Csalás, bírói hiba: a sport elvett aranyai

Az elmúlt 100 évben sok magyar arany veszett el a különböző világversenyeken figyelmetlenségek, bírói hibák, sportszerűség miatt is.

Egy elrontott jegyzőkönyv

Az ötpróbás Somfay Elemér sohasem emésztette meg, hogy nem őt hirdették ki győztesnek az 1924-es párizsi olimpián. Még a sírjára is azt vésette, hogy olimpiai bajnok volt. A 2. helyre egy versenybíró miatt szorult: az ötpróba egyik számában, a 200 méteres síkfutásban hat tizedmásodperccel többet írtak be neki a jegyzőkönyvbe, és így összpontszáma nem lett elég a győzelemhez. A valós eredménnyel ő nyert volna.

Hitler-speed és meg nem adott Puskás-gól

Az Aranycsapatnak nem jött össze a vébéarany, bár 1954-ben nagyon közel volt hozzá a világklasszisokból álló válogatott. Puskásék a döntőben nem tudták legyőzni a németeket, pedig ugyanazt a csapatot napokkal előtte csoportmeccsen 8-3-ra simán lelépték.

A vereség sokkolta Magyarországot, nem találtak rá magyarázatot. A legfrissebb hírek szerint a németeket Hitler-speed néven is emlegetett doppinggal pumpálták fel a döntőre, emiatt tudtak fölénybe kerülni a fáradt magyarokkal szemben. A bíró is a segítségükre volt, Puskás egy szabályos gólját vette el (a videón 5:23-nál), így 3-2-re tudott nyerni a német válogatott.

Önként mondott le az aranyról

Az 1956-os melbourne-i olimpián futóaranyakat vártak Magyarországtól. A világrekorder Iharos Sándor a forradalmi események miatt mégis úgy döntött, itthon marad. A legjobbját nélkülöző atlétacsapat így is közel került az aranyéremhez, a 3000 méteres akadályfutásban Rozsnyói Sándor egy ideig olimpiai bajnoknak tudhatta magát, ám éppen saját sportszerűsége miatt állt végül csak a dobogó második fokára. A győztes Christopher Brashert könyöklésért kizárták a versenyből, ám Rozsnyói és a harmadik helyen befutó norvég Larsen kiálltak Brasher mellett, mert szerintük semmi sportszerűtlent nem követett el. A versenybírók így végül visszavonták döntésüket, és Brashernek adták az aranyérmet.

A nagyhatalmak döntöttek az érmekről

A pontozásos sportágakban a bírók ítélete nagyban befolyásolhatja egy sportesemény eredményét. Hiába futotta az 1980-as Lake Placid-i téli olimpián jégtáncban a legjobb kűrt a Regőczy Krisztina-Sallay András páros, nem nyerhettek, pontozói csalás miatt a második helyre szorultak.

A háttérben a nagyhatalmi diplomácia állt, a szovjet Linyicsuk-Karponoszov párost kellett kihozni győztesnek. Bizonyíték erre, hogy a verseny döntnökét és az egyik pontozóbírót Lake Placid-után örökre eltiltották.

Regőczyéket az sem vigasztalhatta, hogy a szovjetek is elismerték, a magyarok jobbak voltak. Az olimpiai másodikok ugyanabban az évben megnyerték a dortmundi világbajnokságot.

Nem jár három arany egy országnak

A moszkvai olimpián is a sportdiplomácia dönthetett, a magyarok nem nyerhettek három aranyérmet, túl sok jutott volna így a keleti blokk versenyzőinek. Növényi Norbert és Kocsis Ferenc után Tóth István is a döntőben birkózott, neki már a kettős leléptetés is győzelmet ért volna. Döntetlennél azonban a bírók harmadszor is megintették - hiába volt Tóth a kezdeményező - és leléptették. Győztesnek a görög Sztilianosz Migiakiszt hirdették ki, a meccset vezető csehszlovák bírót állítólag később eltiltották, a vádak szerint a görögöktől egy utazást is kapott.

Japánnak kellett nyerni

A magyar dzsúdósport az 1992-es barcelonai olimpián ünnepelte első olimpiai aranyát, Kovács Antal 95 kilóban győzött. Egyes vélemények szerint ez a győzelem is hozzájárult ahhoz, hogy később Hajtós Bertalan nem lehetett aranyérmes.

Hajtós a japán Koga Tosihikóval mérkőzött a döntőben, pontot egyikük sem szerzett, így a meccs végén a bírók döntöttek. 2:1 arányban a japánt hozták ki győztesnek, hiába volt végig aktívabb Hajtós. A döntésben a japán sportdiplomácia is közrejátszhatott, mert addig az általában a legtöbb súlycsoportot nyerő japánok csak egy aranyat szereztek tradícionális sportágukban.

Nincs mindenkinek még egy dobása

A 2004-es athéni olimpián Annus Adrián kalapácsvetésben győzött, olimpiai aranyérmét is átvehette. Érmétől azonban megfosztották, mert vétett a doppingszabályok ellen. Pozitív mintát nem adott, de klubtársa, Fazekas Róbert győzelme és doppingesete miatt őt is újabb doppinteszteknek akarták alávetni. Annus erre nem volt hajlandó, később bíróságon is kereste igazát, de kénytelen volt visszaadni érmét. A kalapácsvetők 2008-as olimpiai versenye után hasonló helyzet alakult ki: két fehérorosz dobó lebukott doppinggal, de jogi ügyeskedésekkel és a sportdiplomáciának köszönhetően megtarthatták érmeiket. A magyar Pars Krisztinán emiatt nem lehetett negyedik helyett második.

Nem csenget egy picit

Két aranyéremtől is megfoszthatta a figyelmetlen versenybíró a magyar fogathajtókat a 2009-es kecskeméti világbajnokságon. A verseny utolsó száma, az akadályhajtás előtt Lázár Zoltán az élről indulhatott, ráadásul üldözői hibáztak is. Könnyen megőrízhette volna az első helyét, és ezzel a csapatversenyt is megnyerhették volna a magyarok. A hajtás rajtjakor viszont a főbíró hibázott, csak az órát indította el, de nem csengetett Lázár Zoltánnak. Lázár félt a kizárástól, ezért nem mert rögtön elrajtolni, időt veszített. Végül idegesen teljesítette a pályát, hibái és időtúllépése miatt csak a harmadik lett, a csapat így a második helyre lett jó.