Az olimpia igazi hősei

Borítékolható, hogy két év múlva szinte kizárólag mindenki az aranyérmekre és a száraz, rekordoktól fűszerezett statisztikai adatokra fog emlékezni az olimpián. Ám azokat a sportolókat sem szabad elfelejteni, akik aranyat ugyan nem nyertek, mégis igazi sportemberként viselkedtek Londonban.

Cseh László, úszás

A mi Cseh Lászlónk ugyan ki lett kiáltva az egyik legnagyobb úszótehetségnek, de balszerencséjére pont vele egyidőben kezdett versenyezni két, picivel nála is nagyobb géniusz, nevezetesen Ryan Lochte és Michael Phelps. Ha ők ketten nincsenek, jó eséllyel világklasszisként ünnepelhetnénk a magyar úszót, így viszont a kezdeti megrogyás után a bronzéremnek örülhetünk. Más már rég feladta volna, de Csehet keményebb fából faragták: míg Phelps visszavonult, ő ott lesz Rióban is.

Joó Abigél, cselgáncs

Joó Abigél komoly esélyesként indult a női cselgáncs 78 kilogrammos súlycsoportjában, ám a második mérkőzésén komoly sérülést szenvedett: levált a térdéről a porc. A sportoló viszont a komoly fájdalmak ellenére sem adta fel, sőt, sérülten is képes volt ipponnal nyerni a vigaszág első mérkőzését. Sajnos a bronzmeccsen kikapott, így ötödikként zárt, ez a teljesítmény azonban minden tiszteletet megérdemel.

Baji Balázs, atlétika

Baji a 110 méteres gátfutásban ugyan nem került be a döntőbe, azonban a neve még ennek ellenére is bejárta a világsajtót. A szám nagy esélyese, a kínai Liu Hsziang ugyanis óriásit esett, a célba pedig épphogy be tudott sántikálni. A magyar gátfutó a verseny végén lesegítette kínai ellenfelét a pályáról, miközben Hsziang jobb kezét tisztelete jeléül magasra emelte. Ez a gesztus egy képzeletbeli fair play-díjat mindenképpen ér.

Katie Glynn, gyeplabda

Az új-zélandi női gyeplapdacsapat egyik tagja, Katie Glynn a hollandok elleni találkozón egy szerencsétlen mozdulat során pont belehajolt egyik ellenfele ütésébe. Glynn óriásit kapott, elöntötte a fejét a vér, ám miután ellátták a sebét, azonnal visszament a pályára, hogy segítse csapatát. Új-Zéland ennek ellenére kikapott Hollandiától.

Manteo Mitchell, atlétika

A 4x400-as váltófutásban induló amerikai válogatottat mintha átok sújtotta volna Londonban. Az olimpia előtt két versenyzőjük is megsérült, Manteo Mitchellnek pedig a lába tört el az elődöntő féltávjánál. Mitchell a borzalmas fájdalom ellenére végigfutotta a távot, és az ideje épp elég volt arra, hogy az amerikai csapat bejusson a döntőbe. Ott azonban nem sikerült győzniük: az aranyérem a bahamai válogatotté lett.