett rajtunk, megint nem tudtunk semmit sem tenni. Ráadásul a rivális úgy futott szét minket, hogy csak lestük a gólokat. Se erőben, se sebességben, se taktikában nem tudjuk felvennni a versenyt a legjobbakkal, és hozzáállásban sem tudunk kompenzálni:

"Aki nem tud kézilabdázni, az egy olimpián nem fog megtanulni. De küzdenie akkor is kell. Ütköznie is kell. Ha behozok a lelátóról négy embert, és a csapatba rakom, megértik, hogy ütközniük kell. Elfogadhatatlan számomra, hogy páran a vállukat rángatják, grimaszolnak, kihagyott helyzetek után. Nem tudom ezt elviselni" - varrta a játékosok nyakába a bukást Hajdu.

A románok ellen akkor lehet esélyünk, ha Hajduék kitalálnak valamit a nyitott védekezés ellen, az átlövőink jobb lövőformát kapnak el, a technikai hibákat és eladott labdákat a minimálisra szorítjuk és nem engedjük, hogy átfussanak rajtunk. Innen nagyon nehéz lesz.