Léderer Ákos végre a helyére került
További Sport cikkek
- Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy a férjem testét lehozzák az Everestről
- Érdekes karrierváltás: kamionsofőrnek állna a Newcastle United labdarúgója
- Csapatot vált a magyar tehetség, a spanyol bajnokságban folytatja a versenyzést
- Pétervári-Molnár Bendegúz elődöntős az olimpiai kvalifikációs versenyen
- Ilyen még korábban nem történt Érdi Máriával
A magyar sportfogyasztó kedvelt tevékenysége szidni mindenkit, aki szembejön. Először is magát a sportolót, majd az edzőt, a bírót, az időjárást, a szögletzászlót, a sportfogyasztókat meg mindenki mást, és végül, de nem utolsó sorban a sportriportereket. A sportriporter személyes tragédiája, hogy a többit legalább néha dicsérni is szokták, őt viszont szinte soha.
A magyar sportfogyasztók többsége szerint minden magyar sportriporter hülye. Legfeljebb Hajdú B. István kivétel, de ő sem feltétlenül. Felkészületlenek, nem értenek semmihez, nem tudnak beszélni, rikácsolnak, pocsék a humoruk, és egyébként is menjenek a fenébe.
Anélkül, hogy a gyatrábbját felmentenénk: ez természetesen nincs így, mert nincs nehezebb, mint élő adásban másfél vagy akár két és fél órán át nemcsak okosnak lenni, hanem annak is látszani. De hát ezt hiába mondjuk, a magyar sportfogyasztót nem lehet csak úgy, visszakézből meggyőzni valaminek az ellenkezőjéről.
A magyar sportfogyasztó sportriporter-gyűlöletének egyik kiemelt célpontja Léderer Ákos, az RTL Klub televízió munkatársa.
Léderer Ákos akkor került a magyar sportfogyasztók figyelmének fókuszpontjába, amikor sok mérkőzést közvetített a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokságról. Arról, hogy Léderer Ákos mennyire konyított vagy nem konyított a nemzetközi futballhoz, a magyar sportfogyasztó nem szokott beszélni, mert mindig annyira felidegesíti magát a sportriporter különleges hangfekvésén és extatikus megnyilvánulásain, hogy másra nem is bír figyelni.
Ennek a szövegnek a szerzője ehhez keveset tud hozzáfűzni, mert nem nagyon néz labdarúgást mostanában. Főként jégkorongot néz helyette.
Amikor néhány hónappal ezelőtt kiderült, a Sportklub televízió jégkorongmérkőzéseket fog közvetíteni, a jégkorongblog törzshozzászólói mind azt írták, jaj, csak ne Léderer Ákos legyen a kommentátor.
A kommentátor azonban Léderer Ákos lett. És szép lassan, egyik meccsről a másikra bebizonyította, felesleges volt félni tőle.
Léderer Ákos nagyon jól - a szigorúbbak kedvéért: csak jól - közvetíti a jégkorongot. Képben van, felismeri a lest és a sorcserét, tudja, mikor érdemes megvárni a lassítást, mikor szabad sietni a következtetések levonásával. Ismeri a szabályokat, pedig bonyolultak, képes olvasni a bírók gesztusait. Lelkes, de nem ripacskodik. Felpörög, de nem veti el a sulykot. Könnyed, de nem poénkodik ostobán.
Néha-néha véletlenül lelabdázza a korongot, de egyre ritkábban. Léderer Ákos ebben a szerepben ügyes, nincs mese.
Léderer Ákos tehát a helyére került. Örülünk neki.