Titokzatos árny okozta az első botrányt

A 68-as grenoble-i téli olimpia a botrányok játékaként vonult a történelembe, de valamennyi eset közül kiemelkedtek az utolsó versenyszámban történtek.

A férfi alpesi sízők műlesiklását Chamrousse-ban rendezték, elképesztően rossz időben. Akkora köd volt, hogy a sízők legfeljebb két kapu távolságra láttak előre, az egyik tudósító azt írta, ha lehajolt az ember, akkor talán látta a cipőjét. A tévétársaságok halasztást akartak, mert a már akkor is 300 milliós nézőközönségnek legfeljebb kivehetetlenül mozgó szürke alakokat tudtak volna mutatni. A francia szervezők azonban azt mondták, verseny lesz.

A franciák számára kivételes volt az alkalom: a férfiak első két alpesi számát megnyerte a hazai kedvenc, Jean-Claude Killy és a harmadik, utolsó arannyal megismételhette az osztrák Toni Sailer 1956-os, cortinai söprését. A 24 éves Killy legnagyobb ellenfele ugyancsak egy osztrák, a nála öt évvel idősebb Karl Schranz volt.

Killy megnyerte az első futamot, Schranz harmadik volt, leküzdhető távolságon belül. A körülmények még rosszabbak lettek, de jött a folytatás. A második sorozatban Killy volt az első, jó időt futott, bár annak is örülhetett, hogy egyáltalán eltalált a célig. Aztán egy alak a láthatatlanságból, vagyis a norvég Haakon Mjön jobb idővel jött le. Nem volt biztos benne, hogy nem hagyott ki kapukat, a bírók ki is zárták tévesztésért. Majd jött Schranz, Killy pedig izgulhatott.

"Ott álltunk a lejtő alján és vártuk, hogy Schranz leérkezzen. De nem akart feltűnni" - emlékezett vissza.

Az osztrák ugyanis a táv harmadánál, a 22. kapunál megállt. "Láttam egy árnyékot keresztülmenni a pályán. Szó sem lehetett róla, hogy továbbmenjek" - mondta az esetről Schranz. Az osztrákok reklamáltak és sízőjük újra teljesíthette a futamot. Schranz nagyszerű volt, összesítésben 24 századdal legyőzte riválisát. Killy álmai szertefoszlottak, legyőzője már adta is első olimpiai bajnoki nyilatkozatait.

Ezúttal viszont a franciák óvtak, azt állították, Schranz első lejövetelekor két kaput is elrontott, még mielőtt a titokzatos alak felbukkant volna - és ezért ki kellett volna zárni. Az osztrák azzal érvelt, nem vette észre a rontást, de ha így is történt volna, az csak azért történhetett, mert már el akarta kerülni a titokzatos árnyat. Ötórás tárgyalás lett az ügyből, amelynek végén a versenybizottság 3-2 arányban úgy döntött, Schranzot kizárják a versenyből a tévesztés miatt. A Killynek kedvező döntést két francia és egy svájci tag hozta meg. Killy győzött és háromszoros olimpiai bajnokként vonulhatott vissza nem sokkal később.

Két emlékezetes karrier találkozása volt ez a grenoble-i botrány: a csúcsra érő Killyé és a hányattatott sorsú Schranzé. A Párizsban született, de Val-d'Isere-ben felnőtt francia öntörvényű embernek számított a pályán kívül és sízőként is. Pályája elején meg nem alkuvó stílusa miatt kevés versenyt fejezett be, a 64-es olimpiára azonban már az óriás-műlesiklás egyik nagy esélyeseként érkezett. Gyengén szerepelt, ennek fő oka a két évvel korábban a katonai szolgálat alatt Algériában összeszedett vérhas és hepatitisz volt. 68-ra azonban sportága legmeghatározóbb alakja lett, vb-t nyert és magabiztosan húzta be az első Világkupát, 17 versenyből 12-t nyert (a Vk-t 68-ban is simán nyerte).

Killy nemcsak a győzelmeivel hívta fel a figyelmet magára, kivívta az amatőr sportot védelmező NOB haragját is. Azzal, hogy első győzelme után az egyik fotón látszott kesztyűje márkája, ami szigorúan tilos volt a szabályok szerint. 68 után már nem bajlódott a vaskalapos olimpiai mozgalommal, visszavonult, elképesztő összegekért kötött szponzori szerződéseket. Később autóversenyzőnek állt, részt vett a Dakaron, majd a ralit rendező és a L'Equipe francia sportlapot működtető társaság elnöke lett. Társelnöke volt a 92-es albertville-i olimpiának, 1995 óta pedig a NOB tagja.

A Schranzcal Grenoble-ben történtek viszont tökéletesen beleillenek bajoktól sújtott karrierjébe. Korának legjobb osztrák sízőjét a 60-as olimpián sérülés, 64-ben - kétszeres világbajnokként - betegség akadályozta. Innsbruckban legalább egy ezüstöt szerzett, egyetlen olimpiai érmét. Jött 68, Killy visszavonulásával megnyílt előtte az út és 69-ben, 70-ben megnyerte a Világkupát. 72-ben esélyesként érkezett Szapporóba , de a NOB agg elnöke, a 84 éves Avery Brundage úgy döntött, az utolsót rúgja az általa gyűlölt alpesi sízőkbe.

Az amerikai sportvezető megvetette a téli sportokat, amiért azok szerinte elüzletiesedtek és összeállított egy negyvenes listát, amelyen az amatőr eszme ellen vétő és ezért eltávolítandó sportolókról. Egyedül Schranz ellen talált bizonyítékot arra, hogy pénzt fogadott el sportteljesítményéért: egy fotót, amin az osztrák pulóverén egy kávémárka felirata volt. Igaz, a fénykép egy évvel korábban, egy jótékonysági futballmeccsen készült. Schranz utazhatott haza, Bécsben azonban a kancellár és százezres tömeg várta. Schranz keserűen vonult vissza a sízéstől 72-ben, azóta szülőfalujában vezeti a nevét viselő családi szállodát. 1988-ban az akkori NOB-elnök, Juan Antonio Samaranch kitüntette és bocsánatot kért tőle.

A grenoble-i eset sokáig a téli olimpiák legnagyobb botrányának számított. 2002-ben azonban a műkorcsolya párosok versenyében történt, majd napvilágot látott csalás aztán átvette ezt a kétes dicsőséget.