You gotta be kiddin' me!

A címben látható mondat a coloradói kommentátor torkából süvöltött elő, amikor a 14. inningben (azaz az 5. hosszabbításban) a Ryan Spilborghs a lelátóra fent egy fastballt, és ezzel csapata történetének első walk-off grand slamjét ütötte. Ez a győzelem viszont egy kicsit fontosabb volt, mint egy sima alapszakasz-meccs a 160-ból.

A National League wild cardjáért ugyanis pont a San Francisco és a Colorado fut versenyt (az MLB-ben csak a csoportok győztesei, és a mögöttük legjobb eredménnyel záró csapat jut be a rájátszásba), ezért is volt nagyon fontos, hogy az egy meccsel vezető Rockies ne kapjon ki hazai pályán a Giantstól.

Az óriási küzdelem 14. inningjében a SF pontot, sőt, pontokat szerzett, és úgy tűnt, megnyeri a meccset, de a fáradt Giants-dobó telerakta a bázisokat, és érkezhetett Ryan Spilborghs, aki egyébként nem egy nagy vágó, de ezt most a helyére tette.

Kis magyarázat, akinek kell. Home run, amikor a játékos a lelátóra vágja a labdát, ilyenkor nem lehet kiejteni, csak körbekocog a pályán. Ennek a non plus ultra változata a Grand Slam, amikor minden bázison van támadó, akik értelmeszerűen mindannyian pontot szereznek egy home runnal. A walk-off azt jelenti, hogy ezzel az ütéssel megnyeri a meccset a csapat, azaz lesétál az akciót követően.