A videó is zavarba jött, olyan kevésen múlt

Sok sportág már alkalmazza a videóbírót, más technikai vívmányokat, mert számtalan vitatott kérdést el lehet így dönteni. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szabályalkotó testülete (IFAB) ismét elnapolta, hogy a játékvezetőket segítő technikákról döntsön. A tavalyi világbajnokságon Lampard szabályos gólját nem adták meg, míg ugyanaznap Argentína hatalmas lesről szerzett találatát igen.

Az elnapolással egy időben volt egy olyan gól a Hamburg-Mainz bajnokin, amit nem szabadott volna megadni, de a bíró gólt ítélt, bár a labda láthatóan a gólvonal elé vágódott le a kapufáról.

A videót az úszásban sem használják. Michael Phelps a 100 pillangó pekingi döntőjében Caviccsal teljesen együtt ért célba, mintha a szerb lett volna előrébb, de az óra mást mutatott. A célba érkezés jobban sikerült az amerikainak, egy századdal nyert.

Aaron Peirsol második olimpiai bajnoki címét szerezte a 2004-es olimpián, pedig 200 háton elsőre kizárták, mert hosszabban delfinezett a megengedettnél. Az osztrák Markus Rogan azonban mindössze pár percig érezhette győztesnek magát, mert az óvása nem felelt meg a formai előírásoknak.

Nyilván óriási diplomáciai nyomás is volt a döntéshozó testületen, cáfolhatatlan bizonyíték nem került elő, mint Phelps beérkezésénél. Ez a felvétel nem véletlenül lett nagyon híres:

Lényegesen híresebb, mint egy 11 évvel ezelőtti fotó: az 1999-es atlétikai világbajnokság győztes távolugrónőjének lécfogása. A kubaiból spanyollá lett Niurka Montalvo tökéletesen ugrott el az utolsó, hatodik sorozatban, bár szabad szemmel úgy látszott, mintha belépett volna. A szabálytalan felületet azonban egy gyurmacsík jelzi, és mivel ezen a cipője nem hagyott nyomot, a kísérletet érvényesnek minősítették, ez volt a győztes ugrás is. Az olaszok Fiona May miatt vitatták, de plaszticinnel szemben nem lehettek komoly érveik. May 12 centivel alulmaradt, mert a győztes 7 méter hat centire repült.

A videót a vívók az olimpiai részvétel meghosszabbításáért vezették be – a 2004-es olimpiai döntőkben számtalan vitatott találat volt, elég csak Nemcsik Zsolt karddöntőjére gondolni -, azóta használata mindennapossá vált, a versenyző kérheti a megtekintést, az utolsó tusnál pedig a mérkőzést vezető bírónak kötelessége megnézni.

„Olyannyira mindennapossá vált, hogy nem is emlékszem, amikor Szentpéterváron egyéniben aranyérmes lettem, a francia Boisse ellen miért kértem ki. Minden asszóban egy lehetőség van arra, hogy a versenyző technikai segítséget kérjen, a mérkőzésvezetőnek pedig változtatnia kell álláspontján, ha a videó tévedést igazol. Nálunk, párbajtőrben van a legkisebb szerepe, de azt is könnyen meg lehet állapítani, ha valaki esetleg lelépett a pástról, és úgy jött vissza” – emlékezett az olimpiai ezüstérmes, már visszavonult Kulcsár Krisztián.

„A fiatalokkal szemben jól jön a 20 másodperces szusszanás. A videó taktikai fegyver. Hiába tudom, hogy nincs igazam, kikérem, mert éppen nincs ötletem. Kicsit megakasztom vele az asszót, elmennek, megnézik, visszajönnek. Addig gondolkodom” – mondta a szintén olimpiai második Nemcsik Zsolt.

A teniszben egy év alatt teljesen elfogadott lett a Sólyomszem, szettenként háromszor kérhetik a játékosok, és egy lehetőség csak akkor vész el, ha a vonalbírónak volt igaza van. A kisebb pályákon nincs ilyen technika, az esélyegyenlőség tehát sérül (teniszezőket ez nem zavarja, a futballban viszont ez az ellenállás legfontosabb érve).

Két küzdősport, a cselgáncs és a birkózás is bevezette már a felvételek visszajátszását. A februári Hungária Kupán a későbbi győztes – azóta dopping miatt ismertté vált - Ungvári Attila meccsén be is vetették, mert a főellenőr - a mérkőzésvezetővel ellentétben - úgy érezte, hogy szabálytalanul, lábra támadott a japán. A vezetőbírónak vagy az edzőnek nincs joga videókontrollt kérni, kizárólag az ellenőr teheti meg, ő utasíthat egy akció megítélésére, átértékelésére.

„A birkózásban a 2008-as olimpia botrányos jelenetei után vezették be a videóbírót. Akkor a svéd Abrahamjan úgy tiltakozott a bírók ellen, hogy levette a nyakából a bronzérmet, és a szőnyegre dobta. A kivetítőkön most visszajátsszák, hogy mindenki láthassa, miről vitatkozik az a három bíró, akiknek állást kell foglalniuk. Az edző kérheti a vitás esetek megnézését, de csak egyszer, és ez kétélű fegyver, mert ha nem áll meg az észrevétel, akkor az ellenfél kap egy pontot, vagyis akár saját tanítványát is büntetheti az edző, ha feleslegesen kér ki bírói véleményt” – tájékoztatott Molnár László, a hazai szövetség munkatársa.

A jégkorong elsőként kezdte el a videóbíró alkalmazását, az NHL-ben szinte napi szinten használják, pár hetes eset, amikor az idő lejárta után talán egy századdal gurult át a korong a vonalon, ezért nem adták meg.

A magyar válogatott nagy szerencséjére a 2008-as divízió I-es vb-n nem használták, a visszajátszásokból ugyan egyértelmű volt, hogy a japánok a hajrában kiegyenlítettek, és a korong a hálótartó vasról vágódott ki, a játékvezető nem ítélhetett gólt, ezért maradt a magyar győzelem.

A vízilabdában van ugyan gólbíró, és a Vasas Mladost elleni Euroliga-meccsén az utolsó magyar támadásnál, Kiss Gergő lövésénél jelzett is, ám ítéletét a mérkőzés vezetője felülbírálta. A Mladost 9-8-ra nyert.