Présinger, Gulácsi, csak el kell indulni rá!

2009.10.14. 12:51

Szoros meccsen kikapott Ghánától 3-2-re Magyrarország, így arany helyett bronzért, Brazília helyett Costa Ricával játszik az U20-as világbajnokságon. Az első félidőnk csapnivaló volt, az afrikaiak valóban sokkal jobban játszottak, de nagyon kellett hozzá, hogy a 10. percben adtunk nekik egy gól előnyt.

Présinger Ádám egy nagyon egyszerű labdát röviden tett haza Gulácsi Péter felé, Andre Ayew lecsapott rá, eltolta a kiszolgáltatott kapusunk mellett, majd estében kapura tette, és a gólkirály Adiyiah mindenkit megelőzve ért oda, a kapuba passzolt.

Első látásra, élőben egyértelműnek tűnt, Présinger javíthatatlant hibázott, nem lehetett mit tenni. A visszajátszásokból persze egyértelmű – ma már a főszereplők is látják – közel sem volt veszve minden, sőt: ha Présinger a visszapassz után azonnal elindul, nem csak téblábol, biztosan hamarabb ér oda, mint a gólszerző.

Gulácsinak köszönhetően lehetett volna menteni, mert ügyesen csak annyira rúgta meg Ayewet, hogy ne essen el, ám kibillentse egyensúlyából. Ő is kapcsolhatott volna persze, ha rögtön felpattan, talán visszavetődhet a vánszorgó labdára, de az biztos, hogy beállhat az érkező Adiyiah elé, esélyt sem hagyva a továbbfutásra.

Vagyis az első gólnál két emberünk együtt hármat hibázott, leginkább azzal, hogy nem csinált semmit. Murphy törvénye, hogy Présingernek tegnapig egy rossz mozdulata nem volt az egész világbajnokságon, az egyik legjobb, legmegbízhatóbb magyar játékos még mindig, Gulácsit meg nem szükséges magasztalni.

Megtörténik az ilyen, tavaly a unitedes Nemanja Vidics is adott gólpasszt Fernando Torresnek, mégis a szezon legjobb védőjének választották a klubnál, megnyerték a bajnokságot, a mieink is javíthatnak már pénteken, nagyszerű és váratlan harmadik helyet szerezhetnek.

Az egész tanulsága talán annyi, ami a futball egyik alapszabálya, hogy mindig el kell indulni. Hátvédként, ha látszólag nincs esély, akkor is, mert – amint most is kiderült – történhet valami, Ayew elcsúszott, erre nem számított sem Présinger, sem Gulácsi.

Bejátszott természetesen a tapasztalatlanság, nem biztos, hogy Présinger nem fog még karrije alatt hasonlót hibázni, de az igen, legközelebb nem fog lemerevedni a sokktól. Mint ahogy szinte az egész védelem lemerevedett a sokktól.

Leginkább azért fontos ezt kiemelni, mert most úgy emlékszünk vissza, Ghána lefutballozott minket az első félidőben, esélyünk sem volt kijönni. Pedig az első tíz percben Ghánának nem volt helyzete, a sokk meghatározta a következő 35-öt.

Kár érte, mert a második félidő alapján nem a jobb csapat került a fináléba, hanem a kevesebbet hibázó és a szerencsésebb – mint a futballban általában mindig.