Egyetlen örömünk a kórházban fetrengő asszonyállat
Csütörtökig kellett várni az olimpia drámai hősnőjére, és mit gondolnak, melyik birodalom szállította őt a téli olimpia csúszós színpadára? A festett arcú jappáni? Az élveteg perzsa? A sajtszagú helvét? A lusta orosz? Nem, egyik sem, szerencsére a tökös Monarcia volt az. No és nem egy krekk vagy egy börziáner a nagy karakter, hanem a szlovén skíelő, Majdic Petra.
Az egyik legszebb sífutó szám, a női klasszikus stílusú sprint selejtezője előtt az edzésen Petra kisodródott egy gyors kanyarban és métereket zuhant egy szakadékba. De hősnőnk összeszorított szájjal végigcsinálta a selejtezőt, majd a döntőt, és a győztestől kevesebb, mint 2 másodperccel elmaradva bronzérmes lett, hogy aztán elájuljon, és úgy támogassák fel a dobogóra. Utána derült ki, hogy egy rakás törött bordával és szakadt mellhártyával csinálta végig. Amikor csapatvezetőnk, Ferenc Ferdinánd megtudta a dolgot, állítólag krisztusi arccal tapogatta ennen katonai egyenruháját, mondván el sem tud képzelni ennyi fájdalmat. Hőstette után a heroina visszalépett a további tempózástól.
Rosszabbul érezte magát tegnap az igazi Monarchia-drukker, mint Ferenc Jóska az arcgyantázáson. Szenvedő naivákkal kellett beérnünk diadalmas héroszok helyett, a nap második legjobb híre ugyanis az volt, hogy a szerdáról csütörtökre virradóra rémregénybe illően felbukó székely skíelőnő, Miklós Edit egész jól van, mert egy térdszalagrenddelhúzódással megúszta.
Óriási igazságtalanság lenne azért nem ünnepelni Kowalczyk Jusztinát, a polák leány pompás ezüstéremmel gazdagította a sasos-angyalos vitrint, az emlékezetes skífutó sprintversenyen mindössze 1,1 másodperccel lemaradva a bálnazsíron felgyorsult Björgen Marittól.
Justicia istenasszony megcsúfolása lenne meg nem emlékezni a tót hokkireprezentatív muszkák elleni bravúrjáról, ami csak azért nem tudta beranyozni ezt a borús - a bécsi zsidó Freud professzor a maga fura szavajárásával tán azt mondaná, depressziós - napot, mert a csoportselejtezőn esett meg. Tudta-é ön, hogy a tótok csapata olyan szegény, hogy csirkebéllel kötözik a korcsolyapengét puszta talpukra, miközben a többi reprezentatív már réges-régen használja Tesla Miklós találmányát, a cipővel egybeépített hokkipengét. Micsoda problémákat jelenthet egy meglazult béldarab, amikor Sátán Miroszláv táncolni kezd! Minő heroikus erőfeszítés minden egyes buli ezektől a túrón és apróra vágott dróton felnőtt legényektől. Becsüljük hát meg a szegény ember csehjeinek gyönyörű eredményét!
Alpesi skíben viszont megint szoptunk, mint József főherceg a breakbajnokságon, ezúttal női szuperkombinációban kellett olyan élményekkel beérnünk, hogy a második fordulót, vagyis a szlalomot fölényesen nyerte a cseh Zahrobska Sarka, így 22-dikből előreugrott hetediknek. A mi helyzetünkben egyszerűen nem örülhetünk az osztrák Zettel Katalin negyedik és a szlovén Maze Tina ötödik helyének. A férfi 20 kilométeres biatlonról, és a többi reménytelen csütörtöki számról inkább egyáltalán ne beszéljünk. Mindannyiunk spitiuális megnyugvását elősegítendő, most szánt szándékkal nem nézem meg az éremtáblázatot sem.
Ahogy Görgey Arthur mondta volt ostáblázás közben, tán majd a péntek, hiszen ekkor jön a férfiak szuper-herkulesi szlalomja, és az nem lehet, hogy drága birodalmunk még egyszer oly gyalázatosan leszerepeljen alpesi skíben, mint eddig az összes számban.
Tempó, Monarchia!