Volt már semmiből jövő kínai csodaúszó

Je Si-ven (Ye Shiwen) eredményei megosztják a sportvilágot. Miközben a NOB orvosi bizottságának elnöke, Arne Ljungqvist mindaddig tapsolni fog a sikereinek, amíg valaki be nem bizonyítja, hogy a 16 éves úszónő doppingolt, sokaknak a kínai úszósport első nagy korszaka jutott eszébe a 400 méteres vegyesúszás döntőjének utolsó 50 méterén a férfi győztes Ryan Lochtenél is jobb időt úszó Jeről.

Nem először bukkan fel a semmiből világverő kínai úszó. Az 1994-es római világbajnokságon az úszásban korábban nem jeleskedő Kína 12 arany-, 6 ezüst és 1 bronzéremmel toronymagasan végzett az élen a nemzetek versenyében. Az éremtábla 2-4. helyezettje összesen nyert 11 aranyat, az amerikaiak és az ausztrálok négyet, az oroszok hármat.

A kínaiak összes érmüket a női mezőnyben nyerték, a 16 versenyszám közül csak a 800 méteres gyorsúszásban nem nyertek érmet, másodiknál rosszabb helyezésük a többi 15 számban nem volt.

Magyar szempontból a legemlékezetesebb Ho Ce-hung (He Cihong) győzelme volt 200 méter háton. A háromszoros olimpiai bajnok Egerszegi Krisztinát győzte le 1,7 másodperccel. Ho előtte és utána semmilyen értékelhető eredményt nem ért el. Az 1992-es barcelonai olimpián száz méter háton 13., az 1996-os atlantai olimpián 26. helyen végzett, 200-on nem is indult - 1994-ben száz méteren is világbajnok lett.

A római világbajnokságon Egerszegi harmadik fő számában, 400 méter vegyesen is egy ismeretlen kínai, Taj Kuo-hung (Dai Guohong) nyert, ő se előtte, se utána semmilyen számottevő versenyen nem indult.

Ho csak eljelentéktelenedett, Taj pedig eltűnt a római világbajnokság után. Két római bajnok, a gyorsúszó Aj Hua-jang (Aihua Yang) és a vegyesúszásban bajnok, gyorsúszásban kétszeres ezüstérmes Lü Pin (Lü Bin) viszont 9 társával együtt le is bukott az év végi Ázsia-játékokon. Je Lühöz hasonlóan vegyesúszó, de gyorsúszásban emelkedik ki igazán a mezőnyből.

1990-98 között 28 kínai úszó bukott meg a doppingteszteken, az 1998-as perth-i világbajnokságon négy.

De bírálatok mellett többen ki is álltak Je mellett, mondván, egy Kína méretű országban tényleg felbukkanhat a semmiből egy tehetség. Az 1994-es világbajnokok közül is volt, aki tartósan nagy eredményeket tudott elérni. Lö Csing-ji (Le Jingyi) például Barcelonában már hatodik volt, a világbajnokság után pedig az 1996-os olimpiát is megnyerte. A világbajnokságon úszott világcsúcsát viszont csak 2000-ben döntötte meg a holland Inge De Bruijn, akit aztán a sydney-i olimpián gyanúsítottak doppingolással.

Je pedig nem is a semmiből érkezett. Első nagy eredményeit 2010-ben, 14 éves korában érte el, amikor a pekingi úszó-világkupán és az Ázsia-játékokon is megnyerte a 200 és 400 méteres vegyesúszást. Már akkor 4:33-as időt úszott négyszázon, ami csak két másodperccel marad el olimpiai bajnoki idejétől. 2011-ben kétszázon világbajnokságot is nyert 2:08.9-es idővel. Az olimpián 2:07.57-es olimpiai rekordot úszott. Ő 1,33 másodpercet javított, míg az akkor és most is második ausztrál Coutts 85 századot.