Kimerítőbb, mint a maraton

Sífutás

2010.02.15. 16:21
Ez egy spirituális dolog - mondta már több nagyszerű sífutó is a sportágáról. Lehet, hogy igazuk van, de ami ennél egyértelműbb az az, hogy a sífutók a sportvilág legjobb erőnlétű szereplőinek számítanak. Első ránézésre talán kevéssé látványos - pontosabban unalmas -, amit csinálnak, de hihetetlen erőfeszítéseik az egyik legnagyszerűbb téli olimpiai eseménnyé teszik versenyeiket.

Mit?
A szabadstílus 88-as olimpiai debütálása óta játékokonként váltakozik számonként a két eltérő technika. Vancouverben egyes számokat klasszikus, másokat szabad stílusban rendeznek, illetve létezik a kombináció is, amelyben a két műfajt ötvözik.

Nők: 10 km egyéni, 1,5 km sprint, 2×7,5 km kombinált üldözéses, csapatsprint, 4×5 km váltó, 30 km tömegstart
Férfiak: 15 km egyéni, 1,5 km sprint, 2×15 km kombinált üldözéses, csapatsprint, 4×10 km váltó, 50 km tömegstart

Hogyan jutnak el az aranyig?
A sífutóversenyek általában egy futamból állnak, több kivétellel. Ilyenek a sprintszámok, itt kieséses szakaszt is rendeznek. Az egyes számok eltérnek az indításban is: egyéniben időközökkel startolnak; a tömegstartnál nyíl formába rendeződnek a résztvevők, a nyíl hegyén a legjobban rangsoroltak kapnak helyet.

Hol?
Whistlerben, Vancouvertől 130 kilométerre lesznek a versenyek, akárcsak a sílövőké. Az Olimpiai Parkban nem rendeztek a játékok előtt Világkupa-futamot, de a helyszínt ismerők szerint nagyszerű létesítményről van szó. A sífutó helyszínek az olimpiákon általában nagy magasságon találhatóak, itt nincs ez így, hiszen ezer méter a tengerszint feletti magasság. (A Világkupában viszont általában alacsonyan fekvőek a pályák.) A kanadaiak kis területre préselték be a pályát, így éles fordulókkal tarkított, kanyargós útvonalra számíthatnak a résztvevők.

Mire figyeljünk?
A sífutók hihetetlen erőfeszítéseket tesznek a verseny közben is, a totális kimerültség határára érkezett sportolók mégis elképesztően izgalmas befutókat tudnak produkálni.

Hogyan?
Hihetetlen erőnlét, állóképesség és a fájdalom tűrése - ez kell a sífutóknak. Mivel a felső- és az alsótest mozgását magas szinten kell összehangolni, ráadásul a felsőtest izomzata az esetükben jóval erősebb, ehhez a sportághoz sokkal több oxigén szükséges, mint például a maratoni futáshoz.

A kívülálló számára talán kevéssé követhető, mikor és miért jelenik meg a sífutás két alapvetően eltérő stílusa. Klasszikus stílusnak hívják azt a mozdulatsort, amely egy vájatban történik, a síléc egy kötött pályán előre és hátra mozog. Emellett a nyolcvanas években jelent meg - a sportágban törpének számító amerikaiak egyik versenyzője, Bill Koch révén - a szabadstílus, amit lehetne korcsolyázó stílusnak is hívni. Először tiltották ezt a módszert, majd 88-tól már az olimpiákon is lehet így versenyezni.

Mivel a két műfajhoz különbözően előkészített pálya kell (a szabadstílusban nem kell vájat, viszont jóval szélesebb sávban mozognak), egy versenyen belül nem keverednek. Pontosabban mégis, de akkor jól elkülönült szakaszokon. Ilyen a kombinált üldözés az egyéni számok között: a nők 7,5-7,5, a férfiak 15-15 kilométert teljesítenek és a két táv között gyors léc- és kötéscsere zajlik (a két stílushoz ugyanis jelentősen különböző felszerelés kell). A váltóban is keveredik a két mozgás, a négy szakasz közül kettőt klasszikus, kettőt szabadstílusban tudnak le.

Láthatatlan elem, de az egyik, ha nem a legfontosabb dolog a sífutásban a wax megválasztása. A lécek csúszását segítő anyagok összetétele féltve őrzött titoknak számít, ugyanis a wax versenyeket dönthet el, esélyesek mondhatnak búcsút az olimpiai aranynak, ha nem a megfelelőt használják.

Lesz itt magyar?
Két magyar is ott lesz a whistleri lejtőkön: a nők között az első olimpiájára utazó Viczián Vera, a férfiaknál a harmadszor résztvevő Tagscherer Zoltán.

Kik csinálják a legjobban?
A sífutásban az első olimpia óta nagyjából megmaradt az északiak fölénye, melléjük a szovjetek, exszovjetek társultak az 50-es évektől. Jutott némi siker az olaszoknak is, vagyis szűk ez az elit, 2006-ban azonban három arany jutott a lakosságra Budapestnél kisebb Észtország versenyzőinek.

Az elmúlt világversenyek legjobbjai:
Férfiak sprint (Vancouverben klasszikus):
Világkupa, 2008/09 (klasszikus és szabad stílusú versenyek egyaránt): Ola Vigen Hattestad (Norvégia)
Világbajnokság, 2009 (szabad): Ola Vigen Hattestad (Norvégia)
Világbajnokság, 2007 (klasszikus): Jens Arne Svartedal (Norvégia)
Olimpia, 2006 (szabad): Björn Lind (Svédország)

Férfiak egyéni 15 km (Vancouverben szabad):
Világbajnokság, 2009 (klasszikus): Andrus Veerpalu (Észtország)
Világbajnokság, 2007 (szabad): Lars Berger (Norvégia)
Olimpia, 2006 (klasszikus): Andrus Veerpalu (Észtország)

Férfiak 50 km (Vancouverben klasszikus):
Világbajnokság, 2009 (szabad): Petter Northug (Norvégia)
Világbajnokság, 2007 (klasszikus): Odd-Björn Hjelmeset (Norvégia)
Olimpia, 2006 (szabad): Giorgio Di Centa (Olaszország)

Férfiak üldözéses (15 km klasszikus+15 km szabad):
Világbajnokság, 2009: Petter Northug (Norvégia)
Világbajnokság, 2007: Axel Teichmann (Németország)
Olimpia, 2006: Jevgenyij Gyementyev (Oroszország)

Férfiak 4×10 km váltó:
Világbajnokság, 2009: Norvégia
Világbajnokság, 2007: Norvégia
Olimpia, 2006: Olaszország

Férfiak csapatsprint (szabad):
Világbajnokság, 2009 (klasszikus): Norvégia
Világbajnokság, 2007 (szabad): Olaszország
Olimpia, 2006 (klasszikus): Svédország

Nők sprint (Vancouverben klasszikus):
Világkupa, 2008/09 (klasszikus és szabad stílusú versenyek egyaránt): Petra Majdic (Szlovénia)
Világbajnokság, 2009 (szabad): Arianna Folis (Olaszország)
Világbajnokság, 2007 (klasszikus): Astrid Jacobsen (Norvégia)
Olimpia, 2006 (szabad): Chandra Crawford (Kanada)

Nők egyéni 10 km (szabad):
Világbajnokság, 2009 (klasszikus): Aino Kaisa Saarinen (Finnország)
Világbajnokság, 2007 (szabad): Katerina Neumannova (Csehország)
Olimpia, 2006 (klasszikus): Kristina Smigun (Észtország)

Nők 30 km (klasszikus):
Világbajnokság, 2009 (szabad): Justyna Kowalczyk (Lengyelország)
Világbajnokság, 2007 (klasszikus): Virpi Kuitunen (Finnszág)
Olimpia, 2006 (szabad): Katerina Neumannova (Csehország)

Nők üldözéses (7,5 km klasszikus+7,5 km szabad):
Világbajnokság, 2009: Justyna Kowalczyk (Lengyelország)
Világbajnokság, 2007: Olga Szavjalova (Oroszország)
Olimpia, 2006: Kristina Smigun (Észtország)

Nők 4×5 km váltó:
Világbajnokság, 2009: Finnország
Világbajnokság, 2007: Finnország
Olimpia, 2006: Oroszország

Nők csapatsprint (szabad):
Világbajnokság, 2009 (klasszikus): Finnország
Világbajnokság, 2007 (szabad): Finnország
Olimpia, 2006 (klasszikus): Svédország

Mi történt az olimpiákon?
A sífutás már az első játékok, 1924 óta a szerepel a műsoron, de 1952-ig csak a férfiak versenyezhettek. A program már korábban is változott, a nagy váltást az hozta, hogy 1988-tól szabadstílusú versenyeket is rendeznek. Több számban váltogatják, hogy az olimpiákon melyik stílusban lehet versenyezni. A mostani program 2006-ra alakult ki a csapatsprint bemutatkozásával.