Armstrong is olyan, mint a többi ellenfél

„Sokaknak plusz motivációt jelent, ha megverhetik a világsztárt, azért ő mégis csak egy hétszeres Tour-győztes, ezért is hajrázták le a végén, de az igazság az, ő is csak olyan ellenfél, mint a többiek. Csak jól hangzik, de nincs nagy jelentősége, hogy jobbat mész Lance-nél egy-egy szakaszon vagy esetleg megvered" - mondta a hétszeres magyar ironman-bajnok ellenfeléről, Lance Armstrongról.

A múlt hétvégén a texasi Galvestonban rendezték a középtávú (az úszó-, kerékpáros- és futótávokat összeadva 70,3 mérföldes, kilométerben 1,9 -90-21)  amerikai nemzeti bajnokságot. A kerékpározás után korábbi sportágához visszatérő Armstrong nyerni ment, de végül csak hetedik lett, Major József, a SZESE Győr versenyzője a 13., négy és fél perccel lemaradva tőle. Armstrong a triatlonon is az az érinthetetlen, mogorva figura maradt, ahogy sokszor kerékpárversenyeken is viselkedett. „Azt érzem, hogy nem tud beilleszkedni az ironman-profik közé. A Tourok légköréhez szokott, de itt sokkal közvetlenebbnek kellene lennie. Ilyen irányba változhatna. De elhiszem, hogy neki sem egyszerű, szétszedi a média és a szurkolók.”

Ahol Armstrong elindul, ott egyből sokkal nagyobb a média figyelme, de Major úgy érzi, azért hajlamosak túlzásba esni, túlságosan is rá koncentrálnak. Van előnye is, többet beszélnek róla az emberek, és a triatlon is népszerűbb lehet.

Major a verseny közben nem figyelte, hogy mit csinál Armstrong, bár az úszásnál egy darabig mögötte lábvizezett. Az amerikai természetesen a legjobb időt kerékpározta 90 kilométeren, Major is jól ment ebben a számban, a mezőny negyedikje volt, sőt a második 45-ön jobb időt tekert, mint Armstrong.

Major január eleje óta Arizonában, a TRIBE színeiben készül. Többször edzőtáborozott már ott, ismeri a terepet. Ideális körülmények között tud készülni a sivatagi klímában, télen is 15-20 fok van, és az elmúlt három hónapban csak egyszer esett az eső. Arizona azért is kedvező, mert könnyen eljut olyan amerikai hosszú távú versenyekre, amelyek lényegesek a hawaii kvalifikáció szempontjából. „Sokan ismernek már, 2008 áprilisában nyertem itt, és többször voltam a legjobb ötben. Sokszor hívnak közös edzésekre a profi versenytársak, vagy akár amatőr versenyzők is. Ami nagyon jól esik, de én eléggé magányos farkas vagyok.”

A texasi versenyre csak egy felkészülési állomásként tekintett, a legfontosabb versenye most is az októberi, hawaii ironman lesz. „A legjobb hatban szerettem volna végezni. Egy ilyen erős mezőnyben, féltávon, ami nekem nagyon gyors, nehéz feladatnak tűnt."

Az elmúlt három hónapban Major az úszásra fókuszált, csak technikai edzései voltak, és már látható a fejlődés. A gyorsító munkát azonban még nem végezte el, a mennyiségre helyezte a hangsúlyt, a 10-11 hetes alapozás során volt, hogy heti 40-45 órát is edzett.

A gyorsaság hiánya az úszásban is megmutatkozott, nem sikerült 26 perc körül teljesítenie a távot. „Így a kerékpár első fele, nem mondom, hogy motiváció nélküli volt, de más lett volna, ha (a végül másodikként célba érő) Kienlével kezdek el kerékpározni. A bringa második fele már jó volt, jól is esett, elégedett vagyok vele, és az időm is az egyik leggyorsabb volt. A futás elején bátran megindultam, de a meleg, a pára és persze a kemény bringázás miatt gyorsan stabilizálódott a tempóm, ami nem egy 70,3-as inkább egy ironmanes tempó volt. Így sem esett jól, az utóbbi versenyeim egyik legkeményebb futása volt, de úgy érzem, hogy még egy-két fontos edzés elvégzése után jó lesz. Összességében nem sikerült rosszul a verseny, profiként azért elégedetlen vagyok, mert kevesebb kvalifikációs ponttal és pénzdíj nélkül fejeztem be.”

Az 70,3-as versenyek egyre népszerűbbek, nagyobb a mezőny, mint egy ironmanen, mert az olimpiai távokra (1,5 - 40-10 km) készülőknek is vállalható, és még itt elég gyorsak. „A specialisták sokat csinálnak belőle, mert sokkal rövidebb a verseny utáni regeneráció, három-négy hetente, ha nem gyakrabban be lehet vállalni. Sokan pedig csak azért jönnek, hogy minél több pontot gyűjtsenek Hawaiira. “

Az amatőrök akár lottón is szerezhetnek jogot a legendás hawaii ironmanre, de a profi mezőnybe csak kvalifikációval lehet bekerülni. A WTC által kijelölt versenyek közül, a legjobb ötből lehet maximális pontot szerezni, de előírás, hogy ezek mindegyike nem lehet középtávú, minimum egy ironmant vállalni kell.

Major legközelebb Thaiföldön versenyez, a Bangkok közelében lévő Samui szigeten, a triatlonisták körében etalonnak egyáltalán nem tekinthető távon (4-122-30/úszás-bicikli-futás) indul, idei első ironmanje Texasban lesz május 19-én. Hawaii előtt még augusztusban New Yorkban akar hosszútávon menni. „Armstronggal valószínűleg már csak Hawaii-on találkozunk újra, ha sikerül mindkettőnknek a kvalifikáció. Ő azokat a versenyhelyszíneket részesíti előnyben, ahol már élt, ezért is indul inkább Nizzában.”

Major egyelőre nem tudja, mire viheti Armstrong triatlonban. „Nagyon nagy név és komolyan gondolja a triatlont is, mint mindent, amibe belevágott a pályafutása alatt. Nagyon jól úszik, gyerekkorában jó alapokat szerzett, bringán nincs gondja, de azért ez nem egy mezőnyverseny. Neki is furcsa lehet, hogy 90-180 kilométert kell egyedül gyorsan menni, igaz, lassabban, mint ahogy ő tud. A gondja a futás lehet, illetve még az sem feltétlenül. A mostani verseny után is azt mondta, hogy a frissítés nem sikerült jól.”

Armstrong a kerékpáron is hozzászokhatott a hat-hét órás versenyekhez. Ott is alapvető fontosságú a helyes energiabevitel, de Major úgy véli, az ott szerzett tapasztalat nem feltétlenül használhat. „A triatlon nagyon összetett, a legnagyobbak 10-20 éve foglalkoznak vele, és próbálják kitalálni, mi lenne nekik a legjobb. Nagy különbség az is, hogy bringán szinte bármit ehet, ami életben tartja a táv végéig. De itt nem, mert a futáson visszaköszön.”

Major mellett Kuttor Csaba és Csőke Balázs is részt vett a texasi 70,3-ason. Kuttornak jól sikerült az úszás, másodikként zárt, a kerékpáron visszaesett, végül a 17. helyen fejezte be a versenyt. Csőke egy defekt miatt kényszerült feladni a futamot.