Magyar lány a világ 3. legjobb szánhajtója

2009.02.26. 21:00 Módosítva: 2009.02.26. 21:05
A hatkutyás mezőny 22 indulója közül csak 3-4 nő volt az ausztriai világbajnokságon, Verla Zsófia hat perccel maradt le a győztes olasztól. Saját kutyáival, saját zsebből versenyez, a szárazedzéseken huskyjai quadot húznak, a 27 éves agrármérnök indián vezényszavakkal irányítja őket.

A harmadik helyen végzett a felső-auszriai Werfenwengben február közepén rendezett kutyaszánhajtó-sprintvilágbajnokságon szibériai husky csapatával Verla Zsófia. A hatkutyás fogatok versenyét az olasz Massimo Martini nyerte, 2. a tavalyi Európa-bajnok német Georg Patsch lett.

A FISTC (Fédération Internationale Sportive de Traineau a Chiens), a sportág fajtatiszta szánhúzó kutyákkal foglalkozó világszervezete nehéz terepet jelölt ki, a 15,1 km-es versenypálya első 3 kilométerén 250 méteres emelkedőt kellett legyőzniük a fogatoknak.

Három nap három futamának összesítése alapján az olasz hajtó 126 perc alatt tette meg a 45,3 kilométeres össztávot, a német versenyző négy, Verla Zsófia hat perccel maradt le tőle.

A kétévente tartott világbajnokságon két-, négy-, hat-, nyolckutyás, valamint open kategóriában (10 kutya felett) rendeznek versenyt, a hatkutyás szám a legnépszerűbb. A mezőny koedukált, a 22 indulóból 3-4 női versenyző volt, Verla Zsófia a 3. hellyel élete legjobbját érte el.

Verla saját kutyáit hajtja, a 14 szibériai husky fele saját tenyésztésű, fele német import. A kutyák csaknem fele nyugdíjas korú, már nem versenyeznek. A szabályok szerint 18 hónapos koruktól indulhatnak, Zsófinak nyolc versenyképes kutyája van, a vébén indított hatos fogatból háromnak ez volt az első versenye.

A 27 éves nagytétényi agrármérnök saját zsebből edz és versenyez, legutóbb Norvégiában, egy kecskefarmon dolgozott 4 hónapig. Magyarországon kevés a havas nap, leginkább szárazedzéseket csinálnak: Zsófi quadon ül, kutyái azt húzzák, a négykerekű motor súlya összesen kb. 210 kiló

Versenyen harmadekkora a terhelés, a kétezer dolláros szánok súlya csak kilenc kiló, a kutyáknak a versenyzővel együtt nagyjából 60-70 kilót kell húzniuk. A vébén futott napi 15 km rövid távnak számít, edzésen 16-17 kilométert futnak, néha kimondottan sprintgyakorlásokat tartanak.

A két első a vezérkutya, vezetésükkel a szánok általában 35 km/órás sebességgel haladnak; a világbajnokságon nehéz volt a terep, csak 21 km/órára jött ki az átlag.

A hajtónak a kutyákkal nincs fizikai kapcsolata. Hozzá vannak kötve ugyan a szánhoz, de Verla szóval irányítja őket, nem kiabál, nehogy az állatok hozzászokjanak. A szánhajtók indián szavakkal parancsolnak a vezérkutyáknak, a "gee" (dzsí) a jobbra, a "haw" (hau) a balra.

Csakúgy, mint a sífutópályán, itt is előre lefektetik a nyomvonalat, a kutyák tudják, hogy versenyeznek, nem térnek le róla. A hajtó a szán végén áll, hegymenetben rollerezéssel segít, tolja a szánt.

Verla szerint erő is kell a szánozáshoz, de inkább a technika és a taktika dönt. A világbajnoki futamokon például többször is hegynek felfelé előzött, hogy kutyái a saját tempójukban haladhassanak, szánja ne ragadjon be egy másik, lassabb mögé.

A magyar hajtó a világbajnoki harmadik helyezésért két érmet kapott, a sportág hagyományai szerint egy a kutyáké.

Fajtatiszták és keverékek

A fajtatiszta kutyák kategóriájában a németek a legjobbak. A keverék kutyák gyorsabbak, nyílt kategóriában versenyeznek, tulajdonosaik külön szövetségbe tömörültek, itt a norvégok állnak a listák élén.