Nem lett népszerűbb a honosítás

A hazai sportági szövetségek többsége nem lát fantáziát abban, hogy az egyszerűsített honosítási eljárással, a kettős állampolgárság könnyített megszerzésével az eddiginél sokkal több határon túl élő sportoló folytathatná magyar színekben. Ennek részben magyarázata az adott sportági szabályozás az országot váltó versenyzők esetében, hiszen akad, ahol csak évek után bizonyíthat a sportoló új hazájának, akkor is, ha korábban nem szerepelt a válogatottban.

18 sportági szövetség közül egyedül a Magyar Súlyemelő Szövetség jelezte, élni kíván a magyar állampolgárság megszerzésének új lehetőségeivel.

ASZTALITENISZ

Egyelőre nem foglalkoztak az új honosítási szabályok vagy kettős állampolgárság adta esetleges lehetőségekkel, most az olimpiai kvóták kiharcolása, és a játékokra való felkészülés emészti fel az energiáikat.

Az asztaliteniszben egyébként nagy hagyománya van a honosításnak, az elmúlt évtizedben ellepték az elsősorban Ázsiából érkező játékosok az európai válogatottakat. A nemzetközi szövetség (ITTF) késéssel, de néhány éve éppen ezért szigorított a szabályokon, s egy-egy hazát váltani kívánó játékosnak most már hosszú-hosszú éveket kell várnia arra, hogy bemutatkozhasson új állomáshelyén.

„Éppen ezért csak olyan játékosok jöhetnének szóba, akik eredeti hazájukban még nem játszottak a válogatottban. De amint azt mondtam, egyelőre nem térképeztük fel a lehetőségeket” - fogalmazott Barsai.

ATLÉTIKA

„Aki kéri, s megéri - röviden így foglalta össze Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke a MASZ honosítási stratégiáját. Gyulai szerint a jelenlegi szabályozás és a kettős állampolgárságról szóló törvény megkönnyíti a helyzetet, „de ettől még nem fogunk leveleket írogatni”.

„Jószerével nem telik el hónap anélkül, hogy ne érkezzen megkeresés honosítási ügyben, elsősorban román és szlovák atléták részéről, de létezik egy afrikai történet is. Nem fogunk azonban abba a hibába esni, mint a focinál, hogy sokadrangú és nem feltétlenül hasznos sportolókat honosítsunk. Csak minőségi versenyzőről lehet szó, aki húzóerővé tud válni, aki segíteni tud a magyar atlétikának, s akinek mi is tudunk adni valamit” - mondta a MASZ elnöke. Hozzátette: jelenleg egy távolugró erdélyi lány magyar állampolgárságának megszerzése a téma.

BIRKÓZÁS

Gáspár Tamás főtitkár tájékoztatása szerint náluk nem jellemző a honosítás, nincs a kérdés napirenden szövetségi szinten a kettős állampolgársági törvény bevezetése ellenére sem. A helyzetet nehezíti, hogy a nemzetközi szövetség szabályozása alapján hosszú ideig kellene várni, amíg egy honosított sportolót indítani lehetne nagy nemzetközi versenyeken, így pedig jelentős a kockázati tényező, mert kérdéses, hogy két-három év után beválna-e az új ember, s ezáltal megérné-e a ráfordított pénzt és energiát. A környező országokban ráadásul nincs is olyan, aki erősítést jelentene a magyar válogatottnak.

CSELGÁNCS

A Magyar Judo Szövetség (MJSZ) nem zárkózik el a külföldi magyar versenyzők alkalmazásától, de elsősorban a mostani keretre épít.

„Ha megvan a magyar állampolgársága a versenyzőnek, örömmel erősítünk, de erre mostanában nem akad példa - mondta Nagy András, az MJSZ sportigazgatója. Jól jönne valaki például női nehézsúlyban, amelyben évek óta nem tudunk alkalmas dzsúdóst kiállítani, de egyelőre nincs ilyen jelöltünk. A határon túli magyarok csak versenyezni jönnek át, a nagyváradiakkal például rendszeresen tartunk keretedzést, de kiugró képességű ember köztük sincs, így abból főzünk, amink van. A súlycsoportok többségében jól állunk a világranglistákon.”

Ami a külföldieket illeti, az illetékesek jelenleg két cselgáncsozónál szeretnék elérni, hogy magyar színekben induljon.

„Van egy második vonalbeli orosz dzsúdós, akinek a honosítását már tervezzük egy ideje, de még értékesebb lenne számunkra egy szlovén, aki az 57 kg-os Szabó Katinka nővérének a férje - mondta Nagy György MJSZ-főtitkár. Utóbbi még junior korú, és kapóra jönne a 90 kg-ban, amely nálunk régóta lyukas súlycsoport. Mivel a nemzetközi szabályozás szerint az olimpiai induláshoz legalább kétéves állampolgárság szükséges, nem kell kapkodnunk az ügyében, mert a londoni játékokon még nem szerepelhetne magyarként.”

A főtitkár hozzátette, a honosítás sajnos inkább ellenkező előjellel zajlik, ugyanis a bajai születésű Pekli Mária még magyarként lett Eb-ezüstérmes 1996-ban, majd a következő évben Ausztráliába ment férjhez, és a 2000-es sydneyi játékokon már új hazájának színeiben nyert bronzérmet.

JÉGKORONG

A magyar szövetség az elmúlt évtizedekben is élvezte annak előnyét, hogy erdélyi, felvidéki vagy tengerentúli játékosok örömmel vállalták a honosítást, és egyben erősségei voltak - vagy most is azok - a nemzeti csapatnak. Amint Kovács Zoltán főtitkár kiemelte: jelenleg Ladislav Sikorcin ügye vár megoldásra, ha minden jól alakul, már az áprilisi budapesti divízió I-es világbajnokságon játszhat. Honosítási kérelmét már felterjesztették a köztársasági elnöknek. A tengerentúlon is megfordult Mihály Árpád, aki jelenleg a Fehérvár csatára, csak a jövő évi vb-n szerepelhet a kötelezően előírt hároméves várakozási idő miatt.

A mostani bő keretben így is többen honosítottak, például Sille Tamás, Holéczy Roger vagy Nathan Martz, de nemrégiben még Ondrejcik Rastislav, vagy Ennaffati Omar is tagja volt a válogatottnak. Az évtizedekkel korábban Magyarországra érkezett játékosok gyermekei, mint például Sofron István vagy Vaszjunyin Artyom már a mostani válogatottban is szóhoz jutottak. A nemzetközi szövetség szabályzata szerint azok válthatnak országot, akik a célország bajnokságában megszakítás nélkül három idényt lejátszanak, még akkor is, ha korábban más ország válogatottjában nem szerepeltek. Kivételt képeznek a barátságos meccsek, azokra nem vonatkoznak ezek a szabályok.

KAJAK-KENU

Elsősorban a sportág egyik fiatal szakágában, az olimpiai programban szereplő szlalomban merült fel, hogy határon túli magyarokkal turbózzák fel az egyelőre még tapasztalatlan hazai mezőnyt.

„Mivel feltett szándékunk, hogy 2016-ban, Rio de Janeiróban már legyen magyar az ötkarikás szlalomversenyen, úgy gondoljuk, jót tenne a hazai fiataloknak, ha lenne kitől tanulniuk. Szlovákiában, Csehországban sokan nagyon jók ebben a szakágban, már van is egy magyar nemzetiségű kiszemeltünk, de hogy kiről van szó, azt még nem szeretném elárulni” - mondta Baráth Etele, a szövetség elnöke.

A kajak-kenu síkvízi - vagy ahogyan újabban nevezik, gyorsasági - szakágában a magyarok évtizedek óta a világ élvonalába tartoznak, s ahogy Baráth fogalmazott, ezért nincs is szükségük erősítésre, a hazai mezőny éppen elég színvonalas. Ritka kivételnek számít a magyarként háromszoros olimpiai bajnok Janics Natasa esete, aki 2000-ben még jugoszlávként végzett negyedik helyen a sydneyi olimpián.

„Nemhogy nem akarunk honosítani senkit, megesik, hogy családi vagy más okból éppen tőlünk igazolnak le egy-egy versenyzőt más nemzetek” - mondta.

KÉZILABDA

Jelenleg nincs folyamatban lévő honosítási eljárás olyan versenyzőnél, aki szóba jöhetne a felnőttválogatottakban - mondta az MTI-nek Nemcsik Balázs főtitkár. A szövetség nem vadászik külföldi játékosokra, továbbra is alapelv, hogy aki szeretne magyar válogatott lenni, annak eljárnak az ügyében, ám a nemzetközi szövetség hároméves várakozási időt ír elő. Így, aki egyszer már játszott más ország válogatottjában, három év kihagyás után válthat országot. Korábban a honosított játékosok, például Radulovics Bojana vagy Perez Carlos már sokat segítették a nemzeti csapatot, utóbbi még az idei svédországi vb-n is vállalta a bevetést, és segített elérni az olimpiai selejtezőt érő hetedik helyet. Az újhullámot Zácsik Szandra képviseli, az FTC fiatal átlövője sokáig a női válogatott alapembere lehet.

KOSÁRLABDA

A kosárlabda-szövetségnél még nem merült fel külföldön élő magyarok bevonása, válogatottakban való szerepeltetése. Sterbenz Tamás, az MKOSZ főtitkára szerint az elmúlt hónapok mindenekelőtt az alapszabály-módosításról szóltak, és a honosításhoz hasonló részletek a későbbiekben kerülhetnek majd napirendre.

Ami a nem magyar légiósok idecsábítását illeti, a nemzetközi szövetség szigorú szabályozása szerint a nemzeti válogatottakban legfeljebb két külföldi születésű játékos lehet a csapatban, de egyszerre csak egy tartózkodhat a pályán. Aki egyszer szerepelt egy ország válogatottjában, többé nem játszhat másikban.

„A honosítás bevett gyakorlat Európában, de jelenleg senkinek sincs folyamatban az ügye, és az elmúlt években sem akadt példa erre” - tette hozzá Sterbenz.

LABDARÚGÁS

A Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ) egyelőre nincs a határon túli magyarok honosítására kidolgozott stratégiája, és olyan kiszemelt játékos sincs a célkeresztjében, aki azért venné fel a magyar állampolgárságot, hogy később a magyar válogatottban szerepeljen. Ugyanakkor Borbély Zoltán, az MLSZ jogi és sajtóirodájának vezetője nagyon jó felvetésnek tartja, hogy foglalkozni kell ennek lehetőségével. Hozzátette, az MTI kérdése nyomán várhatóan ez a téma is szóba kerül a Magyar Labdarúgás Fórumán, amely az MLSZ fennállásának 110. évfordulójára szervezett eseménysorozat nyitórendezvénye.

ÖKÖLVÍVÁS

A profiknál megesik, hogy más ország licencével versenyeznek bokszolók. Az amatőröknél Magyarországon honosítás egyáltalán nem fordul elő, s a szövetségnél ez a kérdés nincs is napirenden. Az állampolgársági törvény sem változtat ezen, mivel a környező országokban nincsen olyan bokszoló, aki komoly erősítést jelentene.

ÖTTUSA

A hazai sportági szövetségnek nincs olyan konkrét szándéka, amely határon túli magyar sportolók honosítására, a hazai válogatottba való beépítésére irányulna, de nyitott erre a lehetőségre. Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány elmondása szerint a környező országokban a hazainál alacsonyabb színvonalon űzik a sportágat, ha egyáltalán űzik szervezett keretek között.

„Egy ideje már rendszeresen felbukkan nálunk két pozsonyi fiú, a Szalay testvérpár, Gyuri és Jani. Ők gyakran edzőtáboroznak és versenyeznek nálunk, de az nincs napirenden, hogy magyar válogatottként szerepelnének a jövőben. Tudok arról is, hogy egy erdélyi magyar fiú, egy utánpótláskorú versenyző a Volánban edz, Székesfehérváron, meg arról is, hogy Gallovits Gyula jóvoltából Temesváron zajlik valamiféle építkezés, öttusabázis kialakítása - az ottaniakat segítettük is néhány általunk már nem használt sporteszközzel -, ennél komolyabb kapcsolódások azonban jelenleg nincsenek. Délvidéken gyakorlatilag nem is létezik az öttusa, Ausztriában pedig az ottani versenyzők tényleg osztrákok” - vázolta fel a helyzetet a kapitány.

RÖPLABDA

A Magyar Röplabda Szövetségnek (MRSZ) nincs semmilyen koncepciója a honosítással kapcsolatban, ugyanakkor a vezetők úgy vélik, ezzel foglalkozni kellene a későbbiekben, leginkább a környező országok sportolóit górcső alá venni. Kiszemeltekről viszont egyelőre nincs szó.

„Az utánpótlásban a kormánypárt elképzeléseivel harmonizálva a magyar nemzetiségű gyerekek bevonását látják reálisnak a vezetők” - mondta Topor Csaba, az MRSZ kommunikációs vezetője.

SÍ

A Magyar Sí Szövetség az elmúlt 10 évben egy alkalommal honosított versenyzőt: az erdélyi születésű Miklós Edit hivatalosan 2011 januárja óta versenyez magyar színekben.

„Korábban próbáltunk honosítani három osztrák versenyzőt, köztük a világbajnokságon kétszer ezüstérmes Kilian Albrechtet, de ezt akkor politikai okokból nem sikerült véghez vinnünk - mondta Kaszó Klára, a szövetség elnöke. - Nem jellemző az, hogy mi megyünk a síelők után, viszont ha valaki jelentkezik, hogy felvenné a magyar állampolgárságot, akkor - áttekintve a helyzetet és a lehetőségeket - ebben a folyamatban segítjük az adott sportolót.”

Kaszó hozzátette, jelenleg több erdélyi síelő is gondolkodik azon, hogy a későbbiekben magyar színekben folytassa pályafutását, s a szövetség támogatásáról biztosította ezeket a versenyzőket, de egyelőre még egyikük sem folyamodott magyar állampolgárságért.

SÚLYEMELÉS

A kilencvenes években már volt egy szakasza a honosításnak, nevezetesen Erdélyből települt át több kiváló férfi súlyemelő is Magyarországra, s ért el sikereket nemzetközileg is Czanka Attila, Feri Attila, Farkas Zoltán, Kecskés Zoltán és Popa Adrián.

„Most, a magyar állampolgárság megszerzésének új lehetőségeivel is élve rástartoltunk a környékbeli országok magyarjaira - jelentette ki az MTI érdeklődésére Halász István, a hazai sportági szövetség főtitkára. - Főleg erdélyi tehetségeket kerestünk és keresünk meg, de szlovákiai és szerbiai kapcsolataink is élnek. Ki akarjuk használni, hogy ily módon is erősíthetünk. Áttelepült magyar edzőink már vannak, az érintettekkel pedig zajlanak a tárgyalások, s most még korai lenne nevekkel szolgálni, de azt mondhatom, sőt nagyon bízom benne, hogy akár már a 2012-es Európa-bajnokságon egy-két, nemzetközi szintű eredményre képes honosított versenyző erősítheti a felnőttválogatottunkat is.”

TENISZ

Az utóbbi években egyetlen - nem is tipikus - honosítási ügy merült fel: Arn Grétáé, aki Budapesten született, itt is kezdett el teniszezni, szülei jelenleg is itt élnek. Mivel édesapja német származású, így felvehette a német állampolgárságot is, és amikor a munka Németországba szólította a szülőket, Arn is német csapathoz került. 2007 végén azonban meghívást kapott a magyar női teniszválogatottba, melynek eleget is tett, így 2008. január 1. óta magyar színekben versenyez.

A másik még régebbi történet: a kilencvenes évek elején Krocskó József települt Ukrajnából Magyarországra és részese lett a Davis Kupa-csapat történelmi sikerének, amikor a Kisstadionban a Világcsoport selejtezőjében a Noszály Sándor, Markovits László, Köves Gábor, Krocskó összeállítású együttes legyőzte az ausztrálokat.

„A magyar teniszéletre nem igazán jellemzőek a honosítási ügyek, Arn Grétán és Krocskón kívül nem is nagyon tudok neveket mondani - fogalmazott Deák Attila, a szövetség főtitkára. - Egyelőre ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk.”

TORNA

A magyar tornasportban közel húsz éve nem volt példa a honosításra, az pedig, hogy magyar tornász más nemzet színeiben versenyezzen, szintén ritka.

„Az 1990-es évek elején a brassói születésű Schupkégel Károly vette fel a magyar állampolgárságot, s az 1993-as birminghami világbajnokságon bronzérmet szerzett lólengésben, de azóta nem honosítottunk versenyzőt” - mondta Altorjai Sándor, a magyar szövetség (MATSZ) főtitkára. Hozzátette, az elmúlt időszakban több sportoló neve is felmerült, de velük kapcsolatban a honosítás, illetve annak folyamata még nagyon képlékeny.

VÍVÁS

„Nálunk ellentétes irányú folyamat zajlik, éppen tavaly vesztettünk el két fiatal versenyzőt” - jelentette ki Füleky András, a szövetség ügyvezető igazgatója, utalva arra, hogy a párbajtőröző junior-világbajnok Böjte Szabolcs a párizsi világbajnokságon Bojte Juszuf néven már török színekben indult, az ugyancsak párbajtőröző Kosztyu Andrea pedig a szlovák állampolgárságot vette fel. A szövetségnek jelenleg nincsenek tervei arra vonatkozóan, hogy a környező oszágokból magyar nemzetiségű versenyzőket honosítsanak.

VÍZILABDA

A magyar sikersportágban nincs koncepcionális szintű szabályozás, egyedi esetek alapján lehet-lesz valaki pólómagyarrá.

„A szövetség akkor lép, ha ilyesmit a szövetségi kapitány kér, javaslatot tesz vagy ajánl, vagyis hogy ez vagy az a játékos esetleg a nemzeti csapatot is erősíteni tudná - mondta Jakab Zoltán, a honi szövetség (MVLSZ) főtitkára. - Ekkor az MVLSZ megvizsgálja a hátteret, a nemzetközi és az európai szövetség vonatkozó rendelkezéseit, s elindítja a honosítási folyamatot, amint ahogyan az történt, és sikerrel lezajlott például annak idején a szlovákiai magyarnak született Gergely István, a Kemény Dénes vezette válogatottal immár kétszeres olimpiai bajnok kapus esetében is.”

A Kemény Dénes jelenlegi bő keretében szereplő Bundschuh Erik szintén szlovákiai magyar, aki klubja, az Eger ügyintézésében lett magyar állampolgárrá, s ekként válhatott válogatott vízilabdássá, esetében a honosítási procedúrában a szövetség csupán segédkezett a hevesieknek. Akad ellenpélda is a honosítást illetően: miután Szirányi Balázs, a CN Barcelona idegenlégiósa nem fért be a magyar szövetségi kapitány keretébe, spanyol állampolgárságért folyamodott, amelyet meg is kapott a múlt év óta az ibériai ország nemzeti csapatát erősítő center.