Itt mindenkinek kék-sárga a vére

A BKV Előre négy versenyszakosztállyal - kajak-kenu, futball, teke, súlyemelés - működik, de a tömegbázist a BKV-dolgozókból álló amatőr részleg biztosítja. Közel 1200-an sportolnak rendszeresen az egyesület színeiben természetjárás, futás, triatlon, asztalitenisz, karate, testépítés és tenisz sportágakban. A kajak-kenusok bázisa a Római-parton található csónakház, míg a többi szakosztály a Sport utcai telephez kötődik, ki tudja, meddig. Arról egyelőre nincs hír, hogy a BKV mit akar kezdeni a tulajdonában lévő ingatlanokkal, de ha az értékesítés mellett dönt, aláírhatja a szakosztályok halálos ítéletét.

A jövőbe legoptimistábban a kajak-kenusok tekintenek, pánikhangulat nincs náluk. A szakosztály vezetője és egyben vezetőedzője, Kluka József elmondta, már évek óta számítottak rá, hogy elveszik tőlük a támogatást, így nagy változást a BKV kiszállása sem hoz. A szakosztály évek óta maga teremtette elő működési költségeinek legnagyobb hányadát.

A 300 taggal bíró kajak-kenu szakosztály elsősorban utánpótlásnevelő egyesületként tekint magára, de a felnőtt élmezőnyben is vannak bajnokaik, két kenusuk, Tóth Márton és Vasbányai Henrik az olimpiai keretbe is bekerült. 86 éves kajakosuk is van, a régi élsportolóik még mindig visszajárnak.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

„Már régóta nem arról szól az edzői munka, hogy csak a stoppert kell nyomogatni, az időm nagy része nekem is arra megy el, hogy biztosítsam a klub működésének anyagi feltételeit” - mondta Kluka. A szakosztályvezető úgy véli, ha kell, önerőből a továbbiakban is tudnak működni. Éves szinten 20-22 millió forintból gazdálkodnak, közel 18 milliót eddig is elő tudtak teremteni tagdíjakból, táboroztatásból, programok szervezéséből, de még további lehetőségeket is látnak a források növelésére. Már az is sokat segíthet rajtuk, ha átalakítják a vízitelep fűtési rendszerét. Havi egymillió forintos rezsijük nagy részét az viszi el, hogy nagyfogyasztóként fizetnek a gázért.

Kluka szerint is az lehet a kulcsmomentum, hogy mit akar a BKV kezdeni a teleppel. Abban reménykedik, sikerül olyan működési programot beterjeszteniük a döntéshozók elé, ami meggyőzi őket, vétek lenne más kezébe adni a csónakházat. A Római-parton számos példát találni rá, ha eladtak egy vízisporttelepet, azt nemhogy sportra, de más funkcióra sem nagyon tudták használni, hanem hagyták lepusztulni. „Nem akarok itt squashklubot vagy lakóparkot látni, az 1940 óta itt lévő kajak-kenut akarom látni a jövőben is” - állt ki a csónakházért Kluka. Még ha a BKV ki is száll a támogatásból, a kajakosok a nevet mindenképpen megtartanák. „Tudatosan építettük fel a BKV-imidzset, elég csak megnézni a hajók festését, itt mindenkinek kék-sárga a vére, nem akarunk mások lenni ezután sem.”

A szakosztályvezető a klubtagok és hozzátartozóik összefogásában bízik, folyamatosan tájékoztatja őket a lehetőségeikről, és ötleteiket is felhasználva készít terveket a saját lábra állás érdekében (A nyílt szakosztályülésen az Index is forgathatott.)

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A kajakosokkal már a szövetség is leült egyeztetni, hogyan tudnak a klubok rangsorában ötödik BKV Előrén segíteni. Kluka elmondta, volt egy egyezségük a főtitkár Schmidt Gáborral, hogy kis ügyekkel nem zavarja, de ha igazán kell a segítség, felkeresi. A február végén leköszönő Schmidt azonnal reagált, és utódja, Ábrahám Attila is három napon belül tájékozódott a telepen.

A mostani állás szerint a BKV Zrt. nyitott a kajak-kenusok működtetési terveire, bár igazgatósági tanácsi döntés még nincs, minden jel arra mutat, hogy a jól megszokott telepen folytathatják a munkájukat.

A BKV Előre ügyvezető elnöke, Hudák Gábor is úgy gondolja, hogy a futball mellett a kajak-kenunak van a legnagyobb esélye megmaradni. A tagsági díjakból és egyéb bevételekből eltartathatják magukat. Az NB II.-es futballklub utánpótlása a társaságiadó-kedvezményekből befolyó összegekből maradhat életben, de a súlyemelők és a tekézők nehéz helyzetbe kerülhetnek.

„Van olyan sportolónk, aki abban a cipőben jár az utcán, amit mi adunk neki" - mondta a súlyemelő szakosztály vezetője. Kovács Balázs szerint a sportáguk sohasem volt igazán támogatott, ráadásul többnyire halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok edzenek náluk. Negyven emelőjük - köztük a korábban olimpiai kvótáért is harcoló Magáth Eszter - versenyeztetését évi hétmillió forintból oldották meg.

A Sport utcai telepnél márciustól már a közműszámlák fizetése gondot okozhat, ha nincs gáz, villany, víz, lakatot tehetnek az ajtóra. Hiába lenne életképes egy-egy szakosztály külön, egyenként nem is tudnak lépni, a Sport utcában egy fedél alatt vannak, és a költségek megosztására sincs esély.

Hudák is úgy véli, a létesítmények jelentik a BKV Előre megmaradásának alfáját és omegáját. „Ha a BKV értékesíteni akarja a területet, akkor kénytelenek vagyunk visszavinni a kulcsot. Az utolsó információnk az, hogy támogatást nem kapunk többet, de ezt is csak akkor lehet biztosra mondani, ha márciusban elfogadják az üzleti tervet.”

A BKV évente 193 millió forintot folyosított az Előrének, de ennek csak egy része mehetett ténylegesen a sportra. Hetvenmillió a klubnál dolgozó BKV-s dolgozók bérére ment el.

Információnk szerint a BKV Zrt. igazgatósági ülése a múlt héten tárgyalta volna az Előre helyzetét, és bár szerepelt a napirendi pontok között, de végül idő hiányában nem került rá sor. A klub nem várja meg a végső döntést, próbál előremenekülni, újabb befektetőket keres, hogy életben tarthassák a 100 éves egyesületet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!