A sportdöntőbíróság mint tiszti kaszinó

„Mindig arra vágytam, hogy egy igazi tiszti kaszinónak legyek a becsületbírája, de a CAS sem rossz dolog. Ha két ember összevész, akkor legjobb, ha a barátjukat fogadják fel bírájuknak, mert a döntését mindketten elfogadják. A CAS is ehhez hasonló” – mondta Dávid Gyula ügyvéd, aki a Sportdöntőbíróság 264 tagja között az egyetlen magyar.

Fotó: Fabrice Coffrini / AFP

A CAS-t, illetve elődjét még 1981-ben hívta életre az akkori NOB-elnök, Juan Antonio Samaranch. A bíróság a sportolók legvégső jogi fóruma, leggyakrabban doppingügyekkel, átigazolási, és országváltással kapcsolatos vitákkal keresik meg. A legtöbb sportszövetség alapszabályában is rögzíti, hogy a CAS-hoz kell fordulni vitás esetekben, mert a választott bíróság előnye az, hogy gyors, viszonylag olcsó és biztosított, hogy szakmai alapon döntenek. A testületbe a NOB, a nemzeti olimpiai bizottságok, de még a sportolók is jelölhetnek tagokat, így biztosítva azt, hogy a legtöbb kultúra és jogrend képviselve legyen.

Dávidot 2001-ben jelölte bírónak az akkori magyar sportvezetés, az ügyvéd itthon is tagja
a Sport Állandó Választottbíróságnak: „Döntésem befolyásolta már a kosárlabda magyar
bajnokságot is” - mondta, de nemcsak ennyi a kapcsolata a sporttal, 15 évig versenyszerűen
vízilabdázott, többször országos bajnokságot is nyert, jogászként részt vett a vízilabda- és úszószövetség átalakításában is. Dávid elmondta, a sport világát nem árt ismerni. A bírók kétévente továbbképzést is kapnak, a legújabb doppingpraktikákkal is megismertetik, de a döntésekben nem mindig ez érvényesül. „Az ítéleteket a naturalis ratio, a józan ész alapján hozzuk meg, a tapasztalat és a tisztesség ezt diktálja” - mondta Dávid, aki évente átlagosan egy-két felkérést kap.

Dávid Gyula ügyvéd

Ha valakinek az ügye a CAS-ig jut, akkor maga választhat bírót a jegyzékből. Általában mindenki saját anyanyelvű bírót keres. „Ezt nem azért teszik, mert azt remélik, hogy a honfitársa majd megmenti, én is előítéletek nélkül döntök magyar sportoló ügyében, de praktikus, ha valaki a saját nyelvén tudja elmondani, mi is a problémája. Az alpereseknél pedig az a gyakorlat alakult ki, hogy svájci bírót választanak, mert a tárgyalások Lausanne-ban
vannak, és úgy vélik, hogy egy svájci jobban ismeri az ottani eljárásrendet. A harmadik bírót, a testület főbíróját pedig mindig a CAS jelöli ki.”

A tárgyalás előtt mind a három bíró találkozik, ahol tisztázzák a fő kérdéseket, mennyi a perköltség, mi az eljárásrend, van-e szükség tárgyalásra, személyes meghallgatásra. „Ha semmi értelme a meghallgatásnak, akkor is megtartjuk, de úgy gondolom, csak hogy szerepeljen valaki, annak nem sok értelme van. Az eljárás elméletileg költségkímélő, de egy lausanne-i éjszaka, hacsak nem a pályaudvaron alszik valaki, már nem igazán olcsó” - mondta Dávid.

A magyar bíró elmondta, szinte mindig teljes az egyetértés egy adott ügyben a három bíró között, nagyon ritkán alakul ki vita, de mint az alkotmánybíróságnál, itt is ismert a különvélemény intézménye.

„A CAS, de más bíróság sem csodaszer. Egy jól felkészült, értelmes, harminc-negyvenéves gyakorlattal rendelkező bíró ellenszélben, háttal és éjszaka is többé-kevésbé meg tudja mondani az ügy elolvasása után, hogy körülbelül merre lakik az igazság. Persze a mai, igen bonyolult és összetett, agyonszabályozott világunkban egy apró tény vagy körülmény alapvetően tudja befolyásolni az ügyeket, de nagyon nagy meglepetések nem születnek. Ahogy Churchill mondta: háborúban elszántság, békében jóakarat, és a CAS-nál mindig béke van."

A CAS tárgyalásai elég rugalmasak, rövid időn belül közösen kijelölik a tárgyalás napját,
és a bírák barátságosabbak talán, mint egy bírósági más eljárásban, például mindig minden
érdekeltnek bemutatkoznak.

Az időpontot azért nem sikerül mindig gyorsan kitűzni: „Ez nem olyan könnyű ügy, ugyan gyorsan kellene tárgyalni, de három ország bíróját, kit tudja hány ország fel- és alperesét, tanúkat, szakértőket,  tolmácsokat, szakszövetségi résztvevőt kell összehívni egy lausanne-i tárgyalóteremben. Nem könnyű összeegyeztetni az érdekeket, de gyakorlatilag mindig sikerül."

Alberto Contador meghallgatása 2011-ben.

Fotó: Fabrice Coffrini / AFP

Az olimpián is sportolóbarát a rendszer, ott egy-egy ügyben 24 órán belül döntenek az ad hoc bíróságok. Idén Dávid is a jelöltek között volt, nem kellett ugyan Londonban tartózkodnia, de ha a CAS hívta volna, azonnal a helyszínre kellett volna indulnia.

A sportoló a tárgyalása előtt csak a felkéréskor találkozhat a választott bíróval, akit szigorú
összeférhetetlenségi szabályok kötnek, ha korábban kapcsolatban állt valamilyen módon a
sportolóval, nem vállalhatja el az ügyet. Dávid elmondta, mióta CAS-bíró, egy olyan esetről
sem tud, amikor valamilyen módon megpróbálták volna a tárgyalás előtt presszionálni a
bírákat. „Amögött sem kell semmiféle titkos háttérmunkát sejteni, ha valakinek sorra halasztják
a tárgyalásai időpontját. Ilyenkor legtöbbször sajátos pingpongmeccs zajlik, új
tényállásokat, bizonyítékokat tárnak fel a felek, és erre reagál a másik oldal, ez időigényes
folyamat, és ez valóban halaszthatja a tárgyalásokat.”

A CAS döntései jogerősek, olykor mégis megtámadják azokat a svájci tartományi bíróság előtt, de Dávid szerint csak azoknál lehet sikeres a kísérlet, ahol bizonyíható eljárási hibát követett el a Sportdöntőbíróság, például nem hallgatták meg az egyik felet, pedig az írásban kérte, vagy nem alakították meg szabályosan a bíróságot.

Fotó: Kovács Anikó / MOB

Hiába ártatlan a doppingoló

A CAS legtöbbször doppingügyek miatt kerül be a hírekbe, sok sportoló reménykedik abban,
hogy bizonyítja, ártatlan, csak a körülmények furcsa összejátszása miatt lett pozitív a mintája.

„A bíróság objektív alapon áll, ezért is furcsa, hogy olyan doppingügyekkel keresnek meg
minket, amikor azt akarják bizonyítani, hogy a doppingszer véletlenül jutott be a sportoló
szervezetébe. Mi nem foglalkozunk ezzel, hogy fogyasztotta-e vagy sem, hacsak nem erőszak,
kényszerítés, vagy fenyegetőzés hatására doppingolt, csak azzal, hogy a szer kimutatható-e
nála vagy sem. A sportolónak az a feladata, hogy minden pillanatban uralja a szervezetét és
feleljen a passzív cselekedeteiért is. Sokszor érthetetlen, miért próbálkoznak mégis, a CAS 26
esetből 26-szor megállapította a doppingolást. Ez intő jel lehetne, hogy ne öljenek felesleges
energiát és pénzt egy perbe” - mondta Dávid.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!