542 érem: a kajak-kenu a mi sportunk

Amíg a csapatsportokban lassú növekedés, de inkább stagnálás van, addig az egyéni sportokban jelentős létszámcsökkenés regisztrálható. Ilyen például a súlyemelés is. A hazai szövetség tájékoztatása szerint jelenleg 9 területi alszövetségben 40 egyesület dolgozik, 2550 sportolót tartanak nyilván. Közülük 570 múlt el 23 éves, utánpótláskorú pedig 1980 fő. A rendszerváltás óta harmadára csökkent a létszem, 2000-ben még 150 egyesületben 6000 sportoló volt. Amíg a rendszerváltás előtt 500-nál több volt a profik száma, ez a szám mára nulla.

A Nemzetközi Súlyemelő Szövetségnek – amelynek Budapesten van a központja, és elnöke dr. Aján Tamás – öt kontinensen 187 tagországa van. Magyarország a hatodik legsikeresebb az eddigi világbajnokságokon (az oszlopokban az arany-, az ezüst- és a bronzérmek száma, illetve az összesített eredmény szerepel).

1	Oroszország	379	266	131	776
2	Bulgária	203	161	124	488
3	Németország	69	118	120	307
4	Kína	110	85	78	273
5	Lengyelország	55	85	110	250
6	Magyarország	33	52	74	159
7	Egyesült Államok	43	449	33	125
8	Törökország	42	38	22	102
9	Japán	22	27	49	98
10	Ausztria	32	27	34	93

Vannak sikersportágaink is. Ilyen a kajak-kenu, ahol sportolóink 471 világbajnoki érmet (172 aranyat, 132 ezüstöt és 113 bronzot nyertek), illetve 71 olimpiai medált (19 arany, 27 ezüst és 25 bronz) nyertek. Ezzel Magyarország minden idők legsikeresebbje a sportágban.

Kajak-kenu vb
1	Magyarország	172	132	113	417
2	Szovjetunió	102	80	66	248
3	Németország	90	69	58	215
4	Románia	48	73	64	185
5	NDK	73	36	36	145
6	Lengyelország	26	61	57	144
7	Svédország	30	32	43	105
8	Oroszország	33	27	32	92
9	Kanada	17	20	20	57
10	NSZK	14	19	24	57

Kajak-kenu olimpia
1	Szovjetunió	29	13	9	51
2	Németország	25	14	16	55
3	Magyarország	19	27	25	71
4	Svédország	15	11	4	30
5	NDK	14	7	9	30
6	Románia	10	10	14	34
7	Szlovákia	7	4	2	13
8	Csehszlovákia	7	4	1	12
9	Franciaország	5	8	18	31
10	Olaszország	5	6	4	15

Teniszben Ashbóth József, Körmöczy Zsuzsa, Taróczy Balázs Roland Garrost nyert, utóbbi ugyancsak férfi párosban Wimbledonban is bajnok volt. A juniorok között nyolcszor lett legjobb magyar teniszező, de mostanra elég borús a helyzet, hiszen a Szávay Ágnesen kívül nincs a magyar tenisznek komoly versenyzője. Főleg a férfiaknál siralmas a helyzet. A legjobb, Balázs Attila jelenleg a 157. a világranglistán, két hete nyerte élete első ATP-Challenger versenyét (ez kb. a második vonal), ilyen sikerre már kilenc éve, Sávolt Attila óta nem volt példa.

A Magyar Tenisz Szövetségnek 225 tagszervezete van, 300-350 teniszklubban versenyez körülbelül 9500 játékos. Az utóbbi tíz évben az igazolt játékosok száma erőteljesen csökkent.

A cselgáncsosok valamivel szerencsésebbek, a létszám inkább stagnál, mint csökken. 179 klubban 2790 igazolt sportolót tartanak nyilván, de a becsült adat 10-15 ezer fő, mivel az egyesületeknek nincs jelentési kötelezettségük. A sportágnak két vb-aranya és egy olimpiai bajnoki címe van. Előbbit Kovács Antal 1993-ban és Braun Ákos 2005-ben, utóbbit is Kovács, 1992-ben, Barcelonában nyerte.

Cselgáncs, vb
1	Japán	107	68	77	252
2	Franciaország	37	27	60	124
3	Koreai Közt.	24	9	45	78
4	Nagy-Britannia	16	17	29	62
5	Kuba	15	18	31	64
6	Kína	15	11	17	43
7	Hollandia	14	17	35	66
8	Szovjetunió	11	13	33	57
9	Belgium	8	13	17	38
10	Oroszország	6	8	19	33
21	Magyarország	2	4	14	20

Cselgáncs, olimpia
1	Japán	35	15	15	65
2	Franciaország	10	8	19	37
3	Koreai Közt.	9	14	14	37
4	Kína	8	2	8	18
5	Kuba	5	11	16	32
6	Szovjetunió	5	5	13	23
7	Hollandia	4	2	14	20
8	Lengyelország	3	3	2	8
9	Olaszország	3	3	6	12
10	Spanyolország	3	1	2	6
19	Magyarország	1	2	4	7

Nyolc-tíz éve indult komolyan Magyarországon a fallabda. A squash-t 28 egyesületben 520-an űzik, 80 fő az utánpótláskorú. A szövetség az egyesületek számának változásával nem számol, úgy vélik, az eddigi visszaesés után 2-3 százalékkal nőhet az igazolt versenyzők száma.

Az Ázsiából indult tollaslabda népszerűsége is stagnált az utóbbi időben, a magyar szövetség 50 klubot és kb. 2000 sportolót tart nyilván, közülük öt-hatszáznak van versenyengedélye.

A Magyar Íjász Szövetségnek 132 tagegyesülete van, ezek tagjai mind versenyengedéllyel rendelkeznek, és a szövetség versenyrendszerében részt vesznek. Ezeken kívül még számos íjász sportegyesület van, de azokról nincs a szövetségnek információja. Az MISZ-nek 1917 regisztrált sportolója van, de minden évben új versenyengedélyt kell kiváltaniuk, így ez a szám évről évre változik. Budapest mellett Csongrád megye a legaktívabb, előbbiben 385, utóbbiban 252 sportolót regisztráltak.

A sísport egyre népszerűbb, ezt igazából az amatőröknek köszönheti. Magyarország természeti adottságaival nehezen fenntartható és sikeres sportág ez. A szövetség szerint 50 tagegyesületben 768 igazolt sportoló van, amelyből 108 utánpótláskorú. Ahogy az amatőrök között, úgy az igazoltak között is évről-évre növekszik ez a szám, ma már nem lehetetlen egy-egy jó síterepre eljutni és a sportág népszerűsítésével is egyre többen foglalkoznak.

Az atlétika az a sportág, amelyet a világon talán a legtöbben űznek és amelyben az eddigi 14 világbajnokságon kilenc érmet (négy ezüstöt, öt bronzot) szereztek a magyarok. Az olimpiákon 39 érmet gyűjtöttek a magyarok, közte kilenc aranyat. Legutóbb Kiss Balázs, 1996-ban, Atlantában, kalapácsvetésben lett az első.

Atlétika, vb
1	Egyesült Államok	120	66	64	250
2	Oroszország	37	52	43	133
3	Kenya	31	27	25	83
4	Németország	28	23	36	87
5	Szovjetunió	22	25	28	75
6	Kuba	18	20	7	45
7	NDK	18	18	15	51
8	Etiópia	18	16	15	49
9	Nagy-Britannia	16	25	28	69
10	Jamaica	14	36	30	80
62	Magyarország	0	4	5	9

Atlétika, olimpia
1	Egyesült Államok	311	238	189	738
2	Szovjetunió	64	55	74	193
3	Nagy-Britannia	49	78	61	188
4	Finnország	48	35	30	113
5	NDK	38	36	35	109
6	Kenya	22	27	19	68
7	Lengyelország	22	17	13	52
8	Ausztrália	19	24	25	68
9	Svédország	19	21	41	81
10	Olaszország	19	15	25	59
21	Magyarország	9	13	17	39

Magyarországon jelenleg 159 sportegyesületben 5952 atlétát tartanak nyilván. Közülük 461-en 10 év alatti sportolók, 1215 a 18 éven felüli. Négy éve még 10 klubbal és közel ezer sportolóval kisebb volt a szám.

Úszás a magyar sportágak közül a második legsikeresebb. Az 1973 óta zajló világbajnokságokon 23 arany, 17 ezüst és 18 bronz, az olimpián pedig 23 arany, 23 ezüst és 17 bronz a mérleg. Előbbiben a 6., utóbbiban a 4. helyen áll Magyarország az eredményességet tekintve.

Úszás-vb
1	Egyesült Államok	182	151	101	434
2	Németország	84	98	80	262
3	Kína	74	54	41	169
4	Ausztrália	67	58	52	177
5	Oroszország	53	39	35	127
6	Magyarország	23	17	18	58
7	Olaszország	21	18	32	71
8	Kanada	19	28	30	77
9	Szovjetunió	16	28	28	72
10	Hollandia	13	21	22	56

Úszás, olimpia
1	Egyesült Államok	214	155	120	489
2	Ausztrália	56	54	58	168
3	NDK	38	32	22	92
4	Magyarország	23	23	17	63
5	Japán	20	21	21	62
6	Hollandia	17	17	18	52
7	Nagy-Britannia	15	21	28	64
8	Németország	13	18	28	59
9	Szovjetunió	12	21	26	59
10	Svédország	8	14	13	35