Orrtapasz és űrruha kell az aranyhoz?

Az 1996-os atlantai olimpián a legtöbb sportoló úgy nézett ki, mint akinek bevertek egyet, az orrukon azonban nem kötést, hanem légzéskönnyítő tapaszt viseltek.

Az egyszerű, orra ragasztható eszköz két szárnya megemeli az orrcimpákat, a kitágult orrnyíláson elméletileg több oxigén áramolhat be. A csodaeszközt sportágtól függetlenül mindenki használta, majd rövid időn belül már egy atlétikai diákolimpiai verseny is elképzelhetetlen lett nélküle. Aztán amilyen gyorsan felbukkant, olyan hamar el is tűnt, de a horkolás ellen ma is sokan használják. A focista Robbie Fowler és a motorversenyző Valentino Rossi még most is gyakran feltűnik a pályákon az orrtapasszal.

A 2000-es sydney-i olimpián az ausztrál Cathy Freeman teljes testét beborító, elasztikus ruhában futott. Korábban ilyet csak a gyorskorcsolyázók hordtak, de a sprinter szerint az atlétáknál is rengeteget számíthat a légellenállás. Rövid távokon ez századmásodperceket, esetleg egy tizedet jelenthet, Freeman több mint négy tizedet vert a másodikra a 400 méter olimpiai döntőjében. Példáját nem sokan követték, bár egy-két atléta még mindig feltűnik csuklyás ruhában.

Az úszásban viszont nem csak egyszerű divathóbort volt a ruhák teljesen újszerű tervezése. A 2008 februárjában piacra dobott cáparuhákkal teljesen átírták az eredménylistákat, szinte naponta dőltek meg a világcsúcsok. A cáparuhát eleinte itthon is kétkedve fogadták, a hirtelen eredményjavulások mögött doppingolást sejtettek, de aztán a magyarok is hozták a csúcsokat a tökéletes vízfekvést és kisebb vízellenállást biztosító dresszekben. A Nemzetközi Úszó Szövetség úgy látta, hogy az úszás egyre inkább technikai sporttá válik, így betiltotta a cáparuhát.

Az amerikai futballban mindennapos, hogy a játékosok fekete csíkokkal (eye-black) díszítik az arcukat, de a 2002-es világbajnokságon a török válogatott kapusa, Rüstü is kiszínezte magát. A csíkok nem törzsi díszek, elsősorban nem a megfélelmlítés miatt kerülnek a szem alá. A fekete a fény bizonyos hullámhosszait elnyeli, így a nap vakító hatása csökkenthető. Egy 2003-as tudományos kísérlet igazolta is, hogy a fekete csíkok valóban hatásosak.

A cáparuhát a tudomány is igazolta, de a sportolók nem mindig ilyen felvilágosultak. Egyre többen – többek közt David Beckham, Kobe Bryant és Shaquille O'Neal – viselik a Power Balance nevű karkötőt. (Az eszközt más néven Magyarországon is forgalmazzák.) A hologramos karkötő a reklám szerint a szervezet energiaközpontjaira hat, a biorezonanciák összehangolásával nő a sportoló teljesítménye, rugalmasabbak lesznek az izmai, sőt, egyensúlyozni is jobban tud. A karkötő hatását semmilyen tény nem támasztja alá.

Kolonics György hirtelen halálakor derült ki, hogy a kenus nanoantennás tapaszt használt, amitől energianyerést és lassabb izomfáradást remélt. Szakértők szerint a tapasz semmiféle hatóanyagot nem tartalmazott, furcsa lett volna, ha bármilyen pozitív élettani hatása van, legfeljebb lelkiekben segíthette a sportolót.

Lance Armstrong karkötője nem kecsegtet formajavulással, aki megveszi, csupán Armstrong rákellenes alapítványának számláját növeli. Az egykor rákkal küzdő hétszeres Tour-győztes divatot teremtett szilikonkarkötőjével. A sárga Livestrong szíjat először csapattársai, majd szolidaritásból szinte a teljes profi kerékpáros mezőny hordta.